buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
van(n)


2005.02.10

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Istenekénél kevélyebb merészség: az Univerzum porszemnyi lakója megkísérli elméje erejével meghódítani a Teremtés végső titkait. Ecce homo sapiens, ecce Stephen Hawking.

Hawking sokak szerint a legnagyobb élő asztrofizikus, s talán Newton óta a legnagyobb tudósa ennek a szakterületnek. Tudományos teljesítménye a szakmai közvélemény szerint Einsteinével ér fel. Az Encyclopaedia Britannica, amelyben nem kevesebb, mint 766 szócikk kapcsolódik a nevéhez, elmondja róla, hogy a fizika tudományához való hozzájárulásáért sok kiemelkedő kitüntetést kapott. 1974-ben – Hawking ekkor mindössze 32 éves – az egyik legfiatalabb tagként választotta soraiba. A neves amerikai csillagász és exobiológus, Carl Sagan így ír erről Hawking e könyvének első kiadásához írt előszavában: „1974 tavaszán a londoni Royal Society értekezletén vettem részt. Ősi rítus közepébe csöppentem: a Royal Society-nek, a Föld talán legpatinásabb akadémiai intézményének új tagjait avatták. Az első sorban egy tolókocsiban ülő fiatalember írta a nevét roppant lassan abba a könyvbe, amelynek első oldalán Isaac Newton aláírása található. Mikor végre befejezte, felszabadult ováció tört ki a teremben.” Stephen Hawking már akkor is legenda volt. Hawking 1977-ben a cambridge-i egyetem gravitációs-fizika professzora lett, 1979-ben pedig kinevezték ott a matematika Lucas-professzorává – ezzel azt a tisztséget, egyetemi rangot, azt a tanszéket kapta, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt.

Hawking-nak ez a könyve többszörösen is mestermű. Benne a kozmológia – ez az asztrofizikának az az ága, amely összességében foglalkozik a Világegyetemmel, és leírja annak eredetét, szerkezetét és fejlődését – egyik legnagyobb tudósa, kutatója úgy beszél e téma alapkérdéseiről, hogy azt a laikus is megérthesse, már amennyire egyszerű halandó egyáltalán képes felfogni ezeket a minden közönséges képzeletet meghaladó dolgokat. Azt is mondhatjuk, hogy e könyve a lehetetlen sikeres megkísérlése. Matematikai apparátus alkalmazása nélkül magyarázza el azokat a vizsgálódásokat, gondolatmeneteket, amelyek a Világegyetem létrejöttének, fejlődésének és szerkezetének a szabályait kutatják, így mutatja be az összefüggéseket és az elméletek kialakítására vezető, valamint az azok ellenőrzését segítő következtetéseket, jóllehet a magyarázataiból magunk is érezzük, hogy mindezek leírásának és elemzésének a természetes nyelve a matematika. Ezzel a laikus olvasót segíti, hiszen a legtöbbünk a matematika nyelvén nem tudná követni a mondanivalóját. S hogy könyve mennyire megragadta az embereket, arról ékesszólóan beszélnek az eladási statisztikák: eddig negyven nyelvre fordították le, több mint kilencmillió példányban kelt el, és 237 hétig szerepelt a londoni Sunday Times bestsellerlistáján, hosszabb ideig, mint bármely más könyv – a Bibliát és Shakespeare-t nem számítva.

A mostani kiadást Hawking teljesen felfrissítette a tudomány, valamint a saját kutatásai legújabb eredményeivel, belefoglalva azokat az új elméleti és kísérleti eredményeket, amelyek könyve első megírása óta láttak napvilágot. Új fejezet szól a legendás féregjáratokról, valamint az időutazás minden képzeletet felcsigázó témájáról.

A fejezetek izgalmasabbak a legjobb tudományos-fantasztikus műveknél is. Egy-egy szól a fekete lyukakról, azokról a legújabb felfedezésekről, hogy a fekete lyukaknak igenis van a térbe visszajutó sugárzása, sőt azzal el is fogyaszthatják tömegüket, a Világegyetem eredetéről és sorsáról, az idő irányáról, valamint a féregjáratokról és az időutazásról. Azt azért nem állítanánk, hogy a magyarázatok és a következtetések mindenütt nagyon könynyen adnák magukat.

Hawking itt elvezet bennünket a kozmológia végső kérdéseihez is. Amint mondja, a tudomány törvényei sok alapvető számértéket tartalmaznak, s figyelemre méltó, hogy ezek a számok olyanok, mintha nagyon precízen beállították volna őket az élet kifejlődését lehetővé tevő értékekre. A miértre az antropikus elv szerint egy igen pragmatikus válasz adható: ha másként lenne, nem lennénk itt, hogy firtassuk ezeket a kérdéseket... Felvázolja azt is, hogy a tudomány a jelek szerint olyan törvényeket tárt fel, amelyek a határozatlansági elv korlátai között megszabják a Világegyetem fejlődését. Az is lehet, hogy ezeket a törvényeket eredetileg Isten rendelte el – Hawking úgy mondja, ha a Világegyetemnek van kezdete, akkor feltételezhetjük, hogy van teremtője is – a továbbiakban viszont valószínűleg hagyta, hogy ezek működtessék a Világegyetemet, s ő maga azóta nem avatkozott bele, döntései a kezdeti feltételek megválasztására szorítkoztak. Vázolja azonban azt is, hogy a gravitáció kvantumelmélete új lehetőségeket tárt fel, amelyben a téridőnek nincs határa. Ez esetben a Világegyetem nem teremtődik és nem vész el, egyszerűen csak VAN. A döbbenetes kérdés, hogy ekkor hol van benne a Teremtő helye?

Stephen Hawking: Az idő rövid története
A felújított kiadás illusztrált változata
Akkord Kiadó
256 oldal, 4990 Ft

 
 
 

dr. Osman Péter

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu