buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 15, vasárnap
Valér napja





















Évfordulók:
1822: Verseghy Ferenc halála (Buda)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A magyar múlt nyomában


2005.02.19

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Azt, hogy a könyveknek is megvan a maguk sorsa, annyi más példa után többek között a Felsőmagyarország Kiadó könyvei, jó sorsra érdemes könyvei mutatják. Könyvesboltban alig-alig találkoztam velük, másképpen pedig még mindig nehéz megszerezni őket, ahogy a felkapott és üzletet jelentő könyveken kívül szinte minden más könyvet. Ebben a vonatkozásban nehezebb időket élünk, mint mondjuk a nyolcvanas években: akkor a vidéki könyvkiadásnak, s általában a könyvkiadásnak volt tekintélye, mára a megérdemelt és szükséges is eltűnt.
 

Az eléggé nem méltányolható véletlen most a Felsőmagyarország Kiadó Felföldi Kincsestár és Felsőmagyarországi Minerva című sorozatainak egy-egy kötetét tette a kezeimbe. A két sorozat eléggé közel helyezkedik el egymáshoz, így akár össze is olvadhatnának, a két kötet között lényegében csak földrajzi különbség van, az egyik Szakolcához kötődik, a másik pedig Sáros vármegyéhez.

Szakolcát lényegében az irodalomtörténetből ismerjük, Juhász Gyula tanított ebben az egykor Nyitra vármegyéhez tartozó városkában, az 1911-12-es és az 1912–13-as tanévben. A városnak ekkor ötezer lakosa volt, határváros volt, Juhász Gyula számára végvár is – aztán pedig emlék, amiből táplálkozni tudott, publicisztikájában különösen a hatalomváltás időszakában kerül előtérbe ez az emlékanyag, szépirodalmi műveiben pedig… Szépirodalmi műveiben pedig ott volt végig, s alighanem korábban is, hogy Szakolcára került volna. Mindazt, amit Juhász Gyula vonatkozásában Szakolcáról tudni kell, aztán pedig amit Juhász Gyula Szakolca-élményéről tudni kell, Benkő Andrea okos utószóban foglalja össze, az olvasó számára a valódi élményt a szövegek jelentik, s nem is annyira az Orbán lelke, amivel találkozott korábbi olvasmányai között is, hanem a levelek, a tanári munkával kapcsolatos írások, s a publicisztikai írások. A levelek között ott van mindjárt az elsőként közölt levél, a Babits Mihályhoz címzett: „Tomiból írok, Szakolcáról, a morva sorompó mellől, és te megértesz. Évek előtt te írtál és éreztél így: Tomiba menve, Fogarasra.” Pedagógiai írásai közül két írását, a Poétikai tanításom kis tükre és a Néhány szó az új irodalomtörténeti tanításról címűeket találjuk itt, ezeket olvasva meglepődhetünk, hogy ma sem tudunk többet az irodalomról, az irodalom mibenlétéről, mint amit akkor tudtak, s azt hiszem, a pedagógiáról sem, pedig mind az irodalomról, mind pedig a pedagógiáról való gondolkodás megélt pár „forradalmat”. A publicisztikai írások közül az emlékező írások emelkednek ki, az emlék egyébként is Juhász Gyula írásainak az egyik legfontosabb eleme. Szakolca emlékét a történelmi változások, a városka határon túlra kerülése hívta elő benne.

A másik könyv a Sárosi magyar tükör címet viseli, Sturm László összeállításában jelent meg, s az egykori sárosi magyar életnek állít emléket. Az egykori Szepes, Abaúj-Torna, Zemplén megye illetve Galícia által határolt terület élénk magyar életnek adott helyet. Lakosai között már 1869-ben is csak tíz százaléknyi volt a magyar, a magyarság itt városlakónak bizonyult, gondoljunk csak arra a szerepre, amelyet Eperjes a magyar történelemben és művelődéstörténetben betöltött. Eperjes és Bártfa, a maguk sajátos kultúrájával. S ma? Mára, ahogy Kónya Péter írja a kötethez készített utószavában, sok minden megváltozott. „Még az én gyermekkoromban, a 70-es évek elején lehetett az utcán magyar beszédet hallani, a Berger kávéházban pedig vasárnaponként a magyar öregurak találkoztak. Ez is elmúlt örökre az eperjesi magyarság utolsó nemzedékével. A legújabb népszámláláskor csak 208 ember vallotta magát magyarnak. Talán csak ennyi maradt Sáros földjén az egykori magyarságból”. Ha a számokkal az utazó nincs is tisztában, magát a légkört, egy egykori világ, kultúra elmúlásának légkörét megérzi akkor is, ha csak a csodálatos bártfai és eperjesi főtéren néz körül, mint tettem azt magam is, pár esztendővel ezelőtt. S tán ezért is van, hogy ezt a kötetet csak a pusztulás által megteremtett nézőpontból tudom szemlélni. Sturm László gondos válogatásában Thuróczy János krónikájától Bethlen Mihály útinaplóján, II. Rákóczi Ferenc Vallomásain, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Szinyei Merse Pál, Cs. Szabó László, Passuth László, Szalatnai Rezső szövegein keresztül emlékezhetünk a hajdanvolt sárosi magyar életre. Külön ciklusban találhatjuk a tájhoz kapcsolódó verseket, emlékezéseket. Márai Sándor írta Cemétéről: „Ha nem fejlődik, ha nem tart »lépést a korral«, ha nem vezeti be a villanyt, a folyóvizet és tenisztrénert, ha megmarad az erdő, az őzek és a málnák, továbbá a fakádak mellett, emlékezetemben szép jövőt jósolok Cemétének”. Amennyire én visszaemlékszem a Bártfa körüli világra, nem tartott lépést a korral, jövője mégsem lett szép, mert a nélkülözés gondját nem tudta ledobni magáról. Passuth Lászlót is szeretném idézni: „A hajdani Sáros gavallérjai ma már nagy részben megtértek ódon sírkertek néma lakói közé. De halálig játszott szerepük nem lett pusztába kiáltott szó – mert az utánuk következőknek átadhatták a magyarság talán legősibb hajtásának töretlen hivatástudatát. Köntösük lehet, hogy ódon, de ki merné közülünk lomtárba vetni, mint idejét múlt kacatot, amikor ma már tudjuk, hogy foszlányai alatt ott reszket a történeti lélek hagyományos szépsége, mely a Kárpátok medencéjében megteremthette magának a magyarság örök Sárosát”.
Ez az örök Sáros ma már csak a múltban létezik, s abban, amit a kultúra és az irodalom megőrzött belőle.

Juhász Gyula: A szakolcai dombokon. Orbán lelke és más írások.
Szerkesztette és az utószót írta: Benkő Andrea
Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc
124 oldal, 1500 Ft

Sárosi magyar tükör
Összeállította: Sturm László
Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc
324 oldal, 2000 Ft

Füzi László

Felsőmagyarország Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu