buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 8, vasárnap
Mária napja





















Évfordulók:
Kr.e. 65: Quintus Horatius Flaccus születése (Venusia, ma Venusa)
1832: Bjørnstjerne Bjørnson születése (Kvikne)
1842: Csiky Gergely születése (Pankota)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A világdúló körülírása


2006.06.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A világtörténet legendás alakjai iránt érdeklődők alig két éve a magyar könyvpiacon már találkozhattak egyikkel. Dzsingisz kán volt ő, John Man angol történész feldolgozásában, a General Press kiadásában. E kissé bő lére eresztett, mert sok mindent befogó és visszakérdező munkájában is felbukkantak a magyarok. Méghozzá úgy, hogy a szerző szerint kizárólag mi voltunk a 13. századi tatárdúlás végső célpontjai.

 
 
 

A rátermett világdúlók egy másik megtestesülése Attila király. Az ő idejében, a római birodalom összeomlásának korszakában még nem alakíthattuk az áldozat szerepét, hisz önállóan nem léteztünk. Man egyébként úgy véli, hogy a feltehető, bár ténybelileg nem alátámasztott hun-magyar rokonság miatt Attilát a magyarok nemzeti hősnek tekintik. Ellentétben azokkal a nyugat-európaiakkal, akiket lerohant és megsarcolt viszonylag rövid tündöklése alatt.

Szerzőnk tehát nemigen hiszi, hogy ereinkben némi hun vér buzog. Mégis enged bizonyos fura késztetésnek, mikor egész fejezetet szentel az ősi lovas íjászat bemutatásának a nagyon is magyar Kassai Lajos nyomán, s az sem lepi meg, hogy a magyar íjász Attila reinkarnációjának nevezi (tréfásan) magát. Ugyanilyen respektussal beszél A láthatatlan emberről, Gárdonyi regényéről. Nemegyszer ismeri el – alternatív valószínűségként – hipotéziseit, átveszi leírásait.

A – megint csak ködös eredetű – hunokról szóló narratívát csupán bő száz oldal után kezdi művében kibontakoztatni. A kínai birodalom átmeneti zűrzavarától vándorlásnak lódult népcsoportnak a mai magyar Alföldre való érkezését a 380-as évek elejére dátumozza. Ezután a későrómai hanyatlás fontos állomásait bemutatva próbálja megrajzolni az Attiláig vezető párhuzamos történéseket.

Itt kapcsolja be az eseményekbe a római hadvezér Aätius Flaviust. Úgy ítéli, hogy különböző nagyköveti megbízásai döntő következményekkel jártak az akkori Európára nézve (!). Így értesülünk arról, hogy az Attila előtti hun uralkodó (bizonyos Rugila) letűntekor Aätius speciel konzul volt, majd kisvártatva Attila jószolgálati békeköveteként látjuk ügyködni, pár évvel az „igazi” ellenségeskedések megindulása előtt.

Ekkor kerít sort John Man – s ad szuszszanásnyi időt az olvasóknak – a hős körülírására, azaz udvartartásának, környezetének ismertetésére. Útikalauznak magától értetődően a nevezetes Priszkosz rétort választja (mint Gárdonyi stb.). És nem véletlen, hogy ezeken az oldalakon elbeszélés-technikailag közelít a regényességhez – beleértve a hun vezér elleni összeesküvés bonyolult, egyben a háborúhoz ürügyként szolgáló taglalását.

A legendás catalaunumi csata előzményeit színesen térképezi föl. Ehhez például fölkeresi a félig-meddig döntetlenül végződött küzdelem vitatott színhelyét, s idézi a gyér leleteket. Meggyőzően elemzi azokat a stratégiai megfontolásokat, amelyek következtében Aätius nem üldözte a hunokat a győzelemig (jobban megbízott bennük, mint – mondjuk – alkalmi szövetségeseiben, az ide-oda-álló vizigótokban).

Igazi oknyomozó teljesítményként tűnnek fel az Attila halálával és temetésével foglalkozó fejtegetései. A hármas koporsóba temetés hagyományát különösen erős túlzásnak tartja. Bebizonyítja, hogy a szarkofágokhoz a hunok az egész országban nem tudtak volna elég nyersanyagot összeszedni. Nem bíztatja sikerrel azokat a fantasztákat sem, akik váltig úgy vélik, az Isten ostorát a Tiszában kell keresni.

A hunok népszerűségének gyors eltűnését a történelem színpadáról a belső torzsalkodásokkal magyarázza, no meg azzal , hogy a gótok többé nem engedtek át nekik életteret az európai tartózkodásukhoz. Ebben a fejezetben tárgyalja az örök alakmás Aätius bukását is (otthonában tárgyalópartnerei döfték le 454-ben).

A gyakorta megnyilvánuló szerzői irónia úgy kommentálja a rómaiak vesztét, hogy az utolsó császárukat Romulus Augustulust csak azért is egy barbár király mozdította el a trónjáról. Mintha sajnálná, hogy ez a trónfosztás nem a hun hadúr nevéhez fűződik, amely olyan beláthatatlan következményekkel járt volna, mint például az, hogy ez esetben Shakespeare hun nyelven írta volna britanniai drámáit.

A maga részéről Man mindenesetre megpróbál elégtételt nyújtani a rettegve tisztelt hadvezérnek úgy, hogy fölvázolja az alakja köré szövődő legendaképzést. Mulatságos módon még arra is utal, hogy a 18. században a fertődi kastélyt birtokló Esterházyak családfájukat Attiláig vezetik vissza. Mi viszont – lehet, tudománytalanul – elmélázhatunk azon, hogy szép dolog a rigorózus hitelesség, még érdekfeszítőbb azonban, ha szószólói időnként helyet szorítanak az alkotásvágytól fűtött legendaképzőknek is, akik (József Attilával szólva) akár szertelenségeket is elkövethetnek.

Attila a barbár király
Ford.: Erdélyi András
351 oldal, 2600 Ft

Kép: Raffaello: Attila és Nagy Szent Leó találkozása, 1513/1514
Róma, Palazzo Vaticano· szélessége 10,7 mm
Az Attila a barbár király című kötet illusztrációja

 
 
 

Iszlai Zoltán

General Press

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu