buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Halál és remekmű


2002.03.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

H.S.Stokes: Misima Jukio élete és halála
Szenzár Kiadó, 336 oldal, 2190 Ft

 

Misima Jukio érett férfikorában elkövetett öngyilkosságáig hihetetlenül gazdag életművet alkotott s hagyott ránk, nem túlzás így mondani: az emberiségre. Idôsebb pályatársa, a Nobel-díjas Kavabata Jaszunari szerint jó, ha minden háromszázadik évben születik egy Misimához hasonlítható írásművész. Szerintem ebben az állításban semmi túlzás nincsen. Bátran mondhatjuk, hogy zseni volt. Mondhatjuk azt is, hogy félôrült botrányhôs volt, remekművek s közepes szövegek szerzôje. Mondhatjuk azt is, hogy messze megelôzte, lehagyta korát, s ez az elôny az idô haladtával nem csökken és nem növekszik: művészete mintha egy magasabb pályán keringene a világirodalom fölött, magányos égitestként.

Henry Scott Stokes könyve, a Misima Jukio élete és halála pontos, részletes és kihívó életrajzírás. Érzékeny és beleérzôen kételkedô, vagyis témája komolyságát nem csupán állításokban, de kérdésekben is megformázó munka. Engem különösképpen elfogulttá tesz, jó értelemben, hogy Stokes olvasói ízlése, a Misima-életmű minôségi tagolása csaknem egyezik a sajátoméval. Imponál továbbá, hogy Misima elhíresült különcködéseit, narcisztikus kilengéseit (fényképeken megörökített hôsi pózok, „izomgráfiák”, erotikus önportrék stb.), szóval mindezt a hergelô, kép- és legendatömeget a maga nehezen konkretizálható helyén hagyja: nem gyömöszöli bele sem a zsurnalizmus, sem a mélylélektan euro-atlanti sémáiba. Stokes sokáig élt Japánban, s meglehetôsen jól ismerte Misimát, de nem gondolja, s nem is írja, hogy minden titkok tudója lenne. Egy dolog viszont minden sorából elemi erôvel sugárzik: rendkívüli emberrôl s rendkívüli életműrôl beszél.

Hadd ne bonyolódjak most Stokes könyvének további böngészésébe. De jó szívvel ajánlom ezt az olvasóknak. S ajánlom persze Misima magyarul megjelent műveit is, mindenekelôtt az Egy maszk vallomása című regényt, Fázsy Anikó nagyszerű fordításában. Rövid mondandómat két kérdésbôl próbálom meg tovább vezetni. Az elsô az lenne, hogy mitôl, miért annyira jó író Misima. Nos, talán attól és azért, mert mondatai egyszerre szólnak a testünkhöz és az értelmünkhöz. Szavai szétáradnak egész lényünkben, s tudatunk és zsigereink között meglepôen újszerű kapcsolatokat létesítenek. Misima szövegei, mondhatni, kifejezhetetlenül érthetôek, és: szinte a megszólalásig érezhetôek. Érzet, érzület és gondolat együttesen generálják a jelentéseket, s persze a jelentésadást, vagyis a mi olvasásmunkánkat is. Az írónak talán ez a legjellemzôbb sajátossága, vagy adottsága. Csakhogy ez utóbbi fogalom – adottság – csupán olcsó kulisszája egy rejtekezô, ám erôs aktivitásnak, amely Misimának nem veleszületett, hanem kôkeményen begyakorolt képessége. Összpontosítás, koncentráció: ez lenne a dolog mozgalmi neve.

Végezetül ahhoz a kérdéshez próbálok bejáratokat keresni, hogy miért volt fontos Misima számára a harcművészetek gyakorlása, s hogy miért választotta az öngyilkosság tradícionálisan japán (szamuráj) módját, a szeppukut.

Fekete öves, ötdanos mestere lett a kendónak, a kardvívás művészetének. Gyönge, csenevész testét megerôsítette, reflexeit, gyorsaságát és figyelmét magas szinten edzetté fejlesztette. Véleményem szerint nem azért, hogy exhibicionista fotószériákat hagyjon az utókorra. Megkockáztatom: talán a zavartalan, tiszta, a testi létet közvetlenül átérzô tudat valóságát kívánta megteremteni.
Öngyilkosságának módját, objektív körülményeit ôrzi a krónika. Tettének motívumairól annál nehezebb beszélni. Misima „jobboldalisága”, császárimádata, az általa alapított paramilitáris szervezet, a Tatenokai ködös céljai, mindezek a valódi Misima-vérrel megfestett sorsmaszkok talán épp a lényeg igazi arculatát takarják el. Érzésem szerint Misima egyszerűen hérosz akart lenni egy hôstelenedô világban. Féltette a japán tradíciókat, magát Japánt az amerikanizmustól, a pénz hatalmától, az elburjánzó közönségességtôl; mindez nagyon is hihetô. Ám emögött, vélem, valami mást kell keresnünk. „Nem a test halálától kell félni, hanem a szellemétôl” – vallotta. A szellem lángjai könynyen ellobbannak. A remekművek halálának korában csupán a halál remekművét lehet megalkotni. Talán erre gondolhatott Misima. 1970. november 25-én gyermeteg államcsíny-kísérletét követôen fegyelmezetten végrehajtotta tökéletesen kivitelezett szeppukuját. Bizonyára nem kellett volna. Bizonyára tévedett – mondhatjuk fakó, erôtlen szavakkal. S míg meggyôzôbb érveket találunk fölösleges és fájdalmas halála ellenében, addig hallgassuk Misima erôsebb szavait. Olvassuk a könyveit. Már készül négykötetes fôműve, a Termékenység tengere magyar fordítása. Várjuk. Addig elvagyunk azzal, ami már megvan.

Olvasunk, töprengünk, borzongunk – és gyönyörködünk.

Csajka Gábor Cyprián

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu