buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Makacsul ragaszkodunk a minőségi könyvkereskedelemhez
Könyvkereskedelmi hálózatok 2.


2006.03.10

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A Líra és Lant Részvénytársaság a könyvkereskedelem terén piacvezető nagykereskedéssel, több mint félszáz boltból álló kiskereskedelmi hálózattal (fele saját üzemeltetésű, másik fele franchise üzlet), Fókusz Online internetes könyváruházzal, a Népszabadsággal közösen üzemeltetett könyvklubbal, valamint zeneműboltokkal (Rózsavölgyi és Társa, Kodály Zoltán) rendelkezik. A Líra kiadói csoportját öt kiadó alkotja: a Magvető, az Athenaeum 2000, a Corvina, a Rózsavölgyi és Társa és a B +V, illetve Manó könyvek márkanév alatt a 2–6 éves korosztálynak jelentet meg mesekönyveket. Kolosi Tamással, a Líra és Lant elnök-vezérigazgatójával Lafferton Kálmán beszélget
 

• Az elmúlt évben mekkora forgalmat bonyolított a Líra csoport?

A tavalyi évben fantasztikusan jó évet zártunk, az eddigi legjobbat, amiben több tényezőnek is szerepe volt. A kiadóink remekül teljesítettek, nagyon sok bestsellert produkáltak – ami nagy szó, az értékes irodalom világában is –, s közel 30%-kot növekedtek a megelőző évhez képest. A másik húzó ágazatunk a nagykereskedésünk volt, amely 20% feletti növekedést könyvelt el. Azt hiszem, hogy ma már a legnagyobb forgalmú nagykereskedést mondhatjuk magunkénak. Harmadikként említhetem, hogy a tankönyvpiacon közel megdupláztunk a forgalmunkat, az ország egyes régióiban, a Dél-alföldön vagy Észak-Magyarországon a legjelentősebb tankönyv értékesítővé vált 2005-ben a Líra csoport. A kiskereskedelmi ágazatban ugyan a forgalom növekedése az új boltok nyitása ellenére sem haladta meg az inflációt, de összességében a Líra csoport nagyon jó évet zárt. Fogyasztói áron számolva mintegy hét és fél milliárd forint körüli forgalmat bonyolított, ami nettó árbevételben hat és fél milliárd, s ha minden konszolidációs átfedést kiszűrünk, akkor is közelíti a hatmilliárdot. Ezzel azt hiszem, hogy a magyar könyvszakma első öt szereplője között ott vagyunk, talán még a dobogóra is felférünk.

• Mi a sajátossága a Líra könyvkereskedelmének?

A kiskereskedelmi hálózatunknak számos sajátossága van, az egyik a különböző üzemeltetési formák, a saját és a franchise boltoknak az együttes kezelése. A saját boltok közül a kisebbeket gebinben üzemeltetjük, a nagyobbak a központi rendszer részei. Ugyanakkor ez az egész hálózat teljesen egységes ellátási, számítástechnikai, áruforgalmi rendszerben működik, s egységes a megjelenése is. Új fejlemény e téren, hogy a belvárosban található boltjaink mellett nyitottunk néhány üzletet a bevásárló központokban is. Elkötelezetten és makacsul ragaszkodunk a minőségi könyvkereskedelemhez. Arra törekszünk, hogy jól fogyó, minőségi könyvekkel találkozzanak a vásárlók a boltjainkban, ezért mi az úgynevezett ponyvát a bolt hátsó traktusába tesszük. Igyekszünk nagyon jól képzett eladói gárdával dolgozni, olyan szakemberekkel, akik nem csak jó kereskedők, de egy könyvtáros ismereteivel is rendelkeznek.
További sajátossága a könyvkereskedelmünknek, a széles választék. A boltjainkban sokkal többféle könyv közül lehet válogatni, mint egy azonos alapterületű más könyvesboltban. Az a célunk, hogy a mi boltjainkból kelljen a legkevesebbszer úgy elmennie a vásárlónak, hogy a keresett könyvet nem tudják odaadni neki. Ehhez nyújt segítséget a központi rendszerünk, amelyben azonnal meg tudja nézni az eladó, hol találja meg a könyvet a hálózatban, és garantáljuk, hogy a 72 órán belül ott lesz a könyv a boltban. Kiépítettünk egy nemzetközi kapcsolatrendszert is, és két héten belül bármilyen idegen nyelvű könyvet le tudunk szállítani a fix árairól ismert német könyvpiac árain. Mindenfajta felár, csomagolás és postaköltség nélkül az idegen nyelvű könyvekhez nálunk lehet a legolcsóbban hozzájutni Magyarországon.
Az általunk folytatott könyvkereskedésnek van hátránya is. Egy-egy címből általában kisebb példányszámot tudunk értékesíteni, viszont sokkal több címet adunk el. Nem állítom, hogy gazdaságilag ez a rendszer racionálisabb, de így is szeretnénk megkülönböztetni magunkat a többi hálózattól.

• Öt évvel ezelőtt a Fókusz Online könyvkereskedésetekről úgy nyilatkoztál, hogy a forgalma egy kis szatócs üzlet forgalmával egyenlő, hol tart most az internetes értékesítésetek?

Ott akarunk lenni az online könyvkereskedelemben, de nem törekszünk arra, hogy mi legyünk a piacvezető kereskedők. Nem a piacszerzés az elsődleges célunk, hanem a stabil működés. Ebből adódóan az Interneten keresztül történő könyvértékesítésünket is nyereségesen kívánjuk működtetni, szemben azokkal az agresszíven terjeszkedő online cégekkel, amelyek több százmilliós vesztességet is hajlandóak felhalmozni annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen a piaci részesedésük. A tavalyi évben a forgalmunk mint egy 20–25%-kal nőtt, de korántsem olyan viharos az online könyvkereskedelem terjedése – nem csak Magyarországon, nemzetközi vonatkozásban sem –, mint ahogy erre 10–15 évvel nagyon sokan számítottak. Úgy tapasztaljuk, hogy az Internet kisebb konkurencia a könyvszakma számára, mint a zenekereskedelem számára. A könyveladásnak a fő színtere még nagyon hosszú ideig a könyvesbolt marad.

• Megítélésed szerint az évek óta zajló és megállíthatatlannak tűnő tőkekoncentráció következtében a „nagyhalak megeszik a kishalakat”?

Úgy gondolom, hogy tőkekoncentrációra feltétlenül szükség van a magyar könyvpiacon. Ha hasonló könyvforgalmú országokkal hasonlítjuk össze Magyarországot, akkor azt látjuk, hogy nálunk a könyvpiac túlságosan is strukturált és szegmentált. A Líra mint nagykereskedő több, mint ezer kiadóval van kapcsolatban, de a forgalom 95%-át lebonyolító 100–120 kiadó is nagyon sok. Olaszországban 4-5 kiadói csoport uralja a piac 85–95%-át, pedig lényegesen nagyobb országról van szó.
Biztos vagyok benne, hogy korszerű könyvkiadást a jelenlegi alultőkésítettség mellett – ami a kis és közepes kiadókat és a kis és közepes könyvesboltokat jellemzi –, nem lehet hosszú távon folytatni, tehát a tőkekoncentráció egy szükséges folyamat. Ennek nagyon sok formája lehetséges. A mi franchise rendszerünk is tipikusan egy ilyen forma, amelyik igyekszik a nagyvállalat előnyeit a kisvállalkozás előnyeivel kombinálni. A nagyhal nem eszi meg a kicsiket, hanem, ahogy a természetben is, nagyon jól elképzelhető egyfajta szimbiózis, amikor a nagyhal hátán a kis halak vidáman megélnek.
Sok tekintetben álproblémának tartom azt is, amit egyesek próbálnak szítani a könyvkiadók és a könyvkereskedők között. Biztos, hogy van érdekkülönbség, a kereskedő a nagyobb, a könyvkiadó kisebben árrésben érdekelt, azonban a könyvkiadó számára sem az az érdekes, milyen árrést fizet a kereskedőnek, hanem hogy a saját tevékenységét mennyire tudja profitábilisan folytatni.
Ugyanakkor van egy nagyon éles konfliktushelyzet a magyar könyvszakmában, de ez szerintem azok között húzódik, akik bevallottan egy szabályozott könyvpiacban érdekeltek, illetve akik nem. Ez az igazi probléma, amit a következő néhány évben meg kellene oldani. Nagy kérdés, hogy a könyvszakma szereplői mikor ismerik fel, hogy erről és nem kicsik és nagyok közötti konfliktusról van szó.

• Kikre gondolsz, akik nem a szabályozott könyvpiacban érdekeltek?

Például azokra, akik ellenzik azt, hogy a könyveknek fix ára legyen, amit a kiadó határoz meg. Meg azokra, akik a könyvszakmában másfél évtizeden keresztül működő alapelveket, hogy újdonságot fél évig nem szabad leárazni, nem tartják be. Évekkel ezelőtt az egyik könyves cég vezetője úgy vélte, ha megjelentet egy könyvet, amire ráírja, hogy 2000 forintba kerül és utána mindjárt 50%-os árengedménnyel árulja, az nem a vásárlók becsapása, hanem célzott marketingfogás. Életveszélyesnek tartom, ha komoly cégek is így kezdenek el gondolkodni.
Ha egy fogpasztának, egy mosópornak, vagy bármilyen élelmiszeripari terméknek a magyar kereskedője nem tud egy multinacionális céggel megegyezni, akkor ez a cég egyszerűen behozza az árut valahonnan külföldről. A nyelvi korlátok miatt a könyvre ez nem igaz. Ha a magyar könyvszakma úgy dönt, hogy nem lát el olyan cégeket könyvekkel, amelyek kölcsönösen megállapodott szabályokat nem tartanak be, akkor megreked a folyamat, ugyanis nem lehet a magyar könyveket Kínából vagy Afrikából behozni, mert nincsenek. A magyar könyvszakma nagyon jó pozíciókat érhet el a saját – kicsi, három és fél milliós – piacán, ha érdekeinek megfelelően működik, de nagyon veszélyes helyzetet teremthet, ha önként és dalolva feladja a nyelvi korlátból származó védelmi jelleget. Ma ezt tartom a legfontosabb kérdésnek a magyar könyvszakma szempontjából.

Lafferton Kálmán

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu