buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Romlatlan krónikák


2006.10.06

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Két diák 56-os naplója
A létünket megpecsételni szándékozó hazugság és mocsok közepette különösen felemelő érzés az őszinteséggel, tisztasággal való találkozás. Főként az 1956-os évforduló alkalmából megjelentetett kötetek, leforgatott filmek, megemlékezések kavalkádjában. Aki még hisz vagy szeretne hinni a barátságban, emberek önzetlen együttműködésében, aki szeretne valahogy egészen másképp olvasni 1956-ról, mint tette, tehette eddig, az feltétlen mélyüljön el Csics Gyula és Kovács János naplóiban.
A Rökk Szilárd utcában ugyanis egy 13 éves fiatalember, Kovács János elhatározta, hogy naplót ír a forradalomról, majd október 24-én e tervéhez csatlakozott 12 éves barátja, Csics Gyula is. Naplóikat külön, folyamatos egyeztetéssel, nagy gonddal vezették előbb kis füzetekben, később átmásolva nagy alakú füzetekbe, alapos rajzokkal, térképekkel, beragasztott röpcédulákkal, újságcikkekkel, csoki papírokkal, egyéb korjellemző dokumentumokkal. Mindkettejük naplója október 23-tól 1957 március 15-ig öleli fel az eseményeket. Később Kovács János néhány bejegyzéssel toldotta meg naplóját, melyek közül az utolsó a Népszabadság 1958. július 17-diki számának egy oldala, a Nagy Imre és társainak perében hozott ítéletről és annak végrehajtásáról, s a kommentár: „És e történelem utolsó lapja.”

Hogy ne ez legyen az „utolsó lap”, arra igen sokat kellett várni. Miként a naplók megjelenésére is, melynek története szintén nem mindennapi. A Tatabányai Városi Könyvtár igazgatója, Csics Gyula a maga (sokáig családja elől is elrejtett) naplóját egy rendezvényen adta át Rainer M. János történésznek, aki felismerve annak értékét, szerkesztőként is támogatta megjelentetését. Az 1956-os Intézet két formában adta ki a naplót, egy fakszimile kiadásban, valamint egy kisebb formátumúban, mely tartalmazza a napló hasonmását, annak betűhív gépiratát, a szerkesztő előszavát és a szerző utószavát. A napló egyes szakaszai mellett, utóbbiak, s a szerző értékes jegyzetei többek között azt is felfedik, mi indokolta az óvatosságot, miért is váratott magára ez idáig a kiadás. (Edvy Boglárka diplomafilmet készít a naplóból, 12 voltam 56-ban címmel.)

Kovács János naplójának története már szinte mesebeli. A naplóra Molnos Péter művészettörténész az Ecseri piacon lelt rá, eljuttatva és segítséget nyújtva Kieselbach Tamás művészettörténész, galériatulajdonosnak, megjelenhetett a kötet fakszimile kiadása, az akkor még ismeretlen szerző nevének kipontozásával. A napló írójának kilétét éppen Csics Gyula és naplója segítségével sikerült felfedni, így a két, egykor rendkívül igényesen vezetett, most hasonlóan maximális odafigyeléssel kiadott napló újra találkozhatott. A barátok mindvégig utalnak egymás naplójára, Kovács Jánoséban találunk egy kiegészítést Csics Gyula részéről, Csics Gyula naplójában pedig szó szerinti idézetet Kovács János naplójából. Csics Gyula utószavában utal is barátja akkor még elveszettnek hitt naplójára. A két naplót a két fiú személye, közös elhatározása, az egymásra utaló bejegyzések, közös programok, séták rögzítése, állandó egyeztetés mellett külön világuk szimbóluma, a Csics Gyula kiadott naplójának fedőlapját borító, közösen rajzolt térkép is összekapcsolja.

Ez az elképzelt városról alkotott térkép éppúgy része a két gyermek naplóba foglalt világának, mint az 1956–57-es történelmi események, megidézett egyéni sorsok, megélt hétköznapok, ünnepek, mindennapi tevékenységek, örömteli és tragikus élmények, a diák-lét pillanatai. Elképesztően komplex képet ad ez a két napló, két lenyűgözően tájékozott, nyitott, okos, kreatív fiatalember szemszögéből. Természetesen ami a történeti vonulatot illeti, pontosan érzékelhető az őket körülvevő (ahogy Csics Gyula is behatárolja) felnőtt középpolgárság alsóbb rétegeinek véleménye, látásmódja, melyet okosan, kreatívan interpretálnak, miként a kezükbe kerülő dokumentumokat, látottakat, hallottakat, rádióhíreket, elcsípett beszélgetésfoszlányokat, a maguk diák életében megjelenő „történelmet” is (tanárok állásfoglalása, eltűnt iskolatársak, gyertyás emlékezés és annak következményei, cserkészet és úttörő mozgalom, kötelező orosz óra bevezetése, rendkívüli iskolaszünet stb.).

Lenyűgöző az a megszállottság, amelylyel írják, rajzolják, kiegészítik, alkotják naplójukat, ahogy módszeresen vadásznak az olvasható könyvekre, cserélgetik, katalogizálják azokat, ahogy aprólékosan kidolgozzák sétáik és elképzelt városuk térképét, ahogy érezve, hogy valami egészen különleges és fontos történik, tisztán, ösztönösen felcsapnak krónikásnak. Nyitottságuk, alkotó befogadásuk által nemcsak dokumentummal gazdagodtunk. „Munkájuk” és annak utóélete a kulturális, történelmi emlékezet, hagyomány részévé is vált. Olyan olvasmánnyá, mely saját világuk megjelenítése mellett a mai fiatalok és eljövendő generációk számára ismeretlen világról is képet, egyfajta korrajzot ad. Nagy lehetőség a mindenkori fiatalemberek számára két hasonló korú fiú interpretációjában megismerni mindezt. Nem is szólva arról, hogy nem szentenciaszerűen szembesülhetnek intellektuális, morális értékekkel, s a két fiatalember – az őket körülvevő külvilág nyomasztó szűkre szabottsága ellenére is kialakított – rendkívül gazdag belső világával. Ebben nemcsak valóság és fikció fér meg jól, de mintegy korhangulatként egybeforrnak a vérfürdők, a pusztítás, a tragikus halálok, a perek, az ítéletek mély drámái, a félelem, a megnyomorítottság, a bezártság, a kiszolgáltatottság a mindennapok apró csillámaival, az ünnepekkel, a felemelő pillanatokkal, a villamoson hallott viccekkel, a poénokkal, az olvasmányélményekkel.

A napisajtó és a különböző médiumok szenzációról, igazságtételről számoltak be a naplók kapcsán. Úgy vélem, lebilincselő olvasmány mindkét napló, s a kettő együtt(!), egyben méltó tett, főhajtás is 1956 évfordulóján a szerzők és a kiadók részéről (melyért köszönet jár minden érintettnek), ezen túl rendkívül fontos dokumentum is, nemcsak 1956-ról, 1957-ről, de egy egész korszakról. Emellett a naplók legfőbb erénye a tisztaság, a számítás hiánya, egy akkor általánosnak mondható életérzés, létszemlélet gyermekien bölcs, romlatlan megörökítése.

Csics Gyula: Magyar forradalom 1956 – Napló
Szerk. és előszó: Rainer M. János
1956-os Intézet, 2006
222 oldal, 4500 Ft

Magyar forradalom 1956 – Napló
Előszó: Kieselbach Tamás,
a napló tulajdonos Molnos Péter
Kieselbach Galéria, 2006
203 old., 4500 Ft

 
 
 

Ekler Andrea

1956-os Intézet

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu