buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A gyengéd özvegy
Az íróember azt szeretné, soha ne derüljenek ki disznóságai


2005.02.10

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az íróember azt szeretné, soha ne derüljenek ki disznóságai. Hisztériás levelek, balhék és műbalhék, adósságok, ügyetlenségek, elfelejtendő kisalkuk és nagyalkuk, csalafinta szerelmek, szeretők. Mert mindez, ha írva vagyon, az életmű túrható része. Ha író az ember. Amennyiben mégis úgy történik, hogy tárol némi mazochizmussal átszőtt exhibicionizmust, a köz elé az általa válogatott gyűjteményt tárná.

Ebben a főhős író – mindenki saját története főhőse – karakán, pontos, szellemes, szikrázik a csáberőtől, duzzad az észtől és egyebektől. Olyan képet mutat halála után a hagyatékból, tehát az ő fazonírozó-tematizáló tehetsége nélkül megjelenő kötet, amit maga is elfogadna, ha élne. Az alaptételből következik, hogy okos író, akinek jut felkészülési idő a halhatatlanság évszázadaira, az ezzel ellentétes szellemű írásbeli hagyatékot visszakéri, átírja, megsemmisíti.

Ez az, ami ritkán sikerül igény szerint. Minthogy élő ember nem számol a halállal, az író pedig még kevésbé. Nincs rá elég idő. Arról nem beszélve, hogy kiadói érdek, és persze az utókoré, hogy elhúzza a titkokat rejtő függönyt, kinyisson ismeretlen kapukat. És persze az irodalom(tudomány) érdeke is, hogy a tárgyalt művek életrajzi vonatkozásaiból legyen okos, és még okosabb. Ettől kezdve az írónak nincs beleszólási joga. Az író alszik, hallgat, pedig ha ébren volna, be-benyomna a kiadó, a vizsla irodalomtörténész szeme alá néhányat (l. József Attila).

Az írói lét kozmetikázására találta ki a világ olvasó népe az írófeleséget, és annak is egy speciális fajtáját, az írónő írófeleséget. Mi – ebben az aprócska országban – remekül ellátva legendás írófeleségekkel. Ne jusson más eszünkbe, mint az összefoglaló néven Nyugat-lányoknak keresztelt kis csapat: a démoni Böhm Aranka, azaz Karinthyné, Harmos Ilonka, azaz Kosztolányiné, vagy Lichtmann Anna, azaz Tóth Árpád Annája, na és Tanner Ilon, Babits bonyolult lélekrajzú arája. Ők (és akik kimaradtak) összefüggésében láthatták a korabeli magyar irodalmat, ha nekiláttak a férj kozmetikázásának, egy-egy oldalvágással odavertek a verseny- és pályatársnak. Ami rendben is van. Így tudhatott meg többet a kedves olvasó a viszonyokról, a mindennapokról, bekukkantva az asszonyok által fellibbentett baldachin mögé, az íróműhelyekbe, a szövetségi erőviszonyokba.

De Amerika más. Amerika nagy. Nagyon nagy, ahogy mondani szokás. Egy amerikai író, ha nincs rá külön igénye, egy árva kortárs amerikai íróval sem találkozik. Elkerüli, tán mert nem vezet minden városból és városba a Bajza utcán keresztül a főmenet. Nem találkozik kortárs amerikai írófeleségekkel sem. Csak a sajátjával. Ebből következően bízhat abban, hogy saját nője nem árulja el, nem árulja ki, nem rongál a megtervezett – vagy tervezetlenül szép – összképen.
Nem. Mrs. London nem árulja el/ki Mr. Londont.

És lehet ámuldozni. Életrajzon nem szokás, de azért ebben az esetben lehet. A harminckilenc évesen meghalt, addigra ötven könyvet megjelentető Jack Londonról készült életrajzban (először 1926-ban jelent meg) az özvegy nem kérdez, nem teoretizál, nem pletykál fölösen, nem bántja a volt íróférjet. Nem keres választ lételmélet tárgykörében, nem vájkál, nem keresi, miért történik, hogy az innen elvett energia amonnan hiányzik. Az életrajzíró szeret. Szereti a fantasztikus figurát, az általa összerakott Jack Londont, a becsületest, a daliást, az érzékenyen intelligenst, határozottan őszintét, aki mindemellett adoniszi szépség is. Nem szintetizál, nem bolyong a sűrű, setét és kockázatos ok-okozat erdőben, mesél. Gyönyörű dolgokat mesél Mr. Londonról, a nagy és fenséges Amerikáról, a boldog házasságról (azt kényszerűségből illik hozzátenni, hogy a London-memoár szexualice abszolút steril), a közös utakról, a tengerről, az amerikai életről.

Az olvasó természetesen rendelkezik bizonyos információkészlettel London vonatkozásában. Tudja, iszákos, hogy anya- és apafóbiás, narkomán, kalandor és kőkemény kapitalista nagybirtokos. Azt is tudja, nem a felsoroltak miatt olvasta el valamennyi magyarul megjelent írását, nem azért szereti. De több próbálkozás után ilyen írófeleséget összeszedni, több mint tehetség. Új szín a palettán, amiért szerethető.

Jack London élete
Írta: Mrs. Jack London
Átdolg.: Harsányi Zsolt
Palatinus Kiadó
433 oldal, 2500 Ft

 
 
 

Onagy Zoltán

Palatinus Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu