buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 12, csütörtök
Gabriella napja





















Évfordulók:
1821: Gustave Flaubert születése (Rouen)
1928: Csingiz Ajtmatov születése (Seker)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az én koromban
A Hubay-életmű II. kötete


2005.02.10

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Hubay Miklós magyarsága európaiságában nyilvánul meg, műveltségével úgy szolgálja népét, nemzetét a világban, ahogy azt a reneszánszkori nagyjaink tették. Drámaíróként, esszéistaként vagy firenzei professzorként kulturális követünk, itáliai tanárkodása során olasz diákoknak magyarázta Ady, József Attila, Radnóti és mások költészetét, megszerettetve ezzel a magyar irodalmat. Ha van irodalmunkban par excellence drámaíró, hát Hubay Miklós az
 

Ha van irodalmunkban par excellence drámaíró, hát Hubay Miklós az. 1942-ben mutatták be első drámáját a Nemzeti Színházban, a Hősök nélkül Somlay Artúrral a főszerepben aratott sikert, bár azonnal támadás érte a fiatal szerzőt. A szatirikus hangvételű társadalomrajz egy nagy jövőjű politikusról szól, akinek családjában kínos titkolnivaló van, s ez akkor derül ki, amikor a rezsim faji törvényei kettétörhetik pályáját. De lerázza magáról a vádat, és cinikusan meglovagolja a politikai helyzetet. Nyilvánvaló volt, hogy Imrédi Béla a modell, s a jobboldali sajtó felzúdulása csaknem lehetetlenné tette a bemutatót. Így indult Hubay pályája, mutatva rendkívüli érzékenységét az élet kényes és fontos kérdései iránt. Számos siker mellett azonban sokszor méltánytalanságok érték, és gyakorta nagyobb elismerés övezte Európa szerte, mint itthon.

Az én koromban című kötet második darabja a tavalyi esztendőben elindult életmű kiadásnak. A Kívül magamon-ban, vagyis az első könyvben az antik világ ihlette motívumok nyomán született drámák szerepelnek, görög mesterek örök érvényű gondolatai nyújtottak Hubaynak kézenfekvő példát a 20. század tragédiáinak ábrázolásához. A mostani kötet, mint a címe is jelzi, a korunkat idézi hoszszabb-rövidebb művekben. Legtöbbjük akkor születtek, amikor a drámaírónak nem kis gondot okozott munkájának elfogadtatása, hiszen a kultúrpolitika fáradhatatlanul hegyezte fülét az áthallások felfedezésére. A Párkák, Avagy: Isten füle mindent lát történetét hiába helyezte dél-amerikai környezetbe, hogy ott mutassa meg, hogyan működik a belügyesek lehallgató rendszere a diktatúrában, az itteni mégis magára ismert, és a kezdeti előadások lassan elmaradtak. Ez is mutatja, írói antennáival mennyire fogta a kor társadalmára jellemző hullámhosszokat. A firenzei egyetemen jó néhányszor nyitott rá riadt arccal a pedellus: „Professore! Kifelé! Bombariadó!”… Ezek voltak azok az idők, amikor Olaszországban és persze másutt is elharapództak a terrorcselekmények. A vérbeli drámaíró azonnal színházba képzelt el hasonló riadalmat. Turnézó társulat kap figyelmeztetést, ha folytatni merik az előadást, felrobbantják a teátrumot. S ebbe komponálta színész barátja, Sinkovits Imre szerep álmát, a Lear királyt, mert miközben annak egy részletét adják, jön a hír, hogy alighanem bombát helyeztek el az épületben. Te Imre, itt valami ketyeg, mondja a darab címe. A hazai televízió elkészítette a művet, de színpadra már nem juthatott, még Sinkovits anyaszínházában, a Nemzetiben sem! A Zsenik iskolája, ez a bravúrosan szerkesztett, igazán újszerű, minden szokványostól eltérő egyfelvonásos sorsa sem volt egyszerű. Igazán Lengyelországban és Itáliában talált érdeklődésre tévében és színpadon. De a legizgalmasabb megjelenítésre az avignoni Théatre du Marché igazgatója, Alain Timar adott lehetőséget azzal, hogy a magyarországi munkája során megismert magyar színészt, Keresztes Sándort meghívta az avignoni fesztiválra, adná elő a monodrámát. Aminek aztán az lett a következménye, hogy Keresztes franciául is megtanulta a szöveget, éppen Alain Timar bíztatására. Egyébként a Zsenik iskoláját az 1957-ben a hatalom által félreállított szerző, miként ő vallja: túlélési kísérletből írta, ahogy a cselekmény szerint a börtönbeli rab monológja is a túlélés esélyeit boncolgatja. A kötetben egy televíziós játék szövegét is olvashatjuk, a Harmodios…és meg kell dögleni egy túszul ejtett gazdag ifjú története, és ugyancsak az elvadult világ ábrázolása. A Kalóz rádiónovella, A bál után pedig Madách Tragédiájából az Eszkimó-szín tovább írása. Ádám távozása után mai-forma emberpár marad a színen, vagyis az „eszkimók”, az utolsó emberek, akiknek már csak emlék mindaz, ami volt, hiszen nemsokára a svábbogarak lepik el a sugártalan napkorong alatt a Földet.

Megrendítően szép az Elnémulás, a kis nemzetek nyelvéért érzett felelősség balladisztikusnak is mondható drámája. Egy nép addig él, amíg a nyelve él. Észak-Olaszországban, Trieszt–Velence–Udine háromszögében létezik egy kis népcsoport, nyelvüket, a friulit már csak kevesen beszélik. Sorsuk láttán a határon túli magyarság anyanyelvi tragédiájára érez rá az író. A népet elnyomók halálra ítélnek egy asszonyt, aki utolsóként őrzi nemzete nyelvét. A szálló alagsorába, ahol, mint siralomházban az elítélt a kivégzésre vár, lehallatszik a bálteremben mulatozó megszállók borgőzös lármája. Az asszonyt renegát katona őrzi, aki később beenged hozzá egy fiatal katolikus papot. A lelkészt megrendíti a fogoly sorsa, s minthogy megtudja, a kihaló nyelv utolsó ismerőjével találkozott ő, aki egy régi miszszionárius feljegyzéseiből ismeri az asszony népének szavait, a rövid éjszakán igyekszik még többet megismerni belőlük, hogy hírmondójuk maradhasson. Hubay Miklós a drámát a friuliak meghívására a helyszínen írta meg, első ízben ott is mutatták be. Aztán a budapesti Nemzetiben, a 85. születésnapján, három színész közreműködésével csupán felolvasva került közönség elé, más alkalommal pedig egy firenzei társulat az Olasz Intézetben adott elő belőle részleteket, de nemrégiben a Nagyváradi Színház vendégjátékában láthattuk a budapesti Aranytíz Színházban. De egy jelentős hazai előadása még várat magára.

Hubay Miklós a magyar drámaírás doyenje az Elektra Kiadóház gondozásában hét kötetben adja közzé azt a nagy jelentőségű, nemzeti értékként becsülendő életművet, melyet az évtizedek során létrehozott. A kötetekben érdekes emlékezések idézik fel a művek születésének pillanatait, mintegy visszavezetve az olvasót a drámák létrejöttének korába.

Hubay Miklós: Összegyűjtött drámák 2. Az én koromban
Elektra Kiadóház
370 oldal, 2800 Ft

 
 
 

Szakonyi Károly

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu