buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Kosztolányi ismeretlen írásai


2005.02.10

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A magyar irodalom élete sohasem volt ideálisnak nevezhető, s nem annyira egyes korszakok, hanem inkább egyes életpályák jelenthetnek ritka kivételeket. A huszadik századhoz elérve azonban annyit legalább feltételezhet jóhiszeműen még az irodalmár is, hogy a jelentősebb alkotók művei egyrészt megjelentek, másrészt nem felejtődtek el. S nyomatékosan érvényes lehet ez a nyugat első nemzedékének olyan kiemelkedő írójára, mint Kosztolányi Dezső. Az ő halála után, még a negyvenes években 11 kötetben jelentek meg hátrahagyott művei Illyés Gyula (a legutolsó Illés Endre) szerkesztésében, 1969-ben pedig Réz Pál gondozásában indult meg a minden korábbinál teljesebb életműsorozat.

Igaz, sok más mellett még a Kosztolányi-bibliográfia sem készült el, de nehezen volt elképzelhető, hogy egy igen vastag kötetnyi elfeledett anyag fog előkerülni a Bácsmegyei Napló 1923 és 1926 közötti évfolyamaiból Botka Ferenc kutatásainak köszönhetően. Ha ehhez még hozzáveszem, hogy 2004-ben a Tiszatáj könyvek 1932 után újonnan kiadta az Aranysárkánynak a szerző által átdolgozott, s ugyancsak elfeledett ifjúsági kiadását, akkor igazán eredményesnek tekinthetjük Kosztolányi szempontjából a tavalyi esztendőt.

Közhelyszerűen emlegetjük, hogy nincs unalmasabb, mint a tegnapi újság, a régi lapszámok legfeljebb csak a történészeket érdekelhetik. Természetesen ez így csak féligazság, s még annyi sem, ha jelentős írók publicisztikájáról, cikkeiről van szó. Ady Endre vagy Kosztolányi Dezső az újságírásnak is klasszikusai. Azért szükséges ezt most hangsúlyozni, mert Kosztolányinak a szabadkai újságba írt cikkei nyilvánvalóan nem a halhatatlanság igényével készültek, hanem bizony pénzkereset céljából. Voltaképpen európai sajtószemléket készített számos alkalommal hivatkozva is német, angol, francia, olasz, spanyol lapokra, illetve azok közlései alapján másokra.

Mi köze volt Kosztolányinak, azon túl, hogy Sza-badka a szülővárosa, a Bácsmegyei Naplóhoz? Gimnáziumi osztálytársa volt Fenyves Ferenc (1885–1935), aki 1908-tól a húszas évek legvégéig szerkesztette a szabadelvű újságot. Trianon után sokkal nagyobb feladatok hárultak e lapra is, hiszen egy kisebbséggé váló népcsoportot kellett az új helyzetben szolgálnia. Ezt a két ország közötti kapcsolatok ridegsége is nehezítette. A főszerkesztő és az irodalmi rovatért felelős Dettre János úgy gondolták, hogy nem a kisebbség külön irodalmát kell megteremteniük, hanem az egyetemes magyar irodalmat juttatni fórumhoz. Később Szenteleky Kornél munkássága nyomán formálódik az önállóbb vajdasági magyar irodalmi élet, de ez sem jelentett távolságtartást. A szabadkai újság tehát a kor legkiválóbb magyarországi íróit foglalkoztatta, de többnyire utánközlésekkel. Mivel az elsőként publikáló lapokhoz a Vajdaságban nehezen lehetett hozzájutni, ez nem jelentett semmi gondot a 10–12 ezer példányban megjelenő újság olvasói számára.

Eredetileg Kosztolányitól is másodközlésben jelentek meg. Az ő kapcsolata a lappal 1924 tavaszán vált rendszeressé. Ennek fő oka nem az ő egzisztenciális helyzetében keresendő. Szülei 1924 áprilisában Budapesten jártak, s az édesapa itt agyvérzést kapott. Állapota ugyan részlegesen javult, de sokba került a rendszeres gyógykezelés, és a magántanítványokról is le kellett mondani. Fia ezért vált heti rendszerességgel a szabadkai lap szerzőjévé, mert így támogatni tudta szüleit, a honorárium felét ők kapták meg. Miután 1926 decemberében meghalt az édesapa, fia abbahagyta ezt a robotszerű rendszeres munkát, s több eredeti cikket már nem küldött Szabadkára, bár egy évig még segélyezte özvegy anyját és húgát. A szülők megsegítésének ténye eddig sem volt ismeretlen, Kosztolányi személyiségrajzához azonban az sem elhanyagolható adalék, hogy ennek érdekében majd három éven keresztül ilyen hatalmas munkát vállalt magára. A Botka Ferenc által összegyűjtött írások közel 500 nagyalakú könyvoldalt töltenek meg, tehát az ugyanezekben az években írt három Kosztolányi-regény terjedelmével feleltethetők meg. A szorgalom és a szeretet példája ez a gyűjtemény.

Ugyanakkor a tehetségé is. Azok a lapok, amelyeket Kosztolányi olvasott, nagyon sok csupán napi érdekességet közöltek. Ezek közül választotta ki ő a maga számára, a magyar olvasó számára fontosabbnak gondolt információkat. Ezek egy része az irodalommal, a művészetekkel kapcsolatos, egy része technikai, tudományos érdekesség, egy része a mindennapi életet mutatja be, s mindezek közt akadnak kifejezetten anekdotikus történetek. A filológiai kutatás érdekes feladata lehetne legalább néhány tucat esetben szembesíteni az eredeti újságcikkeket Kosztolányi interpretációjával, kinyomozni az egyéni hozzátoldásokat, értelmezéseket.

Az újságnak érdekesnek kell lennie, ezt Kosztolányi pontosan tudta, s elsősorban erre törekedett írásaiban, amelyeket e kötet három ciklusba tagolt. A Tudja-e...? és a Tere-fere rovatcímek voltak, az Ákom-bákom az ide nem sorolt egyéb írásokat gyűjtötte össze. Ez utóbbiak közé tartozik például az 1924 nyári olasz út kapcsán Mussolini Itáliájának bemutatása, valamint egy látogatás leírása Gorkijnál. És vajon mit tartott tudni érdemesnek Kosztolányi 80 éve, 1925. febuárjában? Írt például az először meghódított Mount Everest magaslati állatvilágáról, a színészek babonaságáról, Duse Eleonóráról, a világirodalom legszorgalmasabb szerzőiről, a török nők modernizálódásáról. A legterljedelmesebb Tere-fere rovatban pedig a párizsi gépkocsivezetői vizsgáról, a gépkocsi okozta halálesetekről, a férfiak és nők hazudozásáról, a londoni nők hajviseleti divatjáról, Anatole France megüresedett írófejedelmi helyről, Tagore itáliai útjáról, a szovjet színházakról, a német bürokráciáról, az amerikai törvénykezési lázról, a várható időjárásról. S ez a szórakoztató csevegés ma is élvezetes, s egyúttal művelődéstörténeti ismereteinket bővíti.

Tere-fere. Kosztolányi Dezső írásai a Bácsmegyei Naplóból, 1923–1926
Balassi Kiadó-Forum Könyvkiadó
520 oldal, 2700 Ft

 
 
 

Vasy Géza

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu