buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
AntológiáK


2005.07.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Negyvenkét éve jelenteti meg éves próza és versantológiáját a Magvető – a Körkép és a Szép versek az ünnepi könyvhét elmaradhatatlan kísérői. A Magyar Napló könyvkiadó negyedik éve indította útjára Az év versei és Az év novellái, harmadik éve pedig Az év esszéi című válogatását, míg a Noran Könyvkiadó a Költők könyve után, idén a Novellisták Könyve című antológiával jelentkezett.
 

Az antológiákat lapozgatva óhatatlanul felmerül a kérdés, kik szerepelnek az idei válogatásokban, kik maradtak ki belőle, s talán éppen ez az unalmas kérdés ad magyarázatot arra, hogy miként fér meg egymás mellett több antológia a piacon. Ezeket a válogatásokat több szempont alapján lehet szerkeszteni, az olvasó pedig maga dönthet, melyiket is választja (ha nem éppen mindegyiket!) így minden bizonnyal sokféleségükkel az irodalmi életet szolgálják.

A Szép versek és Az év versei összeállítása színvonalas, Keresztury Tibor és Szentmártoni János a válogató szubjektivitásán túl körültekintően és jó minőségérzékkel válogattak. A Szép versek nyolcvanhárom, Az év versei nyolcvanhét költő verseit tartalmazza, s számos átfedés található, hiszen harminchat azonos szerző, s közülük huszonegy azonos verssel szerepel a két kötetben. Míg a Szép versek a megszokott ábécérendben sorakoztatja fel költőit, addig Az év versei születési időrendben, az idősebbektől a fiatal pályakezdőkig halad, s bár az egybeolvashatóságot megkönnyítené valamiféle tematikus egymáshoz illesztés, ezek az eljárások mégsem zavarók, mivel antológiát inkább lapozgatni szeret az olvasó. Idén is olvashatjuk Ágh István, Buda Ferenc, Balla Zsófia, Gergely Ágnes, Tandori Dezső, Csoóri Sándor, Rába György, Utassy József remekléseit, s szép számmal jelennek meg a fiatalabbak is, mint Schein Gábor, Térey János, Tóth Krisztina, Vörös István, Lackfi János, Aletta Vid. A Szentmártoni János által szerkesztett antológia meglepő bátorsággal merít a fiatal generáció versterméséből, beválogatva elsőkötetes vagy még „csak” lappublikációs szerzőket is, és hasonló figyelmet mutat a határon túli szerzők iránt.

Az év novellái harminchárom szerző elbeszélését tartalmazza, míg a Körkép huszonöt író kisprózáját. Bíró Gergely, Boldizsár Ildikó és Sárközy Bence szerkesztési elve nem tér el a versantológiák szerkesztőitől. Szembeötlő azonban a két antológia közti különbség, hiszen csupán két azonos szerző szerepel e válogatásokban, Spiró György és Dragomán György. Míg Az év novellái szerkesztője szigorúan ragaszkodik műfajához, addig a Körkép szerkesztői mindenféle rövidebb prózában írt epikai műfajt, sőt nagyobb epikus műből kivett részletet is kisprózának tekintenek. Míg Bánki Éva Magyar Dekameron című művéből közölt részlet önálló novellaként is élvezhető, addig Poós Zoltán Az alkony fokozatai című írásának VI. és VII. fejezetébe úgy csöppen bele az olvasó, mint egy hívatlan vacsoravendég, kit már csak desszerttel tudnak a háziak megkínálni. Bíró Gergely inkább a hagyományosabb, történetmesélős, lineárisan építkező, nyelvkezelésében inkább konzervatívabb prózát kedveli, s ezt igyekszik másfajta novellákkal vegyíteni, nyílván a sokszínűség miatt, így kerül egy kötetbe Bárány Tamás, Szakonyi Károly, Vathy Zsuzsa, Hernádi Gyula, Körösi Zoltán, Prágai Tamás, Papp András prózája. Folyóiratainkban egyre kevesebb kispróza és esszé jelenik meg –, ennek a jelenségnek az okára nyílván sokan sokféle magyarázat létezik –, talán ez az oka annak, hogy nem termelődik ki olyan egyértelmű esztétikai minőség, mely a versek esetében megfigyelhető, inkább különböző háttér-filozófiák mentén értékelődnek az alkotások. Ezt látszik megerősíteni Az év novellái és a Körkép antológiák válogatásai is. Talán éppen ez a felismerés vezette Kőrössi P. József szerkesztőt, amikor a Novellisták könyve című gyűjteményt szerkesztette. Keményfedeles, minőségi papírra nyomott, ízléses tipográfiát használó könyv, amit jó érzéssel vesz kézbe az olvasó. A kötetben hatvannyolc kortárs novellistát összesen ötven eszszéíró mutat be. A szerzők, a kiadó meghívására válaszolva legjobbnak vagy legszebbnek tartott művüket küldték be, írtak egy aktuális önéletrajzot, Peti Péter pedig portrét készített róluk. A kötet ötletét egy 1930-ban megjelent kiadvány, a Múzsák könyve adta, mely korabeli költők egy-egy versét, valamint a róluk megjelenő kritikát tartalmazta, karikatúrákkal és rajzokkal színesítve az oldalakat. Ennek mintájára adta ki a Noran 2003-ban a Költők könyvét, a kortárs magyar líra képviselőinek gyűjteményét, mely nagy szakmai sikert aratott. Ez a gyűjtemény a mai magyar kortárs irodalom folytonosságát igyekszik biztosítani, s a napjainkban leértékelődött novella helyzetét szeretné erősíteni. A szerkesztői előszó szerint több mint hetven kortárs írót kért föl a kiadó, hogy küldjék el legjobbnak, legkedvesebbnek tartott novellájukat, s a néhány sorban indokolják is meg választásukat. Mivel egy-két kivétellel a novellák korábban megjelentek, nagyobb érdeklődéssel olvastam a szerzők indoklásait és a miniesszéket. Az indoklások és az életrajzok sok esetben szórakoztató szövegek, míg néhányan komolyan vették a feladatot, addig mások komolytalanabb hangot ütöttek meg, s sokszor kiolvasható volt az életrajzok sorai között egyfajta bizonytalanság is. Akadt, aki mininovellát írt életrajz gyanánt, míg mások ragaszkodtak a száraz tényekhez, miszerint tól-ig. Ugyanakkor több kérdést is felvet a szerkesztés módja, elsősorban azt, hogy mit értünk a kortárs kifejezés alatt? A már elhunyt írók közül miért éppen ők (Mándy Iván, Mészöly Miklós, Bajor Andor, Gion Nándor) kerültek be az antológiába? A szerkesztő megjegyzi: nem tudja, helyesen döntött-e, amikor „lemondott” például Örkény István vagy Hajnóczy Péter „szerepeltetéséről”. Miért döntött így? Talán egy utószó választ adhatott volna ezekre a kérdésekre.

A Molnár Krisztina által szerkesztett Az év esszéi című válogatás széles palettáról kínál írásokat, s a nem csak irodalmi esszéket tartalmazó válogatásnak éppen a témaválasztás sokfélesége az erénye. Olvashatunk könnyedebb hangvételű írásokat, mint Horkay Hörcher Ferenc Otthon lenni Angliában című esszéjét, melyben megidézi tanulmányi ösztöndíjasként Angliában eltöltött hónapjait, vagy Vámos Miklós Európai nap című miniesszéjét. Pécsi Sándor Nádszálgondolatok címmel közöl meditatív esszét Pascal kapcsán. Hosszabb, nagy ívű írást olvashatunk Lányi András tollából Környezet és etika címmel, míg Heller Ágnes A „zsidókérdés” megoldhatatlansága című írásában a zsidógyűlölet parttalan történetét elemzi és értelmezi. A válogatásban számos esszé mellett több tanulmány is megjelent, amit a kötet címét olvasva némi értetlenkedéssel fogadtam. Míg Szendi Gábor a depresszióiparról írt izgalmas, szórakoztató tanulmánya azt a kérdést igyekezett körüljárni, hogy mennyiben tehetők felelőssé a gyógyszergyárak a depressziós betegek számának rohamos növekedéséért, addig Szilágyi Márton Csokonai „kollégiumi pörei” című alapos tanulmánya inkább egy doktori dolgozat részletének tűnt. Míg Szendi írása szélesebb olvasói érdeklődésre tarthat számot, hiszen sokakat érintő, érdeklő témáról ír, addig Szilágyi írása témaválasztásában egy szűk szakmai rétegnek szól. Ez nem a szerző hibája, hiszen írását beválogatták, sokkal inkább a szerkesztőé.

Mégis, Az év esszéi reményteljes vállalkozás, mely talán ráirányítja a folyóirat-szerkesztők figyelmét a műfaj fontosságára és időszerűségére.

A magyar könyvpiacon antológiákból nincs hiány, s bár a vélemények megoszlanak erről, úgy vélem szükség van olyan gyűjteményekre, melyek céljuk szerint az elmúlt év vers, novella, vagy éppen esszétermését igyekeznek egybegyűjteni, s valamiféle esztétikai ízlés, rendezési elv mentén bemutatni azoknak az olvasóknak (is), akik nem járatnak havonta több tucat folyóiratot.

Szép versek
Sz.: Keresztury Tibor
Magvető, 245 old., 2490 Ft

Körkép
Sz.: Boldizsár Ildikó és Sárközy Bence
Magvető, 330 old., 2490 Ft

Az év versei
Sz.: Szentmártoni János
Magyar Napló, 303 old., 2499 Ft

Az év novellái
Sz.: Bíró Gergely
Magyar Napló, 253 old., 2499 Ft

Az év esszéi
Sz.: Molnár Krisztina
Magyar Napló, 215 old., 2499 Ft

Novellisták könyve
Sz.: Kőrössi P. József
Noran, 447 old., 4990 Ft

Erős Kinga

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu