buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Rézfánfütyülő


2005.09.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Ártatlanság és szerelem, bátorság és gyávaság” – kínálja a Móra Kiadó Michael Mor-purgo Peaceful közlegény című regényét. E négy fogalommal a nálunk kevéssé ismert angol szerzô történetét csakugyan össze lehet foglalni. Mor-purgo, akit Babérkoszorú-díjjal tüntettek ki, regényében az 1910-es évek Angliájába vezeti az olvasót. A cselekmény „reális szinten” viszont egy támaszponton játszódik este tíz óra öt perctôl másnap hajnal hatig. 1917 tavaszán, egy pajtában, valahol Belgiumban. Ahol Thomas Peaceful közlegény bátyja kivégzését várja. Thomas bátyját, Charliet gyávaság miatt ítélték fôbelövésre. Thomasnak tehát van mire, van miért az életével számot vetnie.

Charlie nem volt gyáva. Az öcscsét mentette meg. Ahogy mindig is azt tette, ami mindig is az idôsebb fivér kötelessége. Mármint ha az a fivér igazi.

A regény szerkesztési elve a várakozás és az emlékezés. Aszszociációk sora attól a naptól kezdve, hogy Charlie Thomast elôször viszi a falusi iskolába. Persze, a hátán, lovacskázva, hogy Tommo ne bömböljön már annyira. Az iskolában két osztály van. A felsôsök a nagyágyúk, a kisebbek a pityergôk. Tommonak van is miért pityeregni. Nem jó hely az az iskola. A tanító úr, Mr. Munnings egy vadbarom, amihez képest a tanítónô, Ms. Mc Allister mosolya sovány vígasz. A padtársáé, Mollyé már inkább, midôn segít a megszeppent kisfiúnak a cipôfűzôjét megkötni. Molly barát. A szünetben viszont máris verekedni kell. Charlie pofozza le a nagyobb fiút Tom-moról, és már szenvedi is el miatta a büntetést, Mr. Munnings pálcáját. Hát enynyit arról, hogy az ember kilép a házból, ki a gyermekkor önfeledt ártatlanságából. Bezzeg jó Big Joenak, a legidô-sebb Peaceful fivérnek. Neki nem kell iskolába járnia. Joe csecsemô korában agyhártya gyulladást kapott. A nagydarab, csuda jólelkű srác szavát csak a család érti. Viszont tud egy remek nótát, azt fújja, ha vidám: a Narancs és citromot. Ez a dal a család indulója, ám késôbb ez lesz az egész ezredé is, midôn a német tüzérség lövi az állásaikat, vagy indulni kell szuronyt szegezve rohamra...

A Peaceful család az isten háta mögött él egy erdészházban, nem túl messze a falutól. A ház, a birtok, a falu és az egész környék az Ezredes birtoka. Az Ezredes egy seggfej – szokta volt mondogatni az apa, James Peaceful. A földesúr erdésze már csak tudja – és igaza van. Ennek ellenére csendesen folyik az életük, amíg az apát halálos baleset nem éri favágás közben, Tommo vele volt akkor. Tommo állt a dôlô fa alatt. Az apja ôt mentette... A kisfiú ezt senkinek nem meri bevallani. Senki nem tudhatja, se az anyja, se Charlie, mert biztos, hogy egy életre meggyűlölik.

Az apa halálával nehéz lesz az élet. Az anyának dolgoznia kell, hogy a házban maradhassanak. Az ezredesné szolgálólánya lesz annak halálig, bekötött fejjel, szégyenszemre. A gyerekekre is vigyázni kell. Megjelenik Farkas Nagymama. Farkas a távoli nagynéni gúnyneve, a Piroska és a farkasból, már ami a hölgy ábrázatát és a modorát illeti...

Azért elviselhetô az élet. A három jóbarát: Charlie, Tommo és Molly cseperedve igazi aranykori napokat élhetnek meg. Akad izgalom is bôven: csapdával vadászni és orvhalászni az ezredes erdejében, vizeiben. És ha izgalom akad, akkor bánat is akad. Amikor lebuknak az orvhalászatban.

Amikor az Ezredes lelövi Betty kutyát. Amikor eltűnik Big Joe, mert a kutya és az apa után akar menni a Mennyországba, vagyis felmászik a templom tornyába, és nem találják napokig. És jô a szerelem. A szerelmi háromszög. Aztán Molly családja. Akik tiltják a lányukat Charlietól. Aztán a „bűnbeesés”. Végül Molly Charlie felesége lesz.

Közben valahol messze, az Óperenciás Tengeren is túl kitör az elsô világháború. Senki nem érti, miért. Senkit nem is érdekel. Az Ezredes „jobbágyainak” többsége még vonaton se ült soha, a tengert se látta. Aztán egyszer csak beköszön a „történelem”. Az Ezredes ragaszkodik, hogy minden nélkülözhetô embere önként jelentkezzen a hadseregbe. Aki nem megy „önként”, az ki van rúgva. Chalie is a listán szerepel. Hiába ifjú házas, ez „hazafias kötelessége”. Charlienak menni kell – és vele megy Tommo is. Hiszen mindent együtt csináltak eddigi életükben.

Hogy mi történt odaát, arról a szerzônek hiteles információkat kellett szereznie. Michael Mor-purgo háborús veteránok elbeszé-léseibôl merített. Meg egy ténybôl, hogy Anglia is tizenéveseket küldött ki a frontra a háború utolsó éveiben. Ráadásul a „kíméletlen bánásmód és a fenyegetés gyakran nagyobb veszélyt jelentett, mint maga a harctéri pokol”. Ha valaki volt katona, és akadt a közelében egy szadista, brutálisan barom kiképzô altiszt, annak lehet a helyzetrôl némi érzése. Charlie még egyszer, utoljára megmenti öccsét, a biztos haláltól. Tommo megsebesül. Az ôr-mester rohamot vezényel, Charlie megtagadja a parancsot: a sebesült öccsével marad. Ezért gyávaságért halálra ítélik.

Egy percig talán lehet azon tűnôdni, mitôl ifjúsági regény ez a nagyon jól megírt és kitalált történet. „Realizmusa”, ha úgy tetszik, nyomasztólag hathat. Dehát ezen az alapon nyomasztó például Dickens is...

Michael Morpurgo: Peaceful közlegény
Fordította.: Nagy Nóra
Móra Kiadó, 171 oldal, 1790 Ft

Könnyed vigyorgásra késztetô olvasmány viszont Holly-Jane Pahlens: Vilmos herceg, Maximilian Minsky meg én című leányregénye. E történet helyszíne napjaink Berlinje. A sokarcú, sok kultúrájú, sok nemzetiségű világváros egy szeglete. Nem éppen a legúribb környék, de azért azok a csöves fiatalok már feltűnôek, akik egy használa-ton kívül helyezett benzinkút körül szambáznak. Fôhôsünk, a kamasz Nelly is kissé multikul-turális: anyja New Yorkból visszatelepülô zsidó német, aki újságíróként keresi a kenyerét, ám regényírással kacérkodik, az apa pedig klarinéton játszó zenész: mindenbôl virtuóz, Bachtól a klezmeren át a sramliig – csak kár, vagy hála isten, nem világhírű.

Viszont sajnos, vagy hála isten, rettentô jóképű... Az Edel-meister család amúgy – multinacionálisan – képvisel egyfajta típust, mondhatni átlagot. Már ami a megélhetés napi küzdelmeit illeti. Aztán ami a veszekedések témáit: úgy mint, a napi megélhetés gondjai, különös tekinettel arra, hogy az anya hajtja a pénzt, viszi a hátán a háztartást, neveli a gyereket – az apa meg klarinétozik – és sajnos, vagy hála isten nem világhírű. Nelly is átlagos lenne – ha az lenne…

Nelly, aki gyerekkora óta a csillagok, a Kozmosz szerelmese.
Ebből adódóan álmodozó és kétballábas...

Az élet, a szerzônô világában, jópofa. A miliô állandó, fájdalmas furcsasága csak – a zsidó származás. Mi több, az anya felvállalt zsidósága. Berlinben. Ennek a felvállat zsidóságnak szinte szimbolikus tagja a távoli rokon, de közeli családtag, Risa. Az idôs asszony a maga teljes és szép emberségével, bölcsességével – aki túlélte a náci idôket.

A történet akkor kezdôdik, amikor lady Dianát az a halálos baleset éri. Akkoriban a médiumok csakugyan hetekig másról se szóltak. Szegény Di. Nos, szegény Dinek ugyebár a fia az a Vilmos herceg, akinek a poszterébe Nellynk – szerelem elsô látásra – belezúg, de úgy ám, mint muslinca a Vezúvba. Ez bôven elég ahhoz, hogy a leányzó a környezet számára kissé röhejes legyen. Ám az ilyesmi – mármint a poszter-szerelem – elég hamar el szokott múlni. Nellynél viszont nem. Neki kell a Vilmos herceg! Ám hogyan találkozhatna vele? No jó. Úgy öt év múlva, mint asztrofizikus, esetleg Cambridge-ben, az egyetemen. Ám addig? Nelly megtudja, hogy az iskola kosárlabda csapata Angliába készül. Ezért aztán elhatározza, hogy bekerül a kosár csapatba. Ô. A kétballábas...
Amikor más dolga lenne: anyja akarata szerint készülnie kell a bat micvájára – a 12 éves zsidó lányok felnôtté avatásának szertartására –, amit nem adnak ingyen: tanulni kell hozzá sokat, és legfôképpen normálisan viselkedni...

És nem elég gond ám Vilmos herceg és a bat micva, apa is bekavar egy bizonyos Melissa Win-skyvel, aki szintén amerikás zsidó német, és aki szintén hazatalepült Berlinbe, hogy egy igazi zsidó éttermet nyisson – ahol apa lesz a zenei vezetô... No mármost ennek a hölgynek meg van egy fia, Maximilian, aki elsô megjelenésekor egy vámpírra hasonlít, ám aztán kiderül róla az is, hogy egy kosárzseni... Viszont hiába kosárzseni, ha bunkó. Az anyja pedig lefejvadássza Nelly apját. Persze, kettôn áll a vásár. Nelly anyja kidobja a facér apát. Elég a bonyodalom egy történethez?

Holly-Jane Pahlens: Vilmos herceg, Maximilan Minsky meg én
Fordította: Bosnyák Viktória
Móra Kiadó, 240 oldal, 1790 Ft

Az Animus viszont belevágott a Bartimaeus-trilógiába. Ebbôl adódóan mi máris kirándulhatunk Londonba. Jonathan Stroud nem semmi fantasy opuszának elsô kötetét, A Szamarkandi Amulett-et vehetjük a kezünkbe. Jó vastag könyv. De nem ez a regény legfôbb erénye. Nem is a szerzô e trilógiával elért világhíre. Mert az, hogy az enyhén szólva is szarkasztikus humorú dzsinn története már harminckét országban megjelent, csak némi érdeklôdés-re késztet. Egyrészt. Másrészt jó neki. Mármint nem a dzsinnek, hanem Jonathan Stroudnak.

A Szamarkandi Amulett jó könyv. Aki a fantasyt szereti (az rossz ember nem lehet), ezt a történetet is kajolni fogja. Megvan benne minden, amit a műfaj megkövetel. Az ifjú varázsló tanoncot, Nathanielt a maga gyermeki ártatlanságában nagy megaláztatás éri, amiért egy nem egyszerű, mégis- csak kamaszos csínynek tűnô bosszút eszel ki, és ami csínyrôl kiderül, hogy kishíján romlásba dönti a világot. De ha nem is az egész világot, Angliát biztos. No de Nathaniel éppen azért a fôhös, mert ezt nem hagyja. Bartimaeus pedig nem azért tizenegyedik szintű dzsinn, hogy ne segítsen neki – noha kényszerbôl, kelletlenül is.

A hol Bartimaeus szemszögé-bôl, hol pedig Nathaniel ténykedéseinek „tárgyilagos” leírásából hömpölygô történetet az emeli ki bôven a megszokott fantasyk közül, hogy ez a regény akár szatíra is lehetne. Távolról se annyira a szeretett műfaj teljes cikizése, noha az is benne van, mint inkább a politikusoké. Akik tényleg komolyan elhiszik magukról, hogy fontos emberek. Mi több: ôk a fontos emberek, a köznép meg... demokráciákban uszkve négy évenként megtévesztendô, föld buta közeg. Vagyis tömeg. És fogadni mernék, hogy némely politikus már-már mágusnak tartja magát.

Nos, Stroud Londonját mágusok uralják – ôk a politikusok. London mágusai pillanatnyilag a világ urai, miután legyôzték prágai ellenlábasaikat. London fômágusa a miniszterelnök, van neki háromszáz mágus minisztere, egyik gonoszabb és hülyébb, mint a másik. És van közöttük egy csak alminiszter, egy ambí-ciózus fôgonosz, bizonyos Simon Lovelace, aki elhatározza. hogy leggyilkolja a miniszterelnököt és vele száz miniszterét. Mármost ehhez neki nem kellenek evilági, manapság dívó, aggályos trükkök: elég megidézni egy rettenetes démont, aki mindenkit felzabál. Kivéve azt, akinek a nyakában van az a Szamarkandi Amulett, amit a mi Nathanielünk – nem elcsent Bartimeussal csak úgy, gyermeki csínybôl?

Hol késik a következô két kötet?

Jonathan Stroud: A Szamarkandi Amulett
Fordította: Tóth Tamás Boldizsár
Animus Kiadó, 472 oldal, 2590 Ft

A fiatalabb hölgyeket és urakat például a Palatinus Kiadó lepte meg Podmaniczky Szilárd: Ahogy a kisnyúl elképzelte című mesekönyvével. Ez a mesefüzér egy vándorlástörténet. A szokásos ügymenet, mondhatnám. Elindul a kisnyúl, hogy megismerje a világot. Kár, hogy nem szerencsét próbálni, vagy valami fontosat megszerezni. Mert akkor lenne a kalandoknak némi tétje, azon kívül, hogy a kisnyúl azért kisnyúl, mert kíváncsi. Így annyi történik, hogy hôsünk idônként talákozik valakivel, néha meg álmodik valakirôl, különös tekin-tettel egy nyúlleányra. Némely találkozás fabula lényegűen szellemes. Mindjárt biztató kezdet a róka, aki a kisnyúl szerint csak eltorzult nyúl lehet – és ezt kisnyulunk oly meggyôzôen állítja, hogy a róka elfelejti megenni, inkább somfordál haza, otthon megkérdezni, hogy most akkor a nyúl az barát-e, vagy ennivaló.

A lassú kenguru bíztató folytatás: futóverseny, fakerüléses. Fontos dolgokat tudhatunk meg az ôsnyúlról, az álomvágó nyerges szöcskérôl, valamint például arról is, hogy még a bölcs bagoly se tudhat mindent – például számolni...

A könyv hátlapján a kiadó így ajánlkozik: „a természettudományok és a horgászat iránt rendkívüli vonzalommal bíró szerzô mesekönyvének hôsei egy újabb képtelen természetrajz szereplôi. Bármely egyezés a valósággal – nem a képzelet műve. Podma-niczky könyve valóban mesélve tanít és tanítva mesél.”

Podmaniczy Szilárd: Ahogy a kisnyúl elképzelte
Palatinus Kiadó, 136 oldal, 2200 Ft

 
 
 

Sultz Sándor

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu