buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Világra fényt vető emlékek


2002.08.17

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Klösz. Album. PolgART Kiadó, tokban, 9900 Ft
 

Végre egy, sőt két könyv Klösz Györgyről. Ezek egyike monográfia, a másik album, amely válogatás az életműből. A két, összetartozó kötet a fotográfus Lugosi Lugo László munkáját dicséri.

Mit tudtunk eddig Klösz Györgyről? Nagyjából csak annyit, amennyit Kiss József írt le 1926-ban, aki maga is dolgozott a műhelyében. "Klösz György előbb gyógyszerész volt, aztán a fényképészpályára lépett. 1867-ben műtermet nyitott a Belvárosban a Korona uccában, melyet később a Hatvani uccába (most Kossuth Lajos ucca), a Ferencrendiek épületébe helyezett át. Klösz egyike volt a legjelesebb portréfényképészeknek. Fényképezte a nagy államférfiakat, költőket, tudósokat. Nevezetes arról is, hogy az első szárazlemezeket ő hozta forgalomba Budapesten. Később a portréfelvételek mellett foglalkozott a tájkép, az architektúra és egyéb külső felvételekkel…. Klösz György Németországból származott hozzánk, de szívben-lélekben magyarrá lett. Boldog volt, ha magyarul beszéltek vele. Ezt tapasztalatból tudom, mert fiatalkoromban alkalmazottja voltam."

Klösz Györgytől a Corvina Kiadó gondozásában 1979-ben jelent meg a Budapest Anno... című kötet. Ez alapján mind a nagyközönség, mind a magyar fotókutatás úgy tudta és tudja, hogy Budapest fényképésze volt. De Klösz nemcsak Budapestet fényképezte, “fotográfiái a 19. század utolsó harmadának szinte minden figyelemre méltó jelenségét megörökítették. Ez volt a monográfia előkészületi munkáinak legizgalmasabb felfedezése” – írja előszavában Lugosi Lugo László, aki arról is szól, hogy Klösszel számos fotótörténeti cikk foglalkozott. Ezek a szerzők számbavették Klösz fényképészeti témáit, megemlítették, hogy Magyarországon ő volt az egyik első fényképész, aki szabadtéren alkalmazta a nedveseljárás eszközeit, hogy később kőnyomtatással foglalkozott, és valamennyi írás említést tesz arról a szekeréről, amellyel Budapestet járta. Ehhez szükséges tudni, hogy Klösz György is az általánosan alkalmazott nedves-kollódiumos kezelésmóddal kezdte pályáját. Az ő korában ez volt az egyetlen jól használható fényképészeti eljárás, amely “a dagerrotípiát, illetve a papírnegatívot váltotta fel, és az volt a legnagyobb előnye velük szemben, hogy jó minőségben lehetett sokszorosítani, másolatokat készíteni róla. Az eljárás leglényegesebb technikai hátrányáról kapta nevét: a könnyen égő emulziót frissen, közvetlenül a felvétel elkészítése előtt kellett ráönteni az akkor hordozóként szolgáló üveglemezre, és még nedves állapotában kellett exponálni, illetve előhívni a lemezt, mert ha a fényérzékeny réteg megszáradt, elvesztette érzékenységét.

A fényképésznek, ha nem a műteremben dolgozott, hanem külső munkára ment, magával kellett vinnie sötétkamráját. Klösz György – más fényképészekhez hasonlóan – ezt úgy oldotta meg, hogy egy szekeret rendezett be sötétkamrának, és ezzel vonult ki a felvétel helyszínére. Ebben a szekérben öntötte fel a kollódiumot, majd érzékenyítette a lemezt ezüstnitrát oldatban. Minden kényelmetlensége ellenére a nedves-kollódiumos eljárásnak megvoltak a maga előnyei a dagerrotípiához és a papírnegatívhoz képest: tiszta és átlátszó negatívot eredményezett az üveglemezen, tehát a felvételeket sokszorosítani lehetett.”

Az 1880-as évek elején az addig használt nedveslemezes eljárást egy új fényképészeti technika váltotta fel: a szárazlemezekkel folyó munka lehetősége és korszaka. A szárazlemezeket már készen lehetett megvenni, az expozíció után hazavinni a sötétkamrába, és ott elő lehetett hívni. Magyarországon Klösz volt a szárazlemezek első forgalmazója. Ezen új technika alkalmazásával Klösz a hetvenes években készült Budapest-képsorozat után, melynek később a Régi Budapest képei címet adta, új képsorozatot kezdett felvenni a fővárosról. Érdekes a különbség a régi és az új képek között. “A szárazlemezek használata ugyanis nemcsak a felvétel és az előhívás technikáját könnyítette meg, de ezek a lemezek a nedveseknél lényegesen érzékenyebbek is voltak. Ez az érzékenysége lehetővé tette, hogy az expozíciós idő jelentősen lerövidüljön, és így azt figyelhetjük meg a nyolcvanas években kezdődő sorozat képein, hogy az utcák megtelnek élettel és emberekkel, akik ha mozognak is, nem elmosódott (vagy nem annyira elmosódott) alakokként jelennek meg. Az addig elképzelhetetlen utcai jeleneteket látunk Klösz új képein. A fényképezésben lehetővé vált a pillanatfelvétel.”

Klöszhöz mérhető mennyiségű kép csak nagyon kevés magyar fényképész után maradt fenn, ugyanakkor az is igaz, hogy a fellelhető anyag így is hézagos. Ezt a portrék szemléletesen példázzák: “Klösz mintegy negyven éven keresztül tartott fenn portréműtermet Budapesten. Ha naponta csak három portrét készítettek ez idő alatt, akkor is több tízezerre tehető a Klösz-műtermekben készült portrék száma, amelyekből ma közgyűjteményekben alig néhány százat ismerünk. Hol lehet a rengeteg hiányzó felvétel?” Ennek ellenére mégis nagyszámú anyagból kellett válogatnia a monográfusnak az album összeállításakor: “Mintegy 4000 különböző Klösz felvételből kellett kiválasztani azt a 188-at, amelyeket ebben az albumban bemutatunk. Érdekes feladat volt. A Klösz sokoldalúságát jelzik a valamennyi időszakból és valamennyi nagy képsorozatból válogatott képek. Arra törekedtem, hogy a képsorozatok nagyságrendjét is tükrözze a válogatás. Budapestről készült a legtöbb Klösz felvétel, de ezen belül vannak például a villamosokról készült felvételek is, amelyek egyszerre két témát ölelnek fel. Szerettem volna olyan képeket megmutatni, amelyek bámulatba ejtik az olvasót. Szerettem volna megajándékozni a meglepetésnek és az örömnek azzal az érzésével, amelyet én éreztem, amikor újabb és újabb gyönyörű és sohasem látott Klösz-leletekre bukkantam. Viszonylag kevés portré szerepel a válogatásban. Ezek közül a képek közül vagy a mesterieket válogattam, vagy olyanokat, amelyeken a kor jelentős személyiségeinek némelyike látható.” A közölt anyagban föllelhetjük többek között Lotz Károly, Trefort Ágoston, Klapka György, Munkácsi Mihály vagy Korányi Frigyes arcmását.

Klösz 1867 körül, huszonhárom évesen érkezik Pestre Darmsadtból, ekkor kezdi fényképészi pályafutását, és majdnem harminc év múltával, 1895-ben, ötvenegy esztendős korában Budapesten egy negyven embert foglalkoztató, fényképeket és térképeket előállító vállalat tulajdonosa, és három gyermek boldog apja. 1913. július 4-én hunyt el. Sírja a Kerepesi temető 18-as percellájának első sorában található.

Mit példáz Klösz mester élete? Az igényes és szép album utószavában ezt így foglalja össze Lugosi Lugó László: azt hogy, “miként épített egy nagyon jellegzetesnek mondható és igazi magasságokban szárnyaló karriert a 19. század Magyarországán egy Németországban született fiatalember.” S miről szól ez az album és ez az életmű? Egy olyan emberről, aki “fényképezett múzeumi tárgyakat és árvizeket, tájképeket és kastélyokat, portrékat és csoportképeket, kiállításokat és vásárokat, gépeket és vonatokat, építkezéseket és bontásokat. Arról az emberről, aki a “XIX. század pillantása” volt.

Móser Zoltán

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu