buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Várostörténet – felsőfokon


2005.07.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Bálint Sándor, a szegedi nagytáj és Szeged városának legjobb ismerője, legjelentősebb tudósa 1959-ben jelentette meg Szeged városa című kötetét. A kötet azóta nem jelent meg, így mintha háttérbe szorult volna Bálint Sándor rákövetkező munkái között, inkább csak a bibliográfia részének tekintették, de nem olvasták. Csak az összefoglalókat tekintve: az Ünnepi kalendárium és A szögedi nemzet hatalmas köteteit sűrűn emlegetik, sőt, Bálint Sándor neve kapcsán nagyobbrészt ezeket a köteteket emlegetik, a várostörténeti munkát azonban nem. Ezért már a könyv kézbevételekor helyeseltük, hogy a Lazi Kiadó szép kiadásban jelentette meg ezt a könyvet, olvasásakor pedig végig azt éreztük, hogy az egyik legjobb magyar várostörténeti munkával találkoztunk. A könyv szerkezete kristálytiszta, szerkezetének, mondandójának, mondatainak az elmúlt fél évszázad (majdnem félévszázad) semmit nem ártott. A könyv megírása óta eltelt idő egyedül a Kiadót hozta nehéz helyzetbe, az így majd úgy változó utcanevek mostani közlésével neki kellett megküzdenie, becsületére legyen mondva, hogy megtette, nem beszélve arról, hogy a könyv kemény borítót kapott, a műnyomó papíron pedig a rajzok és a fotók nagyszerűen érvényesülnek.

A könyvet olvasva végig az az érzésünk, hogy Bálint Sándor visszafogta magát, mintha a könyv szükségszerű keretei korlátot jelentettek volna számára, mintha többet tudna, mint ami az adott keretek közé beilleszthető. A számára adott keretek egy várostörténeti kismonográfia körvonalait jelölték ki, ez egyből két fajta kötöttség elfogadását is jelentette. Egyrészt: a rendelkezésre álló terjedelem megszabta a közölhető ismeretanyag mennyiségét, másrészt az objektivitásra való törekvés a személyes hangvételtől, a vallomásosságtól történő elszakadást is megkövetelte. Ám akármilyenek voltak is a követelmények, a könyv minden mondatán érződik, hogy szerzője mindent tud választott tárgyáról, ahogyan érződik az is, hogy személyes köze van a városhoz. Számos várostörténeti könyvet olvastam már, a legtöbbjüknél azt lehetett érezni, hogy a szerzők szinte segítségül fordulnak a különböző oklevelekhez, forrásokhoz, dokumentumokhoz, így dokumentumról dokumentumra haladva állt össze a könyv. Bálint Sándornál ez nem így volt: ő éppen azt a dokumentumot vette elő, szólaltatta meg, amelyikre szüksége volt, az adott tárgyon belül teljesen szuverén gondolatmenetet érvényesített. Tehette, hiszen mindent tudott arról, amiről írt. Talán éppen ezért nem mondhatjuk, hogy a személyes hangvétel teljesen háttérbe szorult volna, a mondatok mögött, még a szikár és tárgyszerű mondatok mögött is ott érezzük a szerző derűjét, mosolyát, azt, hogy mindennél jobban szerette azt a várost, amelyikben élt és amelyikről írt. S a várossal kapcsolatosan a maga eszményeit is megfogalmazta. A török hódoltságot megelőző gazdasági fellendülés és a hozzákapcsolódó szellemi megújulás, a szegedi humanizmus kialakulása kapcsán írta: „Mintha Szeged készülne Firenze polgári magyar hivatásának betöltésére. Jön azonban a török, a virágzó szegedi renaissance sírásója.” S nemcsak a török jött, jött más is, s Szeged talán csak pillanatokra lehetett a magyar Firenze, eszménynek, célkitűzésnek azonban így is szép volt az, amit Bálint Sándor ennek kapcsán papírra vetett. Más korszakban más körülmények között sem Bálint Sándor elképzelései valósultak meg. A Fogadalmi Templom (Dóm) felépítéséről olvashatjuk: „A Fogadalmi templom tervpályázatán Schulek Frigyes neoromán terve bizonyult a legkiválóbbnak, anyagi megfontolások miatt azonban Foerk Ernő átdolgozásában került a megvalósítására sor.

Helyéről hosszú, évtizedes vita után döntöttek… Végül a Dömötör-templom lebontása mellett döntöttek… Ezt a megoldást mai szemmel teljesen elhibázottnak kell minősítenünk, hiszen a városnak legrégibb fennálló temploma és környező, városképi tekintetben nagy értékű kora klasszikus épületcsoport esett e parvenü buzgóságnak áldozatul. A polgárság a kapitalista korszakban sokszor nem érzett kegyeletet a régi emlékek iránt, különösen ha ez gazdasági terjeszkedésének útjában állott. Gondoljunk csak országszerte, sőt Európában is arra a felvilágosodott barbárságra, amelynek annyi pusztítását fájlaljuk. Itt Szegeden egy csillogó polgári városkép kezd kibontakozni, amely mellett a régi Palánk a maga vidékies egyszerűségével, biedermeier meghittségével a kortársak szemében bántó kontrasztnak és elmaradottságnak tetszett.”

A könyv nagy értéke, hogy a történeti és néprajzi fejezeteket két összefoglaló fejezet követi, Korunk és Séta a városban címmel. Ezekkel a fejezetekkel Bálint Sándor a mindenkori jelen szegedi embereit és a Szegedre látogatókat is segítette, megteremtette a történelemmel való közvetlen találkozás lehetőségét, valamint segítette a szegedi helytörténeti barangolások kibontakozását is. Azt, hogy Bálint Sándor Szegedet önálló, s önmagában is teljességet adó világként szemlélte, a könyv utolsó bekezdései teljesen nyilvánvalóvá teszik: „A város legkülső köre, útövezete a körtöltés, amely a szegedi városképet páratlanul zárttá, kissé középkorias hangulatúvá teszi hazánkban.

Városfalként fogja körül és védelmezi Szegedet. Egyelőre még inkább csak költők, szerelmes fiatalok fedezték fel költészetre és bölcselkedésre kísértő magányát, perspektivikus gazdagságát. Babits Mihály itt kezdte magyarrá álmodni Dante látomásait. A körtöltés valóságos bástyasétányként járható végig. Egyfelől a városra nyit folyton váltakozó rálátást, másrészt pedig a végtelen alföldi horizont, a Tömörkény és Móra parasztjaitól anyafölddé igézett futóhomok, a kenyeret és bort verejtékező, paprikától pirosló szegedi tanyavilág nyílik meg beszédes hallgatásával előttünk: a szegedi kozmosz szigetként emelkedik belőle az európai világba.”.

Bálint Sándor: Szeged városa
Lazi Kiadó, Szeged
180 oldal, 3000 Ft

 
 
 

Füzi László

Lazi Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu