buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 19, hétfo
Huba napja





















Évfordulók:
1914: Bajomi Lázár Endre születése
1936: Federico García Lorca halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Hálószobatitkok


2002.09.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka
Magvetô Kiadó, 467 olda, 2490 Ft

 

Nem épp mindennapi esemény, hogy valaki elsô regényével rögtön a legjobb prózaírók közé emelkedjen. A dolgot persze érthetôbbé teszi, ha tudjuk, az íróként most debütáló szerzô a kortárs költészet egyik legkiemelkedôbb alakja. A regény azonban nem közvetlenül kapcsolódik költészetéhez, nem a versekbôl már ismerôs képi világ avagy problémahalmaz köszön itt vissza, habár a néhol bekezdésnyi mondataival is sűrű szöveg, valamint a rendkívül érzékeny, a legapróbb részletekre is nyitott látásmód feltétlenül költôi „elôképzettségre” vall.

A közel ötszáz oldalas regény klasszikusnak nevezhetô, lineáris elbeszélésmódja egy könnyen követhetô, ám fordulatokban és a rejtélyekben igencsak gazdag történethez segít hozzá. A közel nyolcvan éves elbeszélô, Ursula Binder, született Lehmann Orsolya egyes szám elsô személyben elôadott, légyegében önéletrajzzá összeálló története a tizenhetedik század elsô évtizedeinek vallási indulatoktól forrongó Magyarországán, legfôképp Lôcsén és Sopronban játszódik. A történelmi kulisszák azonban csak illusztrációi a személyes sorstörténetnek, melyben a szenvedélyek és szenvedések, a szerelmek, a babonák és az erôszakos cselekedetek egymást túllicitáló szerepet kapnak. A kor ellentmondásokkal és szenteskedéssel terhes, de annál merevebb erkölcsi rendje alaposan megnehezíti a fôhôsnô mai szemmel példátlannak nem nevezhetô életét: elôször is a házasság után hat hónappal született, azaz törvénytelen gyerek lett volna, ha épp akkor nincs napfogyatkozás, mely, úgymond, magyarázatott adott a korai szülésre; késôbb, anyja halála után mostohaapja viszonyt kezdeményezett vele, melybôl apja második feleségének halála után vérfertôzô látszatházasság lett, sôt Orsolya terhes is lett apjától; eközben, alig tizenhét évesen gyereket szül keresztanyja unokaöccsének, mely ôt mindörökre tisztátalanná, a gyereket törvénytelenné tenné – menekülnie és titkolóznia kell egész további életében; mely többek közt bűnrészességbe kergeti elsô kérôjének meggyilkolásában. A kalandok harmincas éveinek közepén véget érnek, és a hôsnô további életérôl, mely egy orvos mellett telik, akivel apjától megszökött, és akitôl még két gyermeke született, már csak néhány bekezdésnyi közömbös beszámolót olvashatunk a könyv utolsó oldalain.

A személyes sors történelemtôl sokszor független fordulatainak mibenlétére, illetve a bűnök lelkiismereti következményeire és a gyakran halállal fenyegetô törvények embertelenségére rákérdezô regény a kortárs irodalomban páratlan módon ábrázolja a babonás félelmek, a kiszolgáltatottság és a identitást megrengetô kényszerű hazugságok lélekromboló hatását, a vallási és szerelmi szenvedélyek kétélű indulatait. Rakovszky Zsuzsa különös tehetséggel beszélteti amúgy tanulatlan, és nyelvét, saját bevallása szerint, a korabeli széphistóriákból kölcsönzô hôsét, akit elesettségében és boldog pillanataiban, tizenéves lányként és felnôtt nôként egyformán hitelesen jelenít meg. A számos gondosan felépített, kimagasló prózává összeálló jelenetsor közül kiemelkedik például a Orsolya és az ô mindössze egy hónapot élt elsô gyermekének kapcsolatát fojtogató érzelmeket keltve elmesélô szövegrészlet.

A Rakovszky-regény másik nagy erénye az egymáshoz szorosan kapcsolódó, gondosan felépített metaforák és szimbólumok gyakran álomleírásokba szôtt hálója. Ilyen például a címbe rejtett kígyó-kép is, mely a szöveg legkülönbözôbb helyein felbukkanva segíti vagy éppen nehezíti a regény tematikai és poétikai problémáinak megfejtését. A kígyó egyrészt veszélyt, halálos veszélyt hordoz, azaz a kígyó árnyéka akár a halál árnyékának is érthetô – és valóban: Orsolyát néha csak hajszál választja el a leleplezôdéstôl és az azt biztosan követô máglyahaláltól. De a kígyó a gyógyszerészet szimbóluma is, és nem csak Orsolya apja gyógyszerész, de ô maga is ismeri a füvek és virágok gyógyító erejét, és élete utolsó éveiben, azaz a regény írása idején attól fél leginkább, hogy emiatt boszorkánynak nézik és megégetik. Emellett legalább kétszer hangzik el az intelem: ne légy olyan, mint az áspiskígyó, aki saját árnyékától felindul! Márpedig a magunk árnyéka, a könyv szerint, mások elôtt ismeretlen történetünkkel egyenlô, és ahogy a könyv talán legfontosabb pontján olvassuk: „Meglehet, mindenkinek megvan a miénkhez hasonló titkos élete, melyet mások szemétôl távol, az éjszaka sötétjében folytat, és csak játsszuk egymás elôtt, hogy tisztességes polgárok és polgárasszonyok vagyunk.” És a kígyó természetesen ôsi fallikus szimbólum is, ami az apa-lánya viszony elemzésében kibomló regényben ugyancsak nem maradhat figyelmen kívül. De hogy mi mindent jelenthet még a cím, és mi mindent a mű sok-sok egyéb motívuma a tűztôl a fényen át az aszalt szilváig, azt az olvasók sokaságainak döntései fogják elmondani. Mert ne feledjük: újra olyan regény született magyar nyelven, melynek értô fordítások segítségével komoly esélye lehet a nemzetközi sikerre is.

Bedecs László

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu