buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 15, vasárnap
Valér napja





















Évfordulók:
1822: Verseghy Ferenc halála (Buda)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Meselánc


2002.09.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Tarcsai Szabó Tibor: A jajszárnyú fecskerigó; Határ Győző: Tururu és Türürü; Balázs Tibor: A fogfájós vaddisznó; Babay Bernadette: Szerelmes kamaszok
 

A Ciceró Könyvstúdió két idén megjelent gyermek- és ifjúsági könyve akadt a kezembe. Tarcsai Szabó Tibor A jajszárnyú fecskerigó című mesekönyve és Babay Bernadett Szerelmes kamaszokja, tizenévesek számára íródott ifjúsági regény. Mind a két mű egy-egy sorozat második kötete; ebbôl az következik hogy az elsô könyvek üzletileg is elég sikeresek lehettek.

Tarcsai Szabó Tibor Pamuhihôke és Sámsenék meseregényét folytatja A jajszárnyú fecskerigóval. Ebben a vándor-mesében Lázár Ervin Négyszögletű Kerek Erdeje Össze-vissza Erdôvé változott. Fôhôse egy kislány, Pattibaba, akit Balkati apró-tündér varázsol át a kislány hálószobájából a mese-birodalomba. Legalábbis az Össze-vissza Erdô széléig repíti, hogy aztán dramaturgiai szempontból Pattibabát magára hagyva vándorolna egymaga az erdô közepén lévô tóig, és aztán tovább, kalandról kalandra, ahogy az egy rendes mesehôshöz illik. Nagy veszély igazán (vagy hála isten) végig nem fenyegeti, az erdô és az erdôn túli mesevilág lakói alapvetôen kedvesek, barátságosak, még a gonoszokat is beleértve. Ebbôl a szempontból nem igazán van tétje a történetnek, mint ahogy komolyan átgondolt cselekményíve sem. Ám ez nem biztos, hogy árt ennek a könyvnek, ami ebbôl adódóan inkább mesefüzér, mint meseregény. Az éppenséggel egymagukban is megálló történetek aranyosak, átitatja ôket az íróból sugárzó kedvesség és szeretet, aminek szimbóluma a címadó mese, „A jajszárnyú fecskerigó”, amely madárnak az a tulajdonsága, hogyha érzô lény fölé száll, azonképpen okoz annak önfeledt vidámságot, vagy csontszaggató fájdalmat, amiképpen iránta éreznek: aki szereti a fecskerigót, annak boldogságot ad, aki utálja és vadássza, annak fájdalmat.

Kalmár István rajzai legalább olyan szellemesek és szeretni valók, mint az általa illusztrált mesék. A könyvet estére, lámpaoltás elôtt szülôknek, gyerekeknek feltétlen ajánlom, ez a világ nem rémálmot hozó. Hiszen a benne szereplô legvészesebb fenevad, aki úgy három fejű, hogy háromszor egy feje van, igazából még ô is szeretni valóan elég hülye. Csak a titka nem ez, ám hogy mi az a titok, azt csak az tudhatja meg, aki túljut a göngyöleg-lerakat Üveghegyen (Tarcsai Szabó Tibor: A jajszárnyú fecskerigó; Ciceró, 152. oldal, 1800 forint).

Határ Gyôzô Tururu és Türürü című meséje is vándormese. Ezt a kötetet a Littera Nova Kiadó jelentette meg, a Sophie könyvek sorozat 25-dik darabja. A mester a művet 1956 nyarán írta. A Tururu és Türürü alcíme szerint a „testvérpár elsô, szerencse-próbáló világjárása, elôadva huszonnégy felmondásban”. A kissrác, a kicsit se butuska Tururu és a copfos nagylány Türürü egy nap kézenfogták egymást, lábujjhegyen búcsút mondtak a kapufélfának, aztán uccu neki, irány Meseország. Hogy „Pestbudából” hogyan jutnak seperc alatt ama obligát kerek erdôbe, onnan pedig egy e-léggé fárasztó, de legalább kalandoktól mentes gyalogtúra után az Óperenciák partjára, azt kár firtatni, mert minek. Oda értek és kész. Közben azért szereznek két csodaszerszámot, egy csalánlevelet, amire ha rálép Tururu, az némi fájdalom árán majd minden kívánságát teljesíti, aztán egy somfavesszôt, amit ha megsuhint Türürü, az Tururu minden fáradtságát, nyűgösségét elmulasztja. Az Óperenciák partján megtudjuk, hogy a Meseországba nem a tengeren át vezet az út, hanem egy cukoralagúton, aztán egy függôhídon, ami ezer évben csak egyszer jelenik meg, és csak akkor lehet rajta általjutni, de akkor is csak furfanggal. No most ehhez képest Meseország bejáratánál több ezer gyermek várakozik a bebocsátásra... Ám ha az ember gyermeke a Meseországba bebocsáttatik, ott már nagy baj nem történhetik, mert Meseországban mindig nagy mese-zsibvásár van. Tururu és Türürü meg is pakolják tarisznyájukat mesehôsökkel, mesékkel, velük térnek haza a már-már aggódó szüleikhez. Nos, úgy nagyjából ennyi a történet. Amennyiben Tarcsai Szabó Tibor és Határ Gyôzô könyve összevethetôek, annyiban mind a két regényrôl igaz, hogy a mesefüzérek egy kissé tét nélküliek, ám maguk az epizódok szellemesek, nyelvileg pedig remeklések. Határ Gyôzô könyvét Gyulai Líviusz illusztrálta, a kötet mint műtárgy magában gyönyörű. Ehhez képest nem is drága, „csak” 1200 forint (78 oldal).

Lázár Ervin A manógyár című mesekötetét az Osiris Kiadó jelentette meg újra, másodszor, az elsô kiadáshoz képest több mesével bôvítetten. Ezt a kiadást Lázár Ervin Réber László emlékének ajánlotta. Nagy veszteség, hogy ô már nem lehet köztünk. Bár lehet, hogy jó neki, mert ô már biztos ott van Meseországban. Ezt a könyvet Faltis Alexandra illusztrálta mívesen. A kötetben megjelent mesék persze mind gyöngyszemek, ezeket méltatni vagy különösebben ajánlani alighanem felesleges. Ha jól számolom, minimum a második nemzedék nô fel Lázár Ervin meséin. Ebbôl a szempontból Lázár Ervin intézmény lett, jó annak a srácnak, ma már hölgynek vagy úrnak, aki az ô kútfôjébôl táplálkozva tanulhatta meg egy kicsit másképp látni a világot, amúgy meseileg, lázárervinesen. Ám az is igaz, hogyha manapság magyar író meseírásra vállalkozik, leggyakrabban elôször is azért, hogy saját kisdedeit szórakoztassa, mint vonatkozási pontot –, nehéz az öreget kikerülnie. Ha másképp nem, hát akkor úgy, hogy dafke se mondom, írom úgy, mintha az ô köpönyege mögül avászkodnék elô. Szóval ezt a könyvecskét is érdemes megvenni, 1680 forintba kerül.

„Játék, sziporka, szellem! Ez jellemzi Balázs Tibor és Réber László könyvét. A magyar gyermekvers legjobb hagyományait követve hoz újat; üdítô olvasmány gyermekeknek, felnôttnek egyaránt. Sok szeretettel ajánlom figyelmükbe” – olvashatjuk éppen Lázár Ervintôl Balázs Tibor A fogfájós vaddisznó című gyermekvers kötetének hátlapján. Ez a könyv Littera Nova Kiadó Sophie gyermekkönyvek sorozatának hatodik darabja. Noha még 1998-ban jelent meg, azért érdemes Balázs Tibor gyermekvers kötetei ajánlásának sorában megemlíteni, mert mintha ezekbôl a versekbôl sugározna ki az az önfeledt szülôi mondhatnék-mesélhetnék-verselhetnék, ami a kisgyermekes literátus apákra-anyákra oly jellemzô: van kinek mondani. Balázs Tibor e kötet verseit a hetvenes években, Erdélyben írta. 1998-ban pedig szeretettel ajánlja a már felnôtt gyerekeinek, Zsófiának, Tibornak, Balázsnak. A „Fogfájós vaddisznót” követi a 2001-ben megjelent Kótyomfittyek (szabad vadak, madarak), a Sophie sorozat 24. darabja, Gábor Enikô rajzaival; végül az ugyancsak 2001-ben megjelent Félkalap című kötet van még a kezemben, amelyek viszont nem annyira gyermekversek, mint a szerzô által aposztrofált „verses kópéságok” gyűjteménye. 1975–80 között írta a darabjait, a kötetet Csukás István ajánlja: „Balázs Tibor versei nagyon szépek és a legjobb hagyományt követik. Úgy szellemesek, hogy még belül maradnak a gyermekek világán, képzeletén! Nyelvi leleményei, jól megtanult muzsikájuk révén pedig utat találnak fülünkbe, szívünkbe. Azt mondanom se kell, hogy Gyulai Líviusz rajzai milyen értéket képviselnek! Vidám szívvel ajánlom mindenki figyelmébe ezt a könyvet.” (Accordia Kiadó, Kópé könyvek 1. 790 Ft) Ami a három kötetben megjelent verseket illeti, hihetünk a két „nagy öregnek”, nem igen szokták ôk csak úgy semmire, ha csak néhány sor erejéig is, fárasztani magukat. A kötetekbôl csakugyan egyértelműen kiderül Balázs Tibor fölényes gyermek-verselni tudása, ám az is, micsoda varázsosan van köze fűhöz-fához, tücsökhöz-bogárhoz, farkashoz, sünhöz, rókához, vaddisznóhoz vagy elefánthoz: a természet szebbik arcához. Verset, zenét, ritmust lehet belôlük elôskandálni anyáknak, óvónôknek egyaránt. No meg nagy szeretetet, ahogy például az ebben a műfajban (is) alapvetôen klasszikus Weöres Sándortól megtanultuk. Ha muszáj valakihez, akkor Balázs Tibor gyermek-világot látását őhozzá hasonlítom.

A végére maradt a „tök jó könyv”, a Ciceró Kiadó Tök Jó Könyvek sorozatában megjelent Szerelmes kamaszok Babay Bernadette tollából. Mint már említettem, ez a kamaszregény is második része egy sikeres valaminek, aminek a címe: Ravasz kamaszok, avagy sms(e) fiataloknak. Na ja, ahogy a „művelt” pesti csávó mondja: Fiatalnak esti mese, ha jó kapás az esemese. Vagy másképp fogalmazva: nincs annál szebb, ha néhány sms csettelés után két Nokia tulajdonos összeborul. No most tényleg nem szeretnék Babay Bernadette kontójára tovább „szellemeskedni”. Mert ez egy ilyen világ. Mondhatni: pöttyös regény a harmadik évezred hajnalán. Amire az ifjú író vállalkozik, azt meglepôen profi módon végre is hajtja. Története pesti. Ezen kívül olyan elképesztôen hétköznapi, amire nyugodtan mondhatjuk, ez bárki kamasszal, vagy ifjú felnôttel megtörténhet. Hogy egy szerelmi csalódás után bizony ott vár a nagy fájdalmas tipródás, a tipródást pedig elôbb-utóbb felváltja az új, még nagyobb tűzzel lángoló szerelem. Közben persze mindenki tök jó fej, apa, anya, nagyi, barátnô, hát még az új barát. Csak egy valaki nem annyira jó fej, aki a fôhôs Ági új hapsiját lenyúlná, ha tudná, de hiába ármánykodik, mert nem képes rá, mert ahhoz nem elég szép, és ehhez még annál is hülyébb, mint amennyire gátlástalan.

No most aki momentán már vagy még nem kamasz, már és még nem él egy budai lakásban a tök jó fej és tök jólszituált család kedvenceként, az ezt a regényt olvasva már majdnem úgy érezheti magát, mintha nem is egy Romanát, vagy Júliát böngészne, de olyan elmélyülten ám, hogy még a metróról is elfelejt kiszállni, hanem egy pszichoanalitikus szemléletben megírt kulturantropológiai esettanulmányt. És ez dicsérete ennek a regénynek. Ezen kívül erénye még a szöveg szerkezete, hogy a szereplôk egyes szám elsô személyben mesélik el és tovább a történetet, ami a műnek lefegyverzô ôszinteséget kölcsönöz. No most, aki momentán kamasz, vagy huszonéves fiatal, és tök jó fej, és tök jó fej a családja is, és tök jó anyagi körülmények között él, az eldöntheti, tényleg így is lehet az olyan, amikor két esemes, pláne ha el is olvassák ôket, legalább virtuálisan összeborul.
Amúgy pedig a magam részérôl izgulok, hogy mi lesz Ágival, ha Peti rájön, mégse olyan hülye liba az a Szandra. Bár azért annyira nem is izgulok, mert bízom a szerzôben, hogy a pesti hóthollywoodbyNokia harmadik opusa is happy enddel végzôdik majd, mint ahogy egy rendes meséhez illik. (Ciceró Kiadó, Tök Jó Könyvek, 126 oldal, 1290 Ft).

Sultz Sándor

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu