buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 5, csütörtök
Vilma napja





















Évfordulók:
1870: id. Alexandre Dumas halála
1925: Wladislaw Stanis3aw Reymont halála (Varsó)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
műhelyek = műhelyek = műhelyek = műhelye


2005.02.19

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Levendel Júlia: Panoráma 1-2. Liget Kiadó, 690 oldal, 4200 Ft
Horgas Béla: Az én orbis pictusom. Liget Kiadó, 192 oldal, 4200 Ft
Szép Ernő: Hortobágy. Mühlbeck Károly rajzaival ERI Kiadó, 3360 Ft
Konrád György: Az író és a város. noran Kiadó, 495 oldal, 2990 Ft
Olty Márta: Vallás és állatvédelem. Makkabi Kiadó, 1200 Ft
Thomas Bernhard: A mészégető. Ford.: Tandori Dezső. Cartaphilus Kiadó, 324 oldal, 3000 Ft

 

Liget
Kezdetben volt – főleg lett volna – az Eszmélet. Mint folyóirat, vállalkozás (a normalitásra, az ellenzékiségre, anno). Ismerős-e a történt? Mai Magyarországunkon főleg legendakeringés zajlik, a régi irodalmi mottók – „A tényeket! szigorúan a tényeket!” – legfeljebb tényirodalmi divatokig érvényesek. Nem mondom el históriáját, hogyan lett meg az az egyik legszépségesebb itteni mai irodalmi (kicsit képzőművészeti) műhely, a Liget (Kis-Svábhegy). Lelke, küzdő-párosa Levendel Júlia és Horgas Béla. Ám elég csak olyan művészneveket sorolnom, mint Horgas Péter, Horgas Ádám, Horgas Judit, Horgas Eszter, a laptervező René Margit stb., hogy jól látszódjék, szellemiség van itt jelen. Magam szépirodalomról, ha a szerző élő-mai, nem írok. Nehezen találom meg hát a módját, hogy szavam is álljam, Levendel és Horgas legújabb köteteit méltóképp ismertessem.
Levendel Júlia egybegyűjtötte és kiegészítette rövid írásainak, szocionovelláinak (na tessék, ürügyem!) együttesét, és dekameront formált. Rendjén. Tíz pompás ciklus, szerveződés, témakörök, felkavaró olvasmányosság. Harcos alkat Levendel, a részvét is éles fény a szemében. Pontos megfigyelő. Sokszor Mészöly Miklós megirigyelhetné ezt a hitelességet. Könnyednek nem mondható irály, de ezt nem a gondolatisága teszi, hanem az ereje. Nem szoktunk ilyen meg nem alkuváshoz, nyitottsághoz egy zárt rendszeren belül, amilyen a Levendel Júlia prózája. Mai szocionovellánk nagy értéke a Panoráma című dekameron két kötete, melyeket Horgas Béla látott el remek borítókkal. Ha véget nem érő olvasmányt akar valaki a mai világról itt, ezt a diptichont vegye meg. Reméljük, legendaneve is lesz („a Ráma” etc.). Gratulálok.
Ügyesen megindokoltam az örök-alap-költészeti poétáról (és prózaíróról), Horgas Béla barátomról hogyan írjak. A festő-költőről! Az én orbis pictusom címmel szintén Liget-megjelentette legújabb könyv versek és festmények gyűjteménye. Horgas az utolsó jó avantgárd-költő ma nálunk. Az utolsó kiemelkedő, a gyakorlathoz és az „elvhez” hű. Nem is tudja másképp. A régi petőfis, berdás hagyomány alapján árad szava szépséges pontossággal, bölcsességgel – Levendelnél meg a rettentő erős okosság ennek az egyenértékű megfelelője –, de Horgas Béla elsődleges módon nagyszerű festő is. Páratlan Liget-könyv a „Pictus”, ragyogó papíron szenzációs színes képek dzsungele. Dicséri a technikai szellemet (nyilván René Margitról van szó, azaz László Csaba urunkról), ahogy a képek eloszlanak, semmiféle akadémizmus nincs a rendezésben. Hurrá, hurrá, ilyen is van ma még, ilyesmit is lehet, a két mű (együttes) méltó pillanatnyi betetőzése a Liget-sikerútnak. (Mely is rögös, persze.)

ERI
Tizenötödik naptári éve létező kiadó, most ismerkedem termésével, szerkesztő-alapítóink szíves küldeménye alapján. Ambrose Bierce híres-neves szótára jelent meg, az Ördögi kislexikon e műhelynél most (nemrég), Greskovits Endre mesteri fordításában, odaadó, hosszú munka eredményeképpen. Aki szereti Evelyn Waugh abszurdját, Karinthy Frigyes nagymestert s a többi remekmű-veretesdit, élvezni fogja. Szójegyzék, borzongatás és móka, morbiditás és trükk, történelem és lélektan... nem is sorolom, mi bukdos egymáson s önmagán keresztül mind a lapokon. Beszerzendő! – Szép Ernő, a XX. század egyik legnagyobb magyar prózaírója és költője most sokat emlegetett „változatosságáról” (jaj, dehogy egyenetlenség ez!), kedvességéről ad tanúságot, A Hortobágy című népmesei szociográfiájával. A kötet hátlapján Kodolányi János méltatása 1930-ból. „Ha tanító lennék, magam olvasnám fel egy-egy éppen alkalmas fejezetét, s nem adnám fel leckére, s nem kérdeznék belőle, hogy az impressziók hamvasságán semmit se rontsak”. Így tárul előttünk a Hortobágy nem felszínes képe, „mégis napfényes, reális világba”, melyet a csudás Mühlbeck Károly rajzai gazdagítanak, meg pár remekmívű fotó is akad. – A félmúlt, a lassan régmúlt magyar könyvkiadás jeles darabjait szedegeti elő az ERI, igen élvezetes reklámfüzeteik tanúsága szerint a világirodalomból is szemelgetnek. (Busch, Martin du Gard, Defoe, Radiguet – micsoda névsor Bierce mellett.) Egyik – jogos! – kedvezményezettjük Benedek Elek, akitől itt a Testamentum szerepel korhű borítóval (az ERI-könyvek kiállítása eleve világkiállítási, de párizsi!), együtt mellette ott Thury Zoltán, az elfeledett remekíró Útravaló című sorozata (ah, 1908, Gyoma, Kner Izidor az alapkiadás!). Nagyszerű olvasmányok a máig friss kisprózai művek. (Benedek Elek is több apró mesével etc. van jelen.) csak így tovább, ERI, kedves Zsikai Erika és Simkó György („a felelősök”). Élvezet, mondom, mindegyik könyv maga, mint könyv, de annak a rendjén.

noran
Na ja, egy közismert, hírneves cég. Ezúttal Konrád György új kötetét kértem el Kőrössi P. József mesterünktől, a gyűjteményről írhatok, mert szociológiai, publicisztikai, esszéisztikus. Glavina Zsuzsa, a szerkesztő (s nyilván maga Konrád) újszerű, telitalálatos válogatást ad. Konrád György különös együttes: primer művész, szépíró; szociológus; politológus; közszereplő, így már-már politikus. Lenne. De ő „a Konrád György”, egyszeri és egyedi jelenség, akit külön (és újra) bemutatnom nem kell. Ha valaki egy kor hangulatvilágát viszonylag szakszerű témakörök szerint kívánja megismerni, ám tessék, olvasson Konrádot. Ha meg akarja tudni, az írói önállóság miként őrizhető köz-tereken (hogy magam ismételjem), nézze meg ezt a gyönyörűségesen kiállított könyvet. Ha a város fogalmáról úgy akar fogalmat alkotni, hogy az tömérdek egyéni íz, szín, tapasztalat, mozgalmasság együttese legyen, itt ez a szépen vaskos, kitűnő munka. Ha pedig azt akarja megtudni az érdeklődő, hogy egy író anatómiája mi is, ha azt az írót Konrád Györgynek hívják, semmi sem marad előle eltitkolva. Tehát szakjelleg és abszolút olvasmányosság határmezsgyéjén mozog ez a méltó életmű-alapozó (bár inkább kései fejleményeket mutató) kötet. Buzgón tallózok benne.

Makkabi
Olty Márta, műveinek és érdeklődési körének legjobb meghatározását tekintve a szó legnemesebb értelmében ember. Aki ír is. Aki (mint mindnyájan, reménytelenül, de szükségesen, elengedhetetlenül) harcol az állatokért. Üdvükért? Nem. Iszonyatos sorsaik ellen. Vallás és állatvédelem a könyv alcíme, de a címe: Kérdések Istenhez. Szép teljesítmény a Makkabi Kiadótól, hogy Olty Mártát hűséges lelkesedéssel így felvállalja. A szerző a tárgy kiváló ismerője, nemzetközi szakirodalom... szempontok... de elsősorban kiérlelt, megszenvedett szemlélet az, ami a kötet lapjain a legszembeszökőbb. Ó, az állatok! Társaink a bolygón, akikkel szemben öngyalázóan érvényesítjük gazdálkodói és „tudós” fölényünket. Mi, emberek, Vörösmarty szerint sárkányfog-vetemény. Istennek én semmiféle kérdést nem szoktam feltenni, leszámítva az „istenem, segíts” (valakiken, pl. az állatokon) alapkérelmét. De ha nagyon elgondolkozom, Olty Márta egyetlen kérdésével nem értek csak egyet (e műben, mely a maga nemében alapvető!): nem isten (Isten) szánta ilyen sorsra az állatokat, hanem az úgynevezett ember – társai dolgában is – valamelyest (hogy finoman mondjam) elszabadult. Mondhatom ezt, Hamlet sem gyönyörködött az emberben. Aki ezt az új Olty Márta-könyvet megvásárolja, kincset vesz. De ne reménykedjék.

Cartaphilus
Szász Zsolt (társaival) hihetetlenül gazdag kiadói palettát terít, kanyarít, kezel. Mindegyik kiadványukban ott az addigi könyvek teljes listája, csak jómagam is Kafkával, Lorenz munkái közül egyiknek felével, Wilde-dal, de Quinceyvel, Beckett Murphyjével szereplek például e lajstromban, s most, nagy-végre Thomas Bernhard: A mészégető. Ez is csak megjelent. Egyébként Hesse, Hobo, a rock legnagyobbjai, amerikaiak etc. gazdagítják a sort, Szász Zsolt bírja az iramot. A mészégető világa a legsötétebb bernhardizmusé. A házaspár tragédiáján túl ott a tragédián és házaspárokon túl: hogy az élet kész rémség. Bernhard természetesen egyoldalú. Az élet rémségeinek ugyanis nem minden oldalát mutatja (Bierce messzebb megy, de Thomas Bernhard a magasan jobb író). Az életben szerintem is minden szépség csak becsapás – ezt gondolom, ha nem olvasom Bernhardot. Bernhardot kell olvasni, hogy az élet szépségében újra hinni próbálhassunk. (Másképp van ez az állatok v. a Pannonráma dolgában!) Egyik legemlékezetesebb fordításom a mészberndhard. Akkor búcsúztam az Adriától, adtam át magam örökre a madaraknak, egy évtizednyi világcsavargást leszámítva, az itthonlétnek, csak ennek az elegynek, éleinek, horzsoló felületeinek. De ott, míg az én mészpéldányomat olvastam, mészfehéren égtek szemközt, a tenger túlján a hegyoldalak, kötelezően élveztük az életet, úgy hittük, azt kell, ez kötelezőgyakorlat. Bernhard annyira mégsem erős író, talán, hogy hiteket kiöljön, alapvető ellenállásokat önállóan élesszen. De a legnagyobb huszadik századi kismesterek egyike. (Ahol Musil, Doderer az osztrák nagymesterek.) Bernhard a Nobel-díjhoz túl egy-felületű, szuverén író volt. Azt most Jelinek kapta meg, ha a sort tekintjük, nem méltatlanul. Bernhard elsősorban ötletművész, aki frenetikus monotóniával képes írni – lelke rajta, öröklétével túléli e nyaktörő vállalkozást. Nekem mégis a romantikusabb, szemközt-mészfehér-hegyoldal és a magam fájó csüggedése, kis küzdelme az, ami... (Befejezhetetlen.)

„Kis hírek”
Folytatta a Ciceró a Jonah Black-et, rajongók, beszerzendő. Van új Cornelia Funke, majd írok róla legközelebb. (Címe, ha igaz, Bűvölet, de ez nem az olasz tévésorozatot fedi, hála az égnek!) Megjelent a Parzival, mint fordítója itt mondok köszönetet kiváló navigátoromnak, a kontrollszerkesztő tudós-író Adamik Lajosnak. A kiadó pedig, a Kláris Műhely, örökre beírta nevét a. (Divatos szóval.)

Tandori Dezső
költő, műfordító

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu