buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
s trükkök és tükrök és trükkök és tükrö


2005.03.18

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Százéves karácsonyok. Eri Kiadó, 3150 Ft
Krúdy Gyula: A tegnapok ködlovagjai. Eri Kiadó, 3360 Ft
Szini Gyula: Jókai. Eri Kiadó, 208 oldal, 2940 Ft
Bogdán József: A Kosztolányi család közeében. Grafoprodukt Kiadó, 132 oldal
Cornelia Funke: Bűvölet. Ciceró Kiadó, 520 oldal, 2890 Ft
Raymond Smullyan: Emlékek, történetek, paradoxonok. Typotex Kiadó, 248 oldal, 1650 Ft

 

A csudálatos ERI
Nem hittem volna. Senkit meg nem sértek vele, tudom, mert magamon is kipróbáltam e szérumot, mint a dolog orvosa: nemcsak a mai, a modern, a célra tartott, az áttételes próza létezik. Hanem a romantikuson és klasszikus-realistán innen, tehát a „mai” félmúlt-idejében ott van valami másik, és a szívünknek ugyanolyan kedves, ínyünknek élvezetes.
Jó, ködlovagok, a Cholnoky fiúk, Csáth, a korai Kosztolányi stb. – ezt tudtuk. De hogy Krúdy sem csak Krúdy, tehát birsalmaszagú, szerelmetes köpenylengető áradás, meg hogy van egy Jókai életregényét megíró fantasztikus Szini Gyula, meg Szomory Emil, Kálnoky Izidor, Kincs István, Bródy Sándor és Ady Endre mellett előhozható Révész Béla (naná!) és Rákosi Viktor, kedvencem Kóbor Tamás társaságában, Mikszáth és Molnár Ferenc és Papp Dániel mellett Szomaházy István...! Thury Zoltánt már a múltkor emlegettük, és van Abonyi Lajosunk, Ambrus Zoltánunk (mi az, hogy! Illés Endrétől tudnunk kéne), és Füst Milán meg Józsa Antal Toma Istvánnal és Tóth Bélával szenzációsan fér össze a

Százéves karácsonyok

c. ERI-kötetben, a múltkori századforduló körül született kisvarázs novellákban, azt nem hittük. Az álomszép könyvek kiadója, a különben Gépirat Kft. néven is „futó” kiadó (ERI) vakmerész! Odaírja: az új első kiadás 400 pld. – 800 pld. – ennél többet nem láttam még. A kötetek kiállítása meseszerű. Régi fotókkal, kocogtathatóan kemény táblákkal, az okker, a barna, a sárga szüntelen változó borítószíneivel, rajtuk kék, piros etc., a könyvek belső előzékén, hátul, mindenhol bűvöletes festmények, mit tudom én, Komáromról, a világörökséges várbazári negyedről (Nádler Róbert egészen kiváló piktúrájának jóvoltából, micsoda zöldek, vízcsillogás felhőaranyok, s ott a mi házunk helyén hajdan állt alacsony épület), igen, ezek a novellák, és még sokan tükröt mutatnak szívemnek, látom magam száz évvel ezelőttről, ahogy a régi házat, a régi pirosgesztenyék feketezöld lombját, és micsoda vadul kiváló kis prózák ezek! Igazat mond a kereskedőház: rendkívül sokszínű a könyv. Utánajárni csakígy Krúdy Gyula nevezetes művének, mely

A tegnapok ködlovagjai

(hangzatos) címet viseli. Ferenc József mint a kor (miért vajon?) I. sz. gavallérja... Ady, akit bizony Krúdynk mulatságosan nem valami nagyon szerethetett (volt oka? szegény Ady betegségszerzése a téma, Debrecen kis színésznő), aztán van utolsó királyunk, első és remélhetőleg utolsó Kun Bélánk, van Hontalan Milán királyról, Kossuth fiáról, és van az én emberemről, Szemere Miklós báróról (de genere Huba, hahaha!), és ha én a lovas-kurucos, furán liberális, mágnásklubos, az én szerény elzárkózottságomat csaknem megközelítő, de nagyvilágisággal ezerszer jobban elegyítő, mindannyiunknál tízezerszer gazdagabb, komor kalandort a Kellér Andor kisregényéből ismertem is meg (és szeretem tovább), Krúdy, aki e könyvében igen józan realista, Mikszáthnál is fakopogásúbban fanyar, ilyeneket tud odaremekelni: „Amikor az élet sokféle körülményei között elnézegettem ezt a furcsa embert, gyakran megfordult a fejemben, hogy... (Szemere) ...tulajdonképpen nem született arra a kalandos, játékos pályára, amelyet befutott, hanem egy fokkal kalandosabbra, amelyet a költők szoktak bejárni a csillagok felé mentükben”. Könnyeim kicsordultak. De maga a könyv: a józan élvezeteké, kifalhatatlan-jó.
Szini Gyula: Jókai.

Már eleve, hogy „Szini Gyula”. Feledgettük őt is. Belső tükörtermet épített fel, mint a Nyugat hasábjain 1930-ban a nagy Nagy Endre (kábárett, Párizs, Nagyvárad) írta, Jókait a regényalakjai „felől” fejtette meg. Ámulok és bámulok. Iszonyú derákrándulást húztam be magamnak (addig húzódoztam mindentől!), de pokolfájdalmaim közepette, nehezen átalható éjszakáimon is ez a Jókai-könyv a gyógyírom. A múlhatónak vélt, sok hetes derékpokol a mazochizmus szuggerálódásával bírható csak, de Szini könyve a mazochizmus ellentéte: tömör romantika, kicsiny élvezetek remekül bábjátékozott sora. Csak azt fájlalhatjuk, hogy alig 210 oldal, elolvasgatnánk belőle 400-at is. Vagy épp – nem. Ez az áradó tömörség, ez a tündökölgető, lélekflitteres valóságimitáció, ez a gyomorrontásig sosem jutó drágaságos édesség a Szini Gyula könyvének fő erény. És regény, regény, regény! Tessék beszerezni, olvasni. Nekem 1.sz. fölfedezésem az ERI kiadó.

Bogdán József. „az én családom délvidéki tájairól” leledzett lelkész, nekem eleve szívdobogtató a 60-as, 70-es évek újvidéki HÍD-ja, az ottaniak nemes szellemi lehetőségei és segítőkészsége okán, verses pályámat indították, míg itt még zordabb szelek fújtak – Bogdán a Kosztolányi-könyvével (A Kosztolányi család közelében) nem szorul kivételezésemre. Rajongva forgatom a sok fotóval gazdag albumot, a pompás naplórészleteket (K. Ádám, Kosztolányiné), a Nagy poéta levélrészleteit csemegézve olvasom, a szépségesen nyomott, színes napló- és levélpapírlapokat meg-megsimogatom. Szabadkán adták ki a kötetet (grafoprodukt kiadó), és rendkívül sok ismeretre is szert tehetünk belőle. A Kosztolányi-hagyaték sorsát illetően. Harmos Ilonáról (akinek a noran-kötetei közül) legközelebb a Karinthy-könyvről írunk itt), nevüket-se-hallottuk, kiváló illetőkről hát most halljuk, tudjuk. Bogdán „elhivatott ember” a szó szellemi értelmében (is). Köszönet, hogy a mű eljutott hozzám, polcról gyakran leemelhető, vigaszt adó együttes, olyan órákra, amikor még csak egy Kosztolányi-cikkbe se akarnánk mélyülni – ezek a képek, szövegek elkezdenek hullámoztatni minket (mint Nádler Róbert Dunája, Várbazársor-zöldsötétje, mondtam), és hálásak lennénk a könyvsorsnak, ha másokról is lenne ilyen – és kicsit meg is ihletődünk. Szívem sikerkönyve „a Bogdán”.

Na, mármost: eddig ezek a tükrök voltak, s a tükrökből mára azért elég, nézzük a trükkös könyveket. Kettőnk is akad, az első – nem rangsor, semmi – a Ciceró új Cornelia Funke-regénye, a Bűvölet. (Hála istennek, nem azonos a tévésorozattal, semmi köze ahhoz, ráadásul itt tényleg van bűvölet, s ezt a pompásra sikeredett, vöröses-sárgás címlap el is árulja azonnal. (Grafikusok Bt. Én magam, e sorok szerzője pedig fordítani imádtam e könyvet. De elég az imádatokból.) Gyerekkönyv? Felnőttkönyv? Nem akarok, reklámot író elme, állást foglalni. Sodró lendületű, mégis feszes történet, ragyogóvá polírozott alapötlet, Funke e népszerűségre hivatott toll maga! Sodródunk, mondom, a szép szellem és a gonoszság állandó viharaiban, ragyog jellemrajzokat és tájrajzokat kapunk, és korunk banditáinak természetrajzát is megismerjük a mintegy szabadcsapatos bűnözők, terroristák alakzatai révén.A KÖNYV úgy szerepel itt, ahogy Petőfi látta, benne különös tündér, szívünket a legmagasabb csillagra viszi fel, de aztán csak lehajítja, le nem hozz.a Petőfi a tömörség láttató géniusza (marad), Funka prózaíró, neki ezt ki kell bontania. Maradandó író ő is. A krimiszerű mese már nem lehet poe-i, hoffmanni (jól írom?) alaplelemény, de mostani-századfordulónk megannyi kontrajátékát adja. Kívül az elektronikán! Belül a bűvmesén! Trükkjei szellemiek, mégis életre-halálra megy a játék, nem babra. Igazi délszaki ciprusok vetnek baljós árnyat, igazi por száll a tűz függönyeként, a Gonosz megjavíthatatlan, a jók elnyerik jutalmukat – de sebesülten, fájdalmak birtokosaiként már. Sebaj, megvan egy új remekmű-féle, hajrá!

Raymond Smullyan könyvkiadásunkban (Typotex/TypotEX? na) rég közismert szerző volt, a magas matek népszerűsítője, mikor én sakkfeladványos könyvét lefordíthattam. Ismeretes, jó tíz évig készültem erre (Sherlock Holmes visszakövetkeztetései). Aztán kiderült, a múlt (19.) századi Lloyd nagymester kései utóda a ravasz Smullyan professzor, vicceket farag a magas matematika dolgaira, varázslóként bűvös szigeteken vezet tanoncokat, eladja az elméleti rejtelmet – jó, magam nem vagyok trükkpárti ilyen mennyiségben, a sakk azért volt kiemelkedő, mert korlátozódik egy tárgy abszurdumára, s fájó hasamat ma is rázza. Ellenben megismerni a varázslót, ez is vonzó ügy, s a Typotex új kötete (Csaba Ferenc megint elegáns fordításában, de hát ő „a Gödelt” is jól megoldotta!), az Emlékek, történetek, paradoxonok,puritán fotókivitellel bár, tarka képet nyújt egy ragyogó elméről, a matematikáról, a rejtvényszerkesztő logikáról... s még sok minden másról, ami a szellemi bűvészet kuliszszái mögül ritkán villan elő. Kiváló illetők idézik Smullyan-emlékeiket, az egész úgy szórakoztató, ahogy van. Ráadásul további Typotex könyvekhez kívántat kedvet (a páratlan Votisky Zsuzsa a garancia rá, hogy lesznek ilyenek, érdemes megkeresni a kiadó kis katalógusfüzetét, van ott fantasztikum, ásatás, művelődés- és halmaztörténet, mindenféle magas matek, felsorolni se bírom, világegyetem és porszemelemzés), és kimeríthetetlen mókagyűjtemény. Smullyan, nem vagyok féltékeny, nemcsak a mi kettőnk szerzője (a felderítő-elhárító Sherlock Holmes-és és az elderítő-felhárító TD-é), hanem egész kis hazánké, éljen, éljen. megjegyzem, tessék kipiszkálni a Tao-könyvét is a Typo...na, teXXXsék!

Foglaljuk össze, miről volt szó. Megjelent láthatáromon egy elit kiállítású, lélek-közel könyveket megjelentető kiadó, az ERI. Gyűjtőjük lettem, „propagandistájuk”, mit tudom én, mi leszek még (fordítójuk is, remélem). Már nem élhetek az ERI-könyvek nélkül, és jó ómen, hogy a Kft v. micsoda neve Gépirat, én is gépelek. Ezt a cikket iszonyú mazochistán élvezkedtem végig, mert a gépelés súlyos fizikai munka a tűrő, de el-elbődülő hasfalnak.
Megint kitett magáért a neves-jó Ciceró! Megjegyzem, „a” Funke és a Jonah Black nálam fordítottsági versenyben van. Egyik munka élvezetesebb volt, mint a másik. Figyelem, Olvasó, ha igaz, a III–IV. Jonah Black egymás szomszédságában fog megjelenni, kiderül, ki az Indián Nő és ki Northgirl, és a szépreményű bika továbbra is ugyanolyan salingeresen csetlik és alig botlik. Szabadka jóvoltából gazdagodott az az egészséges hon-tudatunk, melyet az ERI is táplál. Igen, így kell, ha már ez téma (és az) magyaroknak lennünk: saját értékeink becsülésével, ott, ahol erre tényleg mód van. A noran mellett még egy értékmentő – milyen gazdagok vagyunk. Hagyok helyet a könyvek szép fedeleinek. Aztán... a Komárom-festménytől szívem elszorul. (Jókai-Szini) Mennyit láttam, Bécsbe járván! Szemere nyomán is akár. Nem járok többé sehova. Könyveket várok címemre, Nekem ez JÓ. (Reméljük, kicsit-kicsit a könyveknek is. Így vagyok radikális.)

Tandori Dezső
költő, műfordító

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu