buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Három gyermek- és ifjúsági könyv
Három látomás a világról


2006.04.10

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A gyermekirodalom: irodalom. A gyermekkönyv: könyv. Egyszerű ez. Vagy mégsem?
 

Ha széttekintünk a gyermekek számára készült és forgalmazott, első pillantásra könyvnek látszó könyvkiadói termékek világában, rögtön nyilvánvaló: ezek az evidenciák nem is annyira magától értetődő állítások, mint amilyeneknek első hallásra tűnnek. Vagy az elsőt kérdőjelezi meg ugyanis változatlanul számos esetben a gyakorlat, vagy – ma már szerencsére ritkábban – a másodikat. Magyarán: a legkevésbé sem irodalom kerül gyermekirodalom címén a gyermekkönyvekbe, hanem valami rosszul értelmezett irodalompótlék, selejtanyag, lom, avagy könyvnek látszó, fel is lapozható tárgyakról derül ki kezünkbe véve azokat, hogy csak alapvető szakmai követelményekre fittyet hányó, érték és mérték kérdéseiben minket eligazítani nem is kívánó, olykor a legcsekélyebb ízlésnek is híján levő árucikkek, csillogó-villogó könyvimitációk csupán. Arra törekszenek, hogy vonzzák a szemet, de arra már nem tekintenek, hogy mit tesznek a csomagolásba (értelemnek, szemléletnek, ízlésnek káros kerül-e bele), vagy, esetleg hogy szellemi gyémántékszert igénytelen és hevenyészett papundeklicsomagolásba tesznek-e. A legtöbb félreértés, sőt: félrevezetés a tekintetben történik, hogy a gyermekirodalomnak, gyermekkönyvnek mi a célja? Van-e, lehet-e célja egyáltalán, vagy csak arra szolgál – ahogy mindenfajta irodalmi alkotás, irodalmi érték –, hogy az általa megtestesített, világról való ihletett látomással, nyelvi univerzummal épp kéznél legyen, hogy benne bárki önmagát lelhesse fel. Meg-megújuló viták tárgyát képezi gyermekirodalom és pedagógia, didaktika viszonya, hogy a gyermekirodalom a pedagógia szolgálólánya-e, afféle alkalmazott irodalom-e? Anélkül, hogy ezekhez a vitákhoz most hozzászólni kívánnék – annyira egyértelmű számomra a válasz: nem az, vagyis, másképpen, történetesen Lengyel Balázzsal szólva, „az esztétikai hatékonyság a feltétele minden eszmei, etikai vagy pedagógiai hatékonyságnak”, s, ugyancsak őt idézve, „a gyermekirodalomnak nincs a felnőtt irodalom melletti, attól független külön esztétikája” –, előre kell bocsátanom, hogy mindaz, amit a fentiekben írtam, az előttem levő három gyermek-, illetve ifjúsági könyvre nem vonatkozik, azok egyként értékes irodalmat kínálnak az alapvető szakmai követelményeknek megfelelő, ám egyáltalán nem hivalkodó, nem a szöveg, illetve a mű elé tolakodó, azt nem eltakaró kivitelben.

A három kötet ugyanekkor három befogadói szintet képvisel, három korosztályra – az óvodáskorúakra, a kisiskolásokra (alsó tagozatosakra) és a (kis)kama-szokra (felső tagozatosakra) – tekint. Így e könyvek – Komáromi Gabriella csoportosítása szerint – egyrészt „az én-központú óvodást” tekintik potenciális „olvasójuknak”, aki szereti, „ha a történetek róla is szólnak”, másfelől „azt a kiskamaszt”, aki „két lábbal áll már a világban, és kikerül a mese bűvöletéből”. Vagyis e három könyv mintegy egyszerre, egymásra épülve mutatja a nemzetközileg is rangos kortárs magyar gyermek- és ifjúsági széppróza három lehetséges változatát, lehetőségét; szerzőik – Böszörményi Gyula, Csukás István, Nógrádi Gábor – egyúttal mai gyermekkönyv- és ifjúsági íróink Janikovszky Éva vagy Lázár Ervin mellett idehaza legismertebb, külföldi viszonylatban pedig leginkább exportképes alkotói.

Böszörményi Gyula kis könyve, a Kerekalma mesék húsz rövidtörténetet, nyúlfarknyi mesét, afféle gyermek-egyper-cest tartalmaz. Ám rövidségük ellenére is teljes értékűen működő szövegkonstrukciók ezek, melyek a hol gyermekkorú, hol felnőtt mesélő világérzékelését – a narrátori/elbeszélői pozíciót – teszik meg központi (műteremtő) elemükké (mi több, a Tutifixben például tücsök, a mesélő). Böszörményi a népmesei cselekményszervező logika és nyelvteremtő dikció mímelésével egyszerre tud kívül is, bévül is lenni a saját szövegén, s történetei szinte felizzanak az e kettőslátás teremtette feszültségtől. Legjobb darabjai (Tilinkót faragok; Kapar a szél; Duna mellett; az elégikus Örök almáskert, Begyújtottam a kemencémet) – bár mindegyik egy-egy konkrét epikai magot bont ki – a nyelvet beszéltetik, aminek köszönhetően – halvány tanítómesei jellegük ellenére is – sikeresen kerülik ki a didaxis buktatóit, hagyják rejtve esetleges pedagógiai szándékuk lólábát (azért ez utóbbi is kilóg egy-egy darabjából, például az érzelmes-érzelgős Karácsonyi dal vagy a Miért vagyok kislány? zárlatából, de a Tudom én már mit csinálok esetében is a pedagógiai cél kerül az elsődleges szintre, azaz mintha a gombhoz varródott volna hozzá a kabát). Groteszk és abszurd helyzetek váltakoznak itt színtiszta lírával, a gyermeki humor bája az önirónia fintoraival (amikor a tanulság magára a mesélőre vonatkoztatva jelenik meg, például a Duna mellett zárlatában), a szöveget nyelvi játékosság, váratlan szófordulatok, szokatlan mondatfűzések, kiszólások fűszerezik, a valóságos személyek és a mesében szokásos állatalakok mellett fura mesefigurák népesítik be (a monyoráktól, a rémtündérektől a csodatévő kuruttyon keresztül a boszorkány Üleprúgó Ragacsinszkáig vagy Monyákos Klotildig, netán Éjlépő Kajtár, a garabonciásig és Sutyerákig, a mocsári koboldig). Böszörményi Gyula rövidtörténeteit azok színvonalán, megfelelőképpen egészítik ki az Alma Együttes dalai (a könyvhöz csatolt Téli alma, nyári alma című CD-jükön), valamint Buda Gábor emblematikus rajzai.

Nógrádi Gábor ma az egyik legolvasottabb s legmegbízhatóbb (ifjúsági) írónk. (A megszorító jelző zárójelbe tételével annak másodlagosságát kívántam jelezni; Nógrádi – ha mifelénk furcsának is hat ilyet gyermek- és ifjúsági könyvek alkotójáról leírni – mestere az írásnak.) Új könyve, az Édes Munyimunyi is mestermunka. A Böszörményi Gyula és Csukás István által megcélzott befogadói korosztály közé eső, tíz–tizenkét év körüli olvasót célozza meg, akinek világában otthonosan mozog, mindent tud róla, ami foglalkoztatja, amivel figyelmét ébren tarthatja. Tárgya – egy külföldön nyaraló magyar család egyik tagjának: az anyának a hirtelen eltűnése a tengeren, vagyis vélt halála – egy nem szokványos gyermektörténet kibontását teszi lehetővé számára. Az Édes Munyimunyi a viszonyulások könyve: valamennyi alakja a szerencsétlenül járt Bánáti Edithez való kapcsolódásában jelenik és jelenítődik meg, akiknek – hiányával – egymáshoz való viszonyát is nagymértékben befolyásolja, illetve az asszony arcképét is tulajdonképpen ez a többágú viszonyrendszer rajzolja ki nekünk, arcvonásait legfőképpen mások elbeszéléséből, szavaiból ismerjük meg. A cselekmény filmszerűen – ismétlődő kép- és sík-, illetve ritmusváltásokkal – bomlik ki előttünk (valóban: nem kellene filmre vinni a történetet? vagy talán már készül is a filmváltozata valahol?), a regény nyelvét mondatainak célratörő sodrása igazítja, a felszabadult történetmondás derűje hatja át. Könyvének egyik passzusában ezt írja – nem kevés (ön)iróniával Nógrádi: „A gyermekek nagyon kreatívak – írja. – Rengeteg munkába kerül nekünk, szegény felnőtteknek kinevelni belőlük ezt az idegesítő képességet, de többnyire sikerül.” Nos, amit ő csinál, eleve erre a gyermeki kreativitásra épül, ezt írja bele a könyveibe, s ezzel írta ezt a mostanit is.

A gyermeki kreativitás áll a középpontjában Csukás István új kiadásban megjelent, Vakáció a halott utcában című ifjúsági regényének is. De a krimiszerűség, a bűnügyi regény-imitáció, a nyomozás mint központi motívum is összeköti Nógrádi Gábor könyvét az övével. Bár Csukás regénye valamivel lassabb sodrású, s cselekménye kissé kimódoltabbnak tűnik Nógrádiénál, s prózapoétikailag is egy hagyományosabb regényformát képvisel. Itt vakációzó gyerekek nyomoznak, szinte játékként, a valóságot fölnagyítva képzeletükben, illetve képzeletükkel ki- s átszínezve azt. Egy, a frissen átadott lakótelep tövében hamarosan lebontásra kerülő (halott) utca(rész)t vesznek birtokba s telítenek meg (időlegesen) élettel – no persze, mint minden valamirevaló krimihez illő, halott is akad azért ehhez (még ha a végére ki is derül: álhalottról volt szó) –, s Csukás ezt a keretet népesíti be vérbeli jellemekkel (különösen eltaláltak itt a gyermekalakok, de a felnőttek is egy-egy jellegzetes karakter megtestesítői). Röviden: valóság és képzelet egymásba játszatásából, a különböző jellemek összeszikráztatásából kerekedik ki a Vakáció a halott utcában határozott csukási látomása a világról (világunkról), ami minden irodalmi műnek – így a gyermek- és ifjúságiaknak is – értelmet ad, mert életünket is ezek a látomások értelmezik, magyarázzák.

Bevezetőmben azt írtam a fentiekben ismertetett könyvekről, hogy azok kivitelükben is megfelelnek a legfontosabb szakmai követelményeknek. Egyedül talán csak azt hiányolnám, hogy a (nyelvi) szerkesztőt – mint az oly gyakori manapság – ezúttal is mindhárom kiadó „megspórolta”. Pedig annak gondos közreműködésével a szóban forgó kötetek ugyan szerencsére nem kirívó, mégis szépséghibáknak számító apró nyelvi-stiláris esetlegességeit, modorosságait, mondattani, illetve helyesírási hibáit (például a központozás bizonytalankodásait), tördelési gondatlanságait – úgymond – meg lehetett volna úszni. Mert azért a gyermek- és ifjúsági könyvben – különösen napjaink viszonyai közt – ennek is nagy jelentősége lenne.

Böszörményi Gyula: Kerekalma mesék
Alma-Fun Kiadó–Ciceró Könyvstúdió, Budapest 2005
48 l., CD-melléklettel. Ára: 3900 Ft

Nógrádi Gábor: Édes Munyi-munyi!
Presskontakt Kiadó, Budapest 2005
208 l., 1680 Ft

Csukás István: Vakáció a halott utcában
Könyvmolyképző Kiadó, Szeged 2005
224 l., 1999 Ft

Tóth László

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu