buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 15, vasárnap
Valér napja





















Évfordulók:
1822: Verseghy Ferenc halála (Buda)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A groteszk dráma remekei


2005.03.18

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Aki a napjaink talán legismertebb, legnépszerűbb, mondhatni élő klasszikusának számító költőjéről, Kányádi Sándorról eddig nem tudta, hogy drámákat is ír, annak a számára bizonyára nagy meglepetés ez a színműveket tartalmazó új Kányádi-kötet. Először jelennek meg könyvbe foglalva ezek a drámák, amelyek közül kettő még a hatvanas évek végén született. S aki nem olvasta őket (folyóiratban) vagy nem látta színpadi előadásaikat, az most egyéb okokból is meglepődhet.

A tradicionálisan elégikus hangvételű, krónikás és személyes-vallomásos panasz-dalok, a látszat-egyszerűségükben delejező tűnődő-meditatív költemények, „szelíd fohászok”, a mágikus-varázslatos, az egyszerre a köznapias és az archaikus báj erejét sugárzó gyermekversek szerzője a drámákban egészen más hangon szólal meg. Ez a másság pedig a hatvanas évek modernizmusához, a groteszk és az abszurd színjátszás úttöréseihez kapcsolódó intonáció, a maga harsányan demonstratív tragikomikumával, fekete humorával, bohózatosan stilizáló apokaliptikus vízióival. Az igaz, hogy a lírikusi életműtől sem idegen az avantgarde vagy neoavantgarde szövegképzés, formakonstruálás vagy éppen depoetizáló, anti-lírai beszédmód (a konkretizmustól a minimalizmusig), a játékos-ironikus metatextuális önreflexivitás, sőt akár az önlefokozó-deperszonalizáló posztmodern szövegindáztatás sokértelműsége – mégis, az ilyesfajta esztétikai-poétikai vonásokat ezek a drámaművek meghökkentően sűrítve hordozzák.

A Kétszemélyes tragédia 1968–69-ben íródott, de Romániában meg sem jelenhetett, csak Magyarországon, és egy évtizeddel később, a debreceni Alföld folyóirat hasábjain (1979/5.). (Aztán a fordulat után a marosvásárhelyi Látó is újraközölte, az 1990/9. számában.) A darab a legmagasabb művészi szinten kapcsolódik az abszurd (és az akkoriban megújuló, „nagykorúsodó” erdélyi magyar) dráma korabeli tendenciáihoz, a nyugati inspirációkat szervesen ötvözve azzal a kelet-, közép- vagy közép-kelet-európai groteszk (Mrozek, Rózewicz, Havel, illetve Örkény, Páskándi és mások képviselte) szemléleti tendenciával, amely az általános emberi elnyomorodás metafizikai összetevői közé a konkrét társadalmi körülmények képtelenségeit is bevonja. Az egyetemes (képletalkotó-parabolisztikus) modellalkotás, az elvonatkoztató látomásosság a negatív sorstapasztalat végletességére épül: a félelem, a szorongás, a rettegés mindennapi élményvalóságára. A fiatal, gyermekét váró házaspár minden, legintimebb szerelmes szavát is egyenesben közvetíti a lakásukban elhelyezett lehallgatókészülék a titkosrendőrség számára. A legtipikusabb élethelyzet volt ez a romániai diktatúrában szenvedő magyar kisebbségi értelmiségiek körében – amint az ebben az otthon bensőséges légkörét is totálisan megmérgező közegben az éber önkorlátozással vegyes örökös rémüldözés viselkedésformája: a megalázottság, a kiszolgáltatottság megszokhatatlan megszokása is.A terror kialakította tudatállapot, amely minden kimondott szó meggondolására, a személytelen, rejtélyes, titkos felügyelet, ellenőrzés jelenlétének folytonos számításba vételére kényszerít. A férj és a feleség egyfolytában keresi, vadássza a „poloskát”, a gyanús telefonkészüléket megpróbálják eldugni, az ablakba kitenni, bebugyolálni, hangos magnózene mögé akarják saját szavaikat bújtatni, és ezernyi más csellel, manőverrel (például magnófelvételek segítségével elvégzett hangerő-próbával, hangerő-beállítással) kiiktatni a megfigyelés technikai eszközét. Mert egyébként szakadatlan az ijedelem, hogy ki mit beszél, szünet nélküli a lelket és az elmét beteggé torzító elővigyázatosság, a vendégek, a barátok minden mondatát utólag is szinte tébolyult gyanakvással elemző rágódás: hogy miből és miképpen lehet baj. Mert ebben a világban valóban bárkit bárhogyan értelmezhető lehallgatott vagy besúgott szaváért elvihetnek, eltüntethetnek, likvidálhatnak. A rémuralom kínzó atmoszféráját csak a megszületett gyermek oldja valamelyest – egyszerre valóságosan és jelképesen –, miközben marad a rögzült, beidegződött félelem, s a keserű-fanyar önjellemzés: „a ló s az eb beledöglenék, az ember beleszokik”. S a villódzó többértelműségek, asszociációk, sorsmetaforák tömkelegét sűrítő, a groteszk komédia millió humorforrását kiaknázó párbeszédek, nyelvi és létértelmező szójátékok, szóviccek, utalások, áthallások, hátborzongató bohóctréfák özöne: a jelentéses bizarréria színes és sziporkázó szőttesét alakítja ki, az irónia, a tragifarce köntösében a legsúlyosabb egzisztenciális (történelmi, lélektani, erkölcsi) gondolatiságot emeli az érzékletesen egyetemes létvízió magasába. Amely látomás az ember hatalmi tönkretételének, lét- és identitásvesztésének állandóan fenyegető veszélyéről szól különleges művészi erővel.

„Nem lehet így élni” – tör ki egyszer a férfi; „csak így lehet élni”; „és élni kell” – vágja rá az asszony, mintegy felidézve az erdélyi irodalomban a harmincas évek második felében lezajlott nevezetes „non possumus”-vitát, amelyben Makkai Sándor azt állította, hogy kisebbségi nyomorúságban emberként élni nem lehet, Reményik Sándor válasza pedig az volt, hogy „lehet, mert kell”, s úgy, „ahogy lehet”. Kányádi is megfogalmazza tehát a sok vonatkozású „csak így lehet” reakcióját, s alapvetően ez a gyötrelmes sodródás, bomlás, pusztulás jellemzi Ünnepek háza című 1970-es (Korunk, 1970/12.) darabjának családi ál-idilljét is. A szocialista rendszerben magas, vezérigazgatói pozíciót betöltő apát a várt kitüntetés mellett hirtelen-dicstelen nyugdíjazzák, a hazugságon alapuló ünnepi estély azonban folytatódik, s gyermekei és a haverok, az aranyifjak bulizásába, végül pedig egyfajta groteszk haláltáncba torkollik: amikor az egyetemista lány bejelenti, hogy állapotos a család legjobb házibarátjától, az öregedését most is kakaskodással leplező keresztapától, s erre az amúgy is csalódott, megfáradt apa voltaképpen szörnyethal. Az állandó tivornyázásra berendezkedett „ünnepek háza” így valójában „bolondok háza” lesz, s a romlás lélektani-erkölcsi hínárjából csak egyik-másik egészségesebb ösztönű fiú igyekszik kiszabadulni. A helyzetkomikum tarka sokrétűsége a személyes és a társadalmi képmutatás, az erjedő hipokrízis kavalkádját jelzi, a morális roncsolódás elkerülhetetlenségét a forgatagos történelmi időben. (A haláltánc-motívum egyébként hasonló szerepet tölt be több más erdélyi drámában, például Sütő András burleszkszerű, a későbbi korszakot, a nyolcvanas éveket megjelenítő Balkáni gerléjében is.)

Gyűlöletből szerelmi egymásratalálás: ez a szépséges lányunoka – farkasok általi szétmarcangoltatás: ez pedig az ötvenes évek elején elszegényedő parasztember-nagyapa sorsa Tamási Áron 1964-es balladisztikus novellájában, a Gyökér és vadvirágban. Szerelem és halál sugallatosan izzó, sejtelmes összefüggései és ellenpontjai feszítik a történet és az elbeszélés hangulatát, s ezt élénkíti tovább Kányádi 1989-ben megszövegezett „tévé-balladája”, amely tulajdonképpen az eredeti mű átírása, film-adaptációja, s a megőrzött Tamási-atmoszférának a felgazdagított, mennyiségileg megnövelt dialógusokkal való megelevenítése, sőt fokozása, kiterjesztése.

Már ez a három színmű önmagában is rendkívüli formaváltozatosság, egyszersmind markáns szemléleti karakter megnyilatkozása. A Kányádi-életmű jelentős szeletét alkotják – s mert mondandójuk és kifejezésmódjuk elavulhatatlanul aktuális: várják az újabb, minden bizonnyal sikeres előadásaikat.

Kányádi Sándor: Ünnepek háza
Magyar Napló Kiadó
250 oldal, 1480 Ft

Bertha Zoltán

Magyar Napló Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu