buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Álomtankönyv


2005.07.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Nincsen rossz álom. Mert amikor álmodunk: azt jelenti, hogy még élünk.” – írja Krúdy Álmoskönyve bevezetésében.
 

A növekedést hordozó, a gyümölcsöző álmok meg- és felismerésére tanít Mohás Lívia az Álomkönyvben, hiszen álmainkban nem jóslatok, hanem lehetőségek rejtőznek minden egyes ébredéskor. Az író-pszichológus meglátása szerint az életben „helyzetek vannak” – és micsoda helyzetek! – amelyek felismerése lépten-nyomon új utakat nyithat. Az Álomkönyv első része, az Álmodj, krokodil! 1990-ben már önállóan megjelent kisregény. Hősnője súlyos szerelmi veszteség válsága elől menekül egy hegyi házba nyugalmat lelni, ahol a (talán nem is annyira áhított) magány helyett lépten-nyomon férfiakba (férfi-archetípusok megtestesülésébe) ütközik, akik lényegében meggyorsítják a szembesülés folyamatát saját gyilkos, ős-állati ösztönökig visszanyúló agresszivitásával. Az álmok szorgos lejegyezgetése teljesíti be Célia számára azt a reményt, amelynek segítségével kilábalhat a végzetes válságból, Ariadné fonalaként használva az apák bölcs gyülekezetéből segítségül hívott ősök útbaigazító magyarázatait a tudat labirintusnak tetsző világában. (Tipológia és mitológia két fontos pillére Mohás műveinek.) Célia álmaiban, életében (e kettő elválaszthatatlan) a megismerés hívja életre a gyógyulást. A kötet szépirodalmi (fikciós) része csupán előhangja az elemző, tapasztalati, tudományos fejezeteket összegző résznek. Ahogy az álmok természetére is igaz, hogy szubsztanciájuk szerint kötik össze a valóságot és a képzeletet, a kötet egésze fikció és valóság szétválaszthatatlanságáról szól: mennyiben lenne kevésbé valóságos egy tudati történés valamely életrajzi fordulatnál?

A könyv két, egymást követő része is inkább nyelvileg válik el egymástól: a kispróza legfőbb erénye – s a szöveget végigkísérő szatirikus humor fő forrása is – a barokkosan burjánzó, igazi női leleményességgel és gondossággal megkomponált nyelv sodró áradása. (Olykor mintha épp egy-egy nyelvi bonmot teremtené meg az elbeszélői helyzetet, s nem fordítva, így például a nyolcvanas években a férfiak már unalomig ismert ajnározó történetei a csodás lengyel nők emlékéről nem más, mint a wandamandázás.) A kisregényhez kapcsolódó Álomnaplóban (talán ez a cím fedné legtalálóbban a kötet egészét) immár nem Célia, hanem Mohás szemével tekinthetünk végig az egykori álmok, és a mögöttük kirajzolódó magántörténetek múlt-mozaikjainak során. Az álomképek bemutatásait (melyek sokban hasonlítanak egy dráma színleírásához, s ez nyilván nem véletlen) követik a lehetséges magyarázatok, pontosabban az analógiák, azonosítások, mert – s e fejezet legfontosabb tanulsága, mintegy előkészítéseként a kötet tisztán elemző részének – az álmok nem megfejtésre, hanem töprengésre kell késztessék az álmodót. Egy álomnak annyi megfejtése van, ahány eszünkbe jut, éppen annyiféle lehet, ahány mozzanatból álmodóját összegyúrták. És lehet annyiféleképp inspiráló, ahogyan például Bergman számára a több filmet is ihlető, visszatérő Berlin-álom volt. Ezt már azonban a pszichológus elemzi kötete harmadik részében (Mi hát az álom?), több más művészálom társaságában. Bepillanthatunk (kár, hogy tényleg csak egy-egy pillantás erejéig) Jung, Alma Mahler (Gustav Mahler első felesége, később Kokoschka szeretője) és Móricz Zsigmond álomnaplóiba. A fejezet nagy részét a pszichológus beszélgetőtársai álmainak boncolgatása alkotja, nem egyszer megtoldva újból saját álomképek emlékével, élményével. Olvasói tapasztalatként pedig annyival, hogy az érdeklődésre igazán számot tartó álomelemzések mégiscsak azok, amelyeknek álmodója személyisége, neve lényegesen több és beszédesebb, mint néhány egykori páciens monogramja.

Kiszámítható szabályosságokat nélkülöző, egyéni, izgalmas ritmusú szerkesztési elvet követ Mohás Álomkönyve. Irodalmi szempontból hasonló jellemzi a kötet egészét is, mint magukat az álmokat: több új lehetőséget is hordoz a továbblépésre. A lehetséges olvasó álma szerint egy álomnaplóból megrajzolt önéletrajzi regény, illetve egy művész- és/vagy tudósálmokat a Mohás Líviára jellemző érzékenységgel és szakértelemmel elemző kötet megszületését.

Mohás Lívia: Álomkönyv
Argumentum Kiadó, 280 old., 2700 Ft

 
 
 

Laik Eszter

Argumentum Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu