buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A könyvkiadás helyzete Olaszországban


2006.02.10

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az Olasz Külkereskedelmi Intézet (ICE) 2006. január 25–26. között a budapesti Olasz Kultúrintézetben tizennyolc itáliai kiadó részvételével workshopot rendezett. A szakmai kiállítást mintegy másfélszáz magyar kiadó képviselője kereste fel. A résztvevők pontos képet kaphattak a mai olaszországi könyves világról. A rendezők szerint eredményesen zárult a több száz éves olasz–magyar kulturális kapcsolatok hagyományainak legújabb, könyvszakmai állomása. Olaszország nagy figyelmet fordít a magyar piacra, ennek része, hogy a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyvvásár centrumába idén a magyar könyv kerül. Ez alkalomra az AIE Kutatási Irodája tanulmányt készített az olasz könyvszakma helyzetéről, alább ennek szerkesztett változatát olvashatják.
 

Több, mint 54 ezer kiadvány 252 millió példányban

A 2003-as és a 2004. évi olasz könyvkiadási statisztikai adatok az Istat (Olasz Statisztikai Hivatal) adataira támaszkodnak, melyek a könyvkiadók 72,1 %-át, a megjelent kiadványok 90,9 %-át foglalják magukban. A teljes könyvkiadásra vonatkozó adatok becsléssel kerültek meghatározásra.

Az olasz könyvpiaci ágazat 2004-ben az előző évekhéz képest növekedést mutat. Becslések szerint 2004-ben az összes olasz kiadó 54.271 (mű címet) kiadványt adott ki, kb. 252 millió példányban – az a 2003-as évhez viszonyítva +3,2%-os emelkedést mutat. [A számok nem tartalmazzák a napilapok mellékleteként megjelent kiadványokat – 1.659 kiadvány a legkülönfélébb területen – , amelyek száma eléri a 76,5 millió példányt. Tehát a megjelent kiadványok 3,5%-át és a példányszám 23,44%-át, illetve a tankönyveket] Az újdonságok a megjelent kiadványok 64%-át teszik ki; a 36% újranyomást vagy újbóli kiadást jelent. A könyvkiadást három nagy kiadói csoport „uralja”, a Rizzoli, a Mondadori, a de Agostini, melyek az összes megjelent könyvnek kb. az 50 %-át adják ki. A többi könyvet szektoronként (gyerekkönyvek, ismeretterjesztő könyvek stb.) szintén öt-hat nagy kiadó könyvkiadása határozza meg.

2004-ben, bolti áron számítva az olasz könyvkiadás forgalma összesen – beleértve a digitális kiadói termékeket (CD-rom, DVD rom, adatbankok) –, a szolgáltatások értékesítését és speciális kampányok keretében történt eladásokat is, 3.760 millió euró volt, ami 3,2% növekedést mutat az előző évhez viszonyítva (kivéve itt is a napilapok és időszaki kiadványok mellékleteként eladott könyveket).

Ha a tágabb értelemben vett kommunikációs ágazat egészét nézzük, a könyvkiadás és a digitális kiadványok együttes aránya eléri a 24,8% és 28%-ot (s itt a napilapok mellékleteként történő könyveladást is a könyvkiadás részének tekintjük, amely 480 millió euró). Ez az arány és összeg magasabb is lehetne, ha a könyvkiadás árbevételeként figyelembe lehetne venni a könyvoldalak fénymásolási költségeit is.

2002-től kezdődve az olasz piacon az eladott példányszámot tekintve a legnagyobb könyvpiaci áttörést az újságok mellékleteként eladott könyvek jelentik. Olyannyira, hogy ez az új forma nem kevés hagyományos kiadó gazdasági egyensúlyának helyreállításához is meghatározó mértékben hozzájárult. 2004-ben az eladott „mellékletek” száma legalább 76,5 millió példány könyv volt (+23,2% növekedés), az értékesítési helyeken a vásárlóközönség legalább 480 millió eurót költött el. (Azért mondjuk, hogy „legalább”, mivel nehéz, sőt szinte lehetetlen, nyomon követni a számos napilap és havi újság – szakosodott, „férfi” és „női” lapok – által regionális szinten elindított kezdeményezéseket.)

Csökkent viszont a kiadott művek átlagos példányszáma. Miközben az olasz könyvkiadók által az elmúlt években kiadott kiadványok száma lényegében változatlan, addig folytatódik a példányszámok lassú, de megállíthatatlan csökkenése. 2004-ben az átlagos példányszám 4600 példány volt, 2003-ban 4800, 2000-ben pedig 4900 volt. Négy év alatt a csökkenés elérte a 6,1%-os mértéket. Ez utóbbi adat összefoglalóan rámutat arra a tényre, hogy az olasz könyvkiadás is nagy nehézségekkel küzd az olvasók és vásárlók növelésében.

A megjelent kiadványok 20,2%-ának a bolti ára 7,75 euró alatti; 39,5% a 7,75 és 15,50 euró közti sávban található; 23,2% ára 15,50 és 25,8 euró között mozog; a fennmaradó 17,1% eladási ára még ennél is magasabb.

Könyvvásárlási szokások

Több felmérés (Ipsos, Demoskopea) keretében vizsgálták, hogyan alakultak az olaszok olvasási és vásárlási szokásai 2004-ben és 2005-ben. Eltérő értékeket mutatva, de mindegyik felmérés azt állapította meg, hogy „kettőből kevesebb, mint egy olasz állampolgár” vásárolt legalább egy könyvet 2004-ben (kivéve a tankönyveket, szakmai kiadványokat és az újságokhoz mellékelt könyveket); összességében a százalékos arány 43% és 46% körül mozog, ez a 14 évnél idősebb olaszok körében kb. 21-23 millió személyt jelent.

Az eladott könyvek mintegy 50 %-a a könyváruház-hálózatban talál vevőre, de jelentős az egyedi könyvesboltokhoz kapcsolódó piac is (a növekedés +4,6%). Általában a könyvesbolt-hálózatok (pl. a Demoskopea hálózat), illetve azok a legnagyobb területű boltok érték el a legjobb piaci eredményt, amelyek területe meghaladja a 100 m2-t, s tízezer kiadványt meghaladó választékkal rendelkeznek (+5,2% növekedés). A kereskedelemben a Messaggerie könyvkereskedelmi hálózat bonyolítja le az összforgalom mintegy 80 %-át.

Olaszországban főleg a könyvesboltok forgalmazzák tankönyveket is – ezek forgalmának a növekedése azonban lelassult (2004-ben +3,2%-os növekedés 2003-hoz viszonyítva). Az ágazat nehézségeit az Oktatási Minisztérium által az elmúlt évek során bevezetett reformok, a használt könyv jelenség, az elmaradt vásárlások okozzák, illetve az, hogy a szupermarketek is forgalmaznak tankönyvet.

Jelentősen emelkedett a könyvvásárlás azoknál a szupermarketeknél is (+3,8%), amelynek sikerült új promóciós kampányokat és új stratégiákat bevezetniük az értékesítési helyeken.

Kiugróan magas az Interneten keresztüli eladások növekedése, ennek mértéke +35,7%. Noha az internetes könyvkereskedelem piaci hányada még alacsony, mindössze 2,4%-a az összforgalomnak, növekvő népszerűsége valószínűleg abban rejlik, hogy ez a kereskedelmi csatorna képes a legnagyobb választékot kínálni.

A sokat olvasók még többet olvasnak

A könyveladások szempontjából a 2004. év az utóbbi évek egyik „legjobb” évének tűnhet, azonban az olvasási szokásokra vonatkozó adatok már jóval ellentmondásosabbak. Az olasz lakosság könyvolvasási mutatója (6 évnél idősebb korosztályra vonatkoztatva, a 2003-as adatok szerint) 41,4%, ami helyi viszonylatban enyhe emelkedést mutat ugyan, de nagymértékben elmarad a több európai ország adataitól. A piac méretének növekedése mögött ugyanis az a tény áll, hogy azok, akik a legtöbb könyvet vásárolták, tehát akiknek a 2004. évi pozitív trend köszönhető, elsősorban azok voltak, akik már korábban is közepes, vagy jó (sőt nagyon jó) vásárlónak számítottak.

A legutóbbi átfogó felmérések szerint 2002-ben a megkérdezettek 34%-a jelentette ki, hogy legalább egy könyvet elolvasott az előző 12 hónapban (a könyvolvasók esetében az átlag 6,4 könyv volt). 2004. márciusában ez az érték 40%-ra emelkedett, ami 6,7 elolvasott könyvnek felel meg olvasónként (2,9 az össznépességre vetítve); 2005 első negyedévében a fenti érték további 41%-ra emelkedett, azaz 7,3 elolvasott könyvvel számolhatunk olvasónként (az össznépességre vetítve 3,2 könyv).

Az Ipsos felmérése rámutatott arra, hogy miközben növekedett a könyvpiac, ezenközben nem csökkentek, hanem emelkedtek a különbségek az egyes olvasói rétegek között – nagyobbra nyílt az olló az olvasók és a nem olvasók között. Így:
• Még többet olvasnak Észak-Olaszországban. Az olvasási mutatók növekedése korábban is elsősorban Észak-Olaszországra vonatkozott, az országon belül korábbiakban is itt voltak a legmagasabbak a mutatók (2003-ban az észak-olaszok 46% mondta, hogy olvas, és ez az arány 2005-ben 56%-ára emelkedett). A déli régiók lényegében a 2003. évi szinten maradtak (32%-ról 33%-ra emelkedett az olvasók aránya).
• A nők egyre többet olvasnak. De a nők korábban is nagyobb arányban olvastak a férfiaknál – annak ellenére, hogy elsősorban a férfiaknak szánt napilapok, heti újságok adtak könyvet mellékletként –, a nőknél az olvasási hajlam tovább emelkedett (40%-ról 50%-ra), míg a férfiak esetében ez az érték 38%-ról csak 41%-ra nőtt.
• Az olvasás fokozódott a 45–54 év közti korosztályban (38%-ról 50%-ra), őket követi a 25–34 év közti korosztály (42%-ról 51%-ra). Abszolút értékben a 15–24 év közti korosztály körében a legelterjedtebb az olvasás (53%), azonban arányaiban ennél a korosztálynál tapasztalható a legkisebb emelkedés (2003-ban 48% volt).
• Az olvasás aránya a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők között a legmagasabb. A rendszeres olvasás azok körében emelkedett, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek (65%-ról 77%-ra), miközben az alacsonyabb iskolai végzettségű réteg esetében minimális volt a növekedés (22%-ról 25%-a). A két réteget néhány évvel ezelőtt elválasztó 43(!) százalék különbsége 52%-ra nőtt.
• Növekedett az olvasás mértéke azok körében, akik nagyobb jövedelemmel rendelkeznek, magasabb társadalmi-gazdasági osztályba tartoznak (66%-ról 80%-ra), az alacsonyabb osztályba tartozók körében pedig csökkent (a 2003. évi 23%-ról 2005-re 21%-ra).
• A sokat olvasók még többet olvasnak. Elsősorban azok, akik korábban is a legtöbbet olvasták (11–20 kiadvány évente), még többet olvastak (4%-ról 7%-os emelkedés). Jelentős emelkedés (10%-ról 17%-ra) mutatkozott a közepes olvasók (évente 6–10 könyv olvasása) esetében is. A keveset olvasók körében nem került sor emelkedésre, sőt csökkenés következett be: 49%-ról 38%-ra csökkent azok aránya, akik mindössze 1-2 könyvet olvasnak évente. Más szóval, eltolódás következett be a sokat olvasók felé, és marginálissá váltak a keveset olvasók, illetve az alkalmi olvasók.

Növekszik az érdeklődés az olasz szerzők iránt

2004-ben csökkentek a fordítások: 2004-ben Olaszországban tíz kiadványból már csak kettő volt idegen nyelvről fordított kiadvány (a kilencvenes évek közepétől 2001-ig minden negyedik könyv fordítás volt). Viszont továbbra is az angol nyelvterületről származik a legtöbb fordítás, a 7394 angolból fordított mű az összes fordított irodalom 63,1%-ot, tehát több mint a felét a kiadott külföldi műveknek. A második nyelvterület a francia 1.773 kiadott művel (2002-ben1.814 mű), a harmadik 1.179 kiadott művel (2002-ben 1.179 mű) a német nyelv.

2001-től kezdődően tapasztalható, hogy a külföldi szerzők műveinek összességében csökkent a példányszáma: 85,5 millió példányról 66,6 millióra. Ez 22,1% csökkenésnek felel meg (ami 18,9 millió példánnyal kevesebbet jelent). Abszolút értelemben az angol nyelvi eredetű könyv veszített a legtöbb vásárlót: a három évvel korábbi helyzethez viszonyítva műszámban (-9,8% csökkenés), de a kereskedelmi forgalomba került példányok száma szempontjából is (szinte egy a négyhez: -28,4%). (Egyébként az olasz olvasók a nemzetközi bestsellereket és a kortárs olasz irodalmat kedvelik leginkább – az eladási listát Dan Brown vezeti).

Érdekesen alakult az olasz szerzők piaci szerepe az elmúlt évtizedben. 1990. és 2003. között az olasz szerzők művei +45,3%-kal növekedtek, ugyanebben az időszakban a külföldi szerzők műveinél a növekedés majdnem 60% volt (+58,4%) – 8 ezer kiadványról 13 ezerre emelkedett tizenegy év alatt. Ez az arány 2001-ig állt fenn, ezután viszont visszaesés kezdődött a fordított, illetve növekedés az eredetei olasz művek iránt.

A példányszám alakulása még jellemzőbb. Noha emelkedett az olasz szerzők műveinek a kiadása is az említett időszakban, de csak igen mérsékelten (+2,8%), a más nyelvekből lefordított és eladott könyvek száma viszont ugrásszerű volt (52,3 millióról 66,6 millióra, +27,3% növekedés). 2001-től azonban a külföldi szerzők műveinek eladott példányszáma jelentősen csökkent (85,5 millió példányról 66,6 millióra, azaz 22,1%kos volt a csökkenés). Tehát növekszik az olasz szerzők által elfoglalt tér.

Növekvő export

Aktivizálódnak az olasz kiadók a külföldi piacokon. Egyrészt az olasz kiadók külföldre történő kiadói jogeladása jelentősen emelkedett (a 2001. évi 1800 után 2003-ban 2380 kiadói jog került eladásra, ami +32,2% emelkedést mutat).

A könyvszektor összes exportja 2004-ben elérte az 510,9 millió értéket, a kereskedelmi mérleg egyenlege 323 millió euró pozitívumot mutatott. Természetesen ennek a piacnak nem az egésze áll „könyvek”, illetve „olasz könyvekből” exportjából (azaz olasz kiadók által kiadott és külföldön eladott könyvekből), hanem magában foglalja a nyomdai-kiadói szolgáltatásokat is. A könyvexport (mint az olasz könyvkiadók által kiadott könyvek egyszerű exportja) önmagában 37,4%-át tette ki a könyvszektor összesen exportált értékének, összesen 191 millió eurót. (2003-hoz viszonyítva a növekedés 3,2% volt, ez 2002-höz viszonyítva +6,1%.)

Ha azt vizsgáljuk, hogy mit exportál az olasz könyvkiadás, akkor azt látjuk, hogy 2004-ben az export 6,7%-át a „gyermekkönyvek” tették ki – ezen a területen folyamatos a visszaesés az elmúlt három évben (2002-ben az export szinte a duplája volt: 23,1 millió euró). A visszaesés azzal magyarázható, hogy ezekben az években a jogok exportja és a külföldi kiadókkal közösen készített kiadások aránya emelkedett (+51,9%). Az olasz könyvexport további 12,5%-át az értelmező szótárak és enciklopédiák – 23,8 millió euróval – jelentik: 2002-höz viszonyítva (amikor ez a szegmens 18,5 millió eurót tett ki) a növekedés 28,9%! (Noha 2004-ben 20,4% a visszaesés 2003-hoz viszonyítva.) Az összes többi kiadvány – esszéktől a külföldieknek szánt olasz nyelvkönyvekig, az olasz regényekig, művészeti könyvekig és katalógusokig stb. – fedte le az export fennmaradó 80,8%-át, 154,3 millió euró értékben (tovább nem bontható érték).

Az új piacokról fontos jelzések és viszszaigazolások érkeznek (az elmúlt években a jogok eladása, 2004-ben az export területén): már ma Lengyelország importja (2,2 millió euro) önmagában majdnem annyit tesz ki, mint a németalföldi országoké. Az Orosz Konföderáció importja (1,5 millió euró) két év alatt 32,2%-kal emelkedett, míg a lengyel import emelkedése 14,0% volt.

Az eredeti, igényes, olasz nyelvű művek fordítására és kiadásának támogatására évente 500 ezer eurót fordít az olasz állam, ezt az összeget a külügyminisztérium kezeli, s kizárólag utófinanszírozási rendszerben történik a támogatás. 2005-ben 170 munkát támogattak, kb. 3000 euró/fordítás értékben

2005 – mérséklődő teljesítmény

A 2005-ös év első hat hónapja vonatkozásában – legalábbis a könyvesbolti eladások szempontjából – nem várhatók az előző év azonos időszakával azonos eredmények.

Az elmúlt évek adatai – a 2004. évi pozitív alakulásával együtt – paradoxon módon mutatják az ágazat korlátait. A kiadók, a könyvesboltok, és mindazok, akik részt vesznek a kiadói láncolatban a rendelkezésükre álló eszközöket felhasználva (kommunikáció és reklám, ár, promóció, export, cégek nemzetközivé tétele stb.) a lehető legnagyobb erőfeszítéseket megteszik, hogy olyan termékeket hozzanak létre, amelyek egyre jobban kielégítik a változatos keresletet: a piac alsó rétegétől a legfelsőig. De amikor a tapasztalat azt mutatja, hogy csupán azok, akik a legtöbbet olvasnak (évente 11–20 könyv), azok olvasnak és vásárolnak még többet, míg a kevesebbet olvasók esetében ellentétes folyamat indult el, akkor fel kell tenni a kérdést: a 2004. év valójában ennyire jó volt? Természetesen nem volt annyira jó azok számára, akiknek intézményesen azon kellene gondolkodniuk, hogyan lehet az olvasói bázist növelni.

 
 
 

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu