buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A forradalom esztendejének adattára


2006.09.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az Officina Nova vagy tucatnyi monumentális könyvnél járó sorozata a modellje e kötetnek, a megjelenés alkalmát meg a félszázados évforduló adta. A külcsín a mintához méltó, az ötlet is remek – az 1956-os esztendő mindenféle történéséről számot ad a könyv, Újévtől Szilveszterig –, a vizuális hatás egyenesen bravúrosnak mondható, s noha a forradalom és szabadságharc erkölcsi-történelmi példázatát sugallni, átadni kevéssé sikerült talán, mégis jó szívvel ajánlom e másutt így, együtt föllelhetetlen, jól rendezett adatgyűjteményt mindenkinek.
 

Egy napról napra – a forradalom idején szinte óráról órára – araszoló emlékeztetőt, képi s szöveges dokumentumtárat kaptunk ugyanis, amely bármely témára nézvést jó hatásfokkal üthető föl, legyen szó az akkori Magyarországot determináló külpolitikáról vagy a Rákosi- majd Gerő-féle diktatúra vergődéséről, a máig emlékezetes filmekről vagy a hangulatjavító árleszállításról, a honi televíziózás korai lépéseiről vagy a pártvezetők fizetésének „rendezéséről”, az akkor még „több lábon álló” magyar sport történéseiről, a metró előmunkálatairól vagy minden idők egyik legnagyobb, az egész országot megmozgató dunai árvizéről akár.

Az előadásmód szenvtelen, már-már tárgyszerűen szikár, ahogy a műfaj megkívánja ezt, a mondandó „lelkét” – avagy az egymásra következő történések közötti folytonosságot – a közölt dokumentum- és visszaemlékezés-töredékeket is értelmező megannyi mini-tanulmány hordozná jól kivehetően, ám ezek tónusa, merítési mélysége, s olykor színvonala, igencsak eltérő. Nem csoda ez persze, hisz a szövegeket hatan írták legalább, a téma emocionális vonatkozásaitól is tartózkodnak a szerzők – a (valószínűleg) Baráth Magdolna tollából való, a magyar-szovjet viszony alakulását tárgyaló részek a legegyenletesebbek, s a leginkább „elevenek” talán –, néhol a sietség érhető tetten, máshol stiláris gyarlóságok is bosszantják az olvasót. Valaminek a „kötelező volta”, „említés történik” valamiről, „intézkedéseket kell tenni”, ehhez hasonló fordulatok tűnnek föl minduntalan, s akad olyan mondat, amelyet mintha a föladat gyors letudásából fakadt iskolás nyegleség vetett volna papírra csupán. „Eddig főleg az európai szocialista országokat érintettük, de a Magyarország megsegítésére sietők sorából nem maradt ki a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság sem” – mondja például a november 4-i intervenciót követő „elvtársi segítség” anyagi részleteit bőven tárgyaló tanulmányvég a 169. oldalon, egyáltalán az esztendő – különösen a forradalom eltiprását követő – gazdasági históriájának olykor egy termelőszövetkezeti zárszámadásra emlékeztető elősorolásánál nagyon szívesen időzik el a könyv. A kivérzett, sokáig elszántan sztrájkoló országot csőd fenyegette 1956 végén, ez természetesen igaz, miként az is, hogy a hatalom elődleges (gazdasági) szempontja – az ideiglenes KB határozata mondta ki december 5-én – „a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelése” lett (s maradt is mindvégig, amíg lehetséges volt az egész!), de a szocialista országok áru- és devizahiteleinek üdvös, az összeomlást elhárító hatását taglaló részletezés közepette épp az a lényeg vész el, amelyről egy a 172. oldalon lévő kép mond el talán a legtöbbet.

Nemzeti színű plakátot látunk itt, s az „éljen a forradalmi munkás-paraszt kormány” felirat a Kossuth-címert fogja közre. Az, hogy a kádári vezetés önelnevezésébe a „forradalmi” szó milyen megfontolásból kerülhetett, szintén megérne egy misét, az meg még ma sem közismert talán, hogy a törvényes magyar címer ez, még a forradalom kiharcolta forma volt egészen az 1957 májusában összeült országgyűlésig. Csak így történhetett, hogy március 15-ének közeledtével – a MUK jelszavát suttogta mindenki akkor! – az ország hivatalos jelképének dacos vállalásáért is karhatalmista („pufajkás”) verés járhatott! Nemcsak a szabadságküzdelem eltiprása nyomán nyakunkra telepített alakulat „értékrendi” tudathasadásáról vallhat így ez a groteszk mozzanat, hanem a Kádár Jánosról elkeresztelt rendszer hazug fogantatásáról is természetesen, amely minden – később össztársadalmi hálával fogadott – „jóléti intézkedésnél” hívebben beszél az egészről. A forradalom előzménye, valósága s utóélete e hazugság természetrajza felől érthető meg igazán, bármely egyéb leírás – amúgy nagyon fontos! – ténylajstrom lehet csupán. Mi volt a forradalom, minek a szétverése, elhazudása s széjjelmanipulálása várt Kádár Jánosékra, e hazugságra épült logika mutathatja meg, miként azt is, hogy az 1956-ra vonatkozó történetszemléletünk miért oly gyanútlanul szelektív vagy kényelmesen trehány manapság. E hasznos könyv hiányossága is innét nézvést lesz csak szembeszökő, mert szándékos torzítást vetni a szerzők s a szerkesztők szemére aligha ildomos.

Higgadt s gazdag ez a gyűjtemény, ez nem vitás, de állítom, hogy hangsúlyai pontatlanok.
Nem a fűtött stílust s nem is a szemléleti radikalizmust kérem számon, a történések – esetleg bajosabban dokumentálható – mélyszerkezeti logikájának alaposabb szem előtt tartását azonban igen. Meglehet, nem (csak) szaktörténészi feladat ez persze, ám mégis fontos múlhatatlanul, mert ennek hiányában csak oda juthatunk, hogy a forradalom az 1953 után észbe kapott nagyimrés – esetleg e melletti? – „pártellenzék” lelkiismeret-furdalásának a gyümölcse volt leginkább. Ily egyértelműséggel nem állítja ezt a könyv természetesen, ám Kádár János 1956 tavaszi-nyári szerepléseit oly jóindulattal emlegeti a szöveg többször is, hogy a szocialista történetírás gyártotta legenda – ami szerint a Nagy Imre–Rákosi-féle veszejtő „kötélhúzás” közepette létezett egy reális alternatíva, mégpedig a Kádár Jánosé – már-már megelevenedik. Kádár Rákosit – meg az őt megkínzó ávéhásokat s Farkas Mihályt is – utálta, ez sem vitás, szólt ellenük, de nem volt ilyen „vonal”, ezt tudomásul vehetnénk ma már, meg azt is persze, hogy ez a gyilkos grémium ellen kitört „vezérek nélküli” forradalom a nemzet morális ügye volt visszavonhatatlanul, s semmiféle marxizálóan szocialista terminussal nem fedhető le az egész. (A szocializmus, amiről beszéltek akkor, egy Németh László-i, Bibó István-i „minőségi” elképzelésre, „álomra” hajazott volna inkább). Az emberi és nemzeti méltóságot egyként megnyomorító honi s külhoni alakulat ellen folyt itt a küzdelem, amelynek október 30. előtt és november 4. után való folytonossága szinte hibátlanul megmaradt, s így megmaradt a történtek értelmezésének privilégiuma is – ki tudja meddig. A vétkesek néven nevezésére is hiába várunk régóta már, s a hiány pótlására e könyv sem vállalkozik. Nem is feladata, ezt elismerem, de az október 23–29. közötti, meg a december 6. utáni – a provokációs céllal szervezett „vörös zászlós” tüntetést logikusan követő – sortüzekről s azoknak hátteréről azért bővebben, pontosabban is szólhatott volna talán (e folyamatok lényege dokumentumokkal bizonyítható ma már), s a Katonai Bizottság, a Katonai Tanács tagjainak – Apró Antalnak, Földes Lászlónak, Uszta Gyulának, Csémi Károlynak, Gyurkó Lajosnak, no meg a „mától kezdve lövünk”-et ordító, a megtorlást felügyelő Marosán Györgynek – a viselt dolgait, s a sortüzekben való (akár morális, akár tényleges) felelősségét is megemlíthette volna esetleg. Nem tette sajnos, s a história morális tanulságait sem tartja számon a kötet, így egy az érdeklődő által haszonnal forgatható, szép évfordulós adattárat köszönthetünk csupán.

Krónika, 1956
Főszerkesztő: Izsák Lajos,
Kossuth Kiadó–Tekintet Alapítvány
256 oldal, 7990 Ft

N. Pál József

Kossuth Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu