buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Könnyű-e a könyvbarátoknak?


2005.09.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Hol volt az Éden kertje? – Szentföld. Mindannyiunk közös, drága öröksége. Vajon van-e a Földnek még egy kicsiny tája, amelyhez ilyen sok, és főként ilyen sokféle nép kötődik sok-sok évszázad óta a hitével, a hagyományaival, a gyökerek iránti vonzódásával, és tekinti azt lelki otthonának? A Szentföldre menni nem utazás, sokkal inkább visszatérés a szellemi gyökerekhez. Európai szellemiségben nevelkedett embernek tételes hittől függetlenül is zarándoklat.

Az emberiség három nagy kultúrkörének szent helye, vallási, szellemi gyökereinek, hagyományainak megragadó szövevénye, hitek, és kultúrák bölcsője, amelynek sűrű, nehéz történelme több mint 8000 évre tekint vissza. Aligha van a Földnek még egy kicsiny tája, amelyhez ilyen sok és főként ilyen sokféle nép kötődik a hitével, a hagyományaival, a gyökerek iránti vonzódásával, és tekinti azt lelki otthonának. A judaizmus földje: jórészt itt mentek végbe az Ószövetség történéseinek legfontosabbjai, születtek a közvetlenül, vagy áttételeken át máig ható törvényei, itt kötött szövetséget egy nép az ő Urával, amelyet máig is önazonossága alapjának tekint, és itt születtek a hitek és eszmék, amelyek elvezettek az Újszövetséghez. A kereszténység földje, Jézus földje: ezek a tájak látták életét, halálát, küldetése kiteljesedését, itt emelkedett fel az ő tanítása és a belőle fakadó hit, s az ő nyomdokait követhetjük e vidékeken. Az iszlám földje is: Gábriel arkangyal vezette Mohamedet éjszakai vándorlása során Jeruzsálembe, amely így az iszlám harmadik szent városa lett.

A 20. szzázad hatalmainak és birodalmi politikáiknak örök szégyene, hogy ezt a csodálatos világot küzdőtérré tették, s ebben bizony a maiak semmivel sem jobbak. Mindannyiunk pótolhatatlan vesztesége, hogy a Szentföldet egyre inkább csak leírásokból ismerhetjük meg, hiszen felkeresni mind kevésbé merjük. Vajon mikor mehetünk végig a Via Dolorosán, juthatunk el a Születés Templomához, vagy kóborolhatunk Galileában úgy, hogy nem kell félnünk bombától, eltévedt golyótól? Pedig a találkozás a Szentfölddel olyan élmény, amely hozzátartozik az európai kultúra emberének önismeretéhez, és élete végéig kedves kincse marad mindenkinek, aki nyitott lélekkel, nyitott elmével közeledik hozzá.

A legjobb könyv sem pótolhatja teljesen a személyes élményt, de sokat adhat ahhoz, hogy megismerjünk egy idegen világot, vagy jobban a mélyére lássunk az ismerősnek is. Amint Raj Tamás a bevezetőjében elmondja, e míves, szép kiállítású album célja nem az, hogy útikönyvként szolgáljon. Benne harminc kiemelkedő helyszínt mutatnak meg Izrael szentföldi tájai közül, s ezek segítségével igyekeznek sokoldalúan bemutatni a bibliai vallást és kultúrát. Ebben a szellemi kalandozásban magát a Szentírást – az Ószövetséget – választották útikalauzként abban a reményben, hogy annak hősei és gondolatai így megtalálják az utat az olvasó szívéhez. A könyv jelentős részét elsődlegesen a bibliai kor felidézésének szentelték, de szintúgy kitérnek az egyes tájak későbbi történetének, eseményeinek ismertetésére is, így a Talmud, az arab hódítás, és az újkor emlékei, valamint a 20. század történései is helyet kapnak benne. Részletesen szólnak a mindmáig fennmaradt történelmi emlékhelyekről, kegyhelyekről és látnivalókról is. A bemutatást Szelényi Károly fényképeiből összeállított, gazdag és szép, gyakran bámulatosan szép képanyag teszi még élőbbé. Meg kell ehhez jegyeznünk, hogy a bibliai idézeteket itt az eredeti szövegből készített saját fordításban közlik, tehát ne lepődjünk meg az eltéréseken. Egyetlen panaszunk lehet e kitűnő művel: kár, hogy nincs benne név- és tárgymutató.

Szentföld, ezerszínű, csodálatos világ a legszebb keleti miniatúrák részletgazdagságával. Ám ez a világ gyakorta nagyon is rejtőzködő, és csak annak enged betekintést a felszín alá, aki kellően felkészült, és nemcsak lélekben, hanem tudásban is. Aki már járt itt, az érti meg igazán, hogy csak nyitott lélekkel, nyitott elmével és alapos felkészültséggel szabad odamenni, ha érezni, és méginkább ha érteni akarjuk. Barátom ott élő barátja küldött megnézni Akkót, a világ második legrégebbi, a bibliai idők óta ismert kikötővárosát. Rákészülés nélkül mentünk, poros kis városkát láttam, nem tetszett. Cfátba, e könyv szavával a kabbala fővárosába már felkészülten mentünk, tudva, hogy mit keressünk – és Cfát misztikus világa megmutatta magát. Qumránt vagy éppen Maszadát is a történelmük és a részletek jelentőségének ismerete emeli turisztikai érdekességből döbbenetes élménnyé. És érteni kell a jelent is – Betlehembe menet kísérőnk, a magyar követség évek óta ott dolgozó diplomatája elmondta, hogy a környéken, nem egyedüliként rendkívül magas a munkanélküliség. „Mondd, mit érlel annak a sorsa...” – a kilátástalanságból a hajdani törvényteremtők, hősök, próféták földjén most terroristák és öngyilkos gerillák születnek. S akár e könyvvel számvetést készíthetünk arról is, mennyi szellemi és történelmi kincset veszíthetünk el itt örökre, ha folytatódik a geopolitika mai tébolya.

Néhány sokatmondó, megragadó fejezetcím: Égi és földi Jeruzsálem; Jaffa, a királyi kikötő; Bét Él, az „Isten háza”; Galilea regényes tájai; A Tábor-hegy titka; Sáron rózsája; Timna, Salamon oszlopai; Gibea, az első királyi székhely; Sikhem, az átok és áldás hegye.

Raj Tamás - Szelényi Károly: Hol volt az Éden kertje? Izrael szentföldi tájai
Athenaeum 2000 Kiadó
203 oldal, 5990 Ft

XIX. századi magyar művészet – A Kossuth Kiadó és a Magyar Nemzeti Galéria második közös albuma. Reméljük, gyakran örülhetünk majd annak, hogy kiemelkedő képzőművészeti intézményeink és kiváló honi könyvkiadóink együttműködésben teszik számunkra otthon is élvezhetővé a legjobb kiállításaik anyagait. Így üdvözölhettük nemrég a Vince Kiadónak és a Szépművészeti Múzeumnak köszönhetően albumban is, az utóbbi Monet és barátai című, igazán rendkívüli kiállításának teljes anyagát, a Kossuth Kiadótól és a Magyar Nemzeti Galériától pedig a nagy Mednyánszky kiállításét.
Egy kiállítást bemutató album mindig felveti a kérdést, vajon „előtte”, vagy „utána”, netán „helyette”, azaz előzetes tájékozódást merítsünk-e belőle, ekként is jobban felkészülve arra, hogy a helyszínen minél alaposabban kiélvezhessük a látnivalókat, vagy inkább azok újbóli felidézésére, elmélyültebb tanulmányozására használjuk-e, avagy netán így pótoljuk a valamely okból kihagyott személyes találkozást a művekkel. Aligha kétséges, hogy ez az album a legteljesebben az első cél szolgálatára alkalmas, az előzetes felkészülésre. Ennek valójában igen egyszerű oka van, jelesül hogy a képek, szobrok számottevő hányada viszonylag kicsiny méretben jelenik meg benne. Ez nem az album fogyatékossága, hanem nyilvánvalóan elkerülhetetlen következménye a kötet gazdag anyaga és a fizikai méretei között feszülő ellentétnek. Alkotói megtehették volna, hogy sokkal nagyobb kötetet készítenek, azt azonban az ára tette volna a legtöbbünk számára elérhetetlenné – és hát mit ér a legszebb album is, ha azok, akik élveznék, nem juthatnak hozzá. Lehetne sokkal szűkebb az itt bemutatott anyag, hogy minden megmutatott képnek, szobornak elegendően nagy felület jusson, ám ebben az albumban éppen az a jó, hogy a teljességhez közelítő rálátást ad a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításának anyagára. Következésképpen ésszerűnek tűnik a kompromisszum, hogy a reprodukciók egy része kicsiny, és ezek kevésbé adhatnak teljes értékű élményt. Arra azonban így is egytől-egyig alkalmasak, hogy belőlük jó benyomást kapjunk arról, milyen is a szóbanforgó kép, szobor, megismerjük azt, ha még új volna nekünk, és ráérezzünk, hogy milyen élményt adhat a vele való találkozás.

Jó itt elmerülni a 19. század művészetének világában, és nem is csak azért, hogy lássuk és legalább valamelyest átérezzük a korszak honi szellemi életének egy igen jellemző szeletét. Az itt sorakozó alkotások még kivétel nélkül azzal ragadnak meg, hogy szépet, gyakran felemelőt ábrázolnak, nemes érzelmeket jelenítenek meg. Abban a században a művészetek nagyrészt még arra törekedtek, hogy a maguk nézetei szerint nemes mondanivalókkal álljanak elénk, a számukra kiszabott, vagy a maguk választotta értékrend szerinti jót, épületeset mutassák fel a világból, az annak megfelelő gondolkodásra serkentsék az embereket. A 20. századra minden megváltozott. Az új kor hajnala együtt hozta el az addigi értékrendek összeomlását, és a helyükön támadt morális és társadalmi űrben a szellem felszabadulását és a válságot. Az új értékek keresése, ill. megalkotása egyszerre vált felszabadulttá, és jórészt csillaga-vesztetté. A művészetek elénk tárták a kor fényeit és árnyait, a lelkesítő szépségeit és a nyomasztó csúfságait, lenyomatait a „milyen csodás ez a világ” érzésének, valamint annak, hogy „tébolyda az egész világ, és bolond benne minden ember”. Az örömet szerző alkotások mellett sokak mondanivalójává vált, hogy a modern kor felzabálja az embert, s hogy „a század bűzös, vad csomókban áll”. Érzelmi rezonálást szinte lehetetlen szavakba önteni, de talán eléggé kifejező, hogy a mai képzőművészeti világból ebbe az albuméba visszatérnünk olyan, mint vadvízi kalandtúra – netán egy roncsderbi – után zúgó fenyvesekben és szelíd réteken sétálgatni. Jó, felemelő, emberséges.

Az itt elébünk táruló alkotások világa ugyanakkor nagyon is sokszínű, mozgalmas, útkeresésekkel, gyakorta súlyos gondolatokkal és feszültségekkel teli. Amint Bakó Zsuzsanna bevezető tanulmánya elmondja, a század elején a művészetünk még provincializmussal, kisszerűséggel, naiv kifejezési eszközökkel küszködött. A század második felében azonban a romantika utolsó nagy hulláma találkozott a történeti festészet felívelésével, s egy tehetséges művészgeneráció révén a nemzeti lét fontos kérdései az európai festészet legmagasabb színvonalán fogalmazódtak meg.
Azoknak, akiket érdekel az elődök élete, sokat adhat, hogy az itt látható alkotások nem csekély része portré, élet-, ill. zsánerkép. Óh, persze hogy többé-kevésbé idealizálnak, de még így is rendkívül érdekes időutazásra visznek, legalább két özönvízzel korábbi korba, s benne a modern Magyarország hőskorába. Talán nem csekély irigységgel érzünk rá arra is, mennyire többet jelenthettek az akkoriaknak a nemzet történelmi múltjának csúcsfényei, nagy legendái.

Rút igazságtalanság, hogy nem említjük fel a betűrendben Alconiere Tivadartól Zichy Mihályig ívelő névsor sok-sok csillogó nevét, és az itt sorakozó alkotásokat, jóllehet megérdemelnék – a mindanynyiunk számára jól ismert csodákat épp úgy, mint a sokunknak új felfedezéseket. De hát ezeket úgy is látni kell.....

XIX. századi magyar művészet.Állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
Kossuth Kiadó–MNG
255 oldal, 6990 Ft

 
 
 

dr. Osman Péter

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu