buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 18, vasárnap
Ilona napja





















Évfordulók:
1850: Honoré de Balzac halála (Párizs)
1977: Déry Tibor halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Attila József Attila
Bátori Csaba műfordítót Orbán György kérdezi


2005.04.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Nagyon fontos könyv jelent meg a zürichi Ammann Verlag gondozásában. Báthori Csaba öt éves munkával lefordította németre a teljes költői életművet. Ebből a gazdag anyagból született meg ez a bő válogatás. A német Bestenliste (A legjobbak listája) 5. helyezettje lett a kötet márciusban. Külföldi költő verseskötete talán még soha nem kapott ennyi szavazatot a listát havonta összeállító 34 neves kritikustól. Az első reakciók alapján úgy tűnik, hogy olyan autentikus fordítás született, amely alkalmas arra, hogy József Attilát a német nyelvterületen beemelje a világirodalom élvonalába.
 

Mikor kezdett el foglalkozni a fordítással?

- Úgy emlékszem, 1998 őszén küldtem el az első próbafordításokat Egon Ammannak Zürichbe. Már korábban is kapcsolatban álltunk, hiszen több kortárs magyar költőtől küldtem neki fordításokat – Várady Szabolcs, Parti Nagy Lajos verseit –, de nehezen eladható, ott nem ismert nevekkel nem akart foglalkozni. Nálunk akkor mindenki az 1999-es frankfurti magyar szereplésre készült. Viszont lelkes válaszlevelében megkérdezte, volna-e kedvem József Attila-verseket németre fordítani. Magamtól erre nem gondoltam volna, ilyen felkérés elől azonban bajos kitérni. Nekivágtam a munkának.
Egon Ammannék berni családjába 1956-ban odacsöppent egy magyar lány. Tőle hallott a szerelmes fiatalember először József Attiláról. 1981-ben alapította meg saját kiadóját, azóta készült egy nagy József Attila-fordítás kiadására. A német fordítóknak sok gondot okoz a magyar kötött formájú verselés. József Attila ebből a szempontból kemény dió, hiszen körülbelül 1927 óta nemigen írt szabad verset. 98–99 fordulóján rögtön az ún. nagy versekkel kezdtem, hogy Amman lássa, kiről-miről is van szó. Az Ars poetica is ebben az időszakban készült. 99 őszén kötöttünk szerződést. Eredetileg 2004-ben szerettünk volna kijönni a kész könyvvel, az évforduló miatt azonban végül 2005-ben állapodtunk meg. (Megemlítem, hogy – első magyarként – József Attila nevét, illetve József Attila életművét az UNESCO szellemi világörökségének részévé nyilvánította.) Száz-százötven oldalanként küldözgettem a fordításokat Svájcba. A zsengékkel kezdtem, és módszeresen haladva lefordítottam a teljes költői életművet. Fontos volt ez a tetemes munka ahhoz, hogy érzékelni-érzékeltetni tudjam a teljes színgazdagságot, a költő belső fejlődésének ívét.

Hallhatnánk valamit formai kérdésekről?

- Számomra József Attila az a költő, aki korai időszakai után az avantgárd hatásokat is magába olvasztó, klasszikus költészetet hozott létre és ez a költészet magától értetődő természetességgel használja a kötött versformákat. A fordítás a felelősség műfaja, mindig a költő belső, személyes minőségét kell közvetíteni. Megőriztem a szótagszámot, a cezúrát, a ritmust, a jellegzetes jambikus vagy trochaikus lüktetést, a zenei elemeket (hadd említsem példaként a Klárisok, vagy a Medvetánc német változatait). József Attila rímkezelése lehetővé tesz bizonyos fordítói szabadságot. A rímeket zömmel megtartottam, de semmiképpen nem erőltettem. A német költészet a tiszta, teljes megfeleltetésű rím rendszerére épül, szemben a magyarral, amely túlnyomórészt az asszonáncot alkalmazza. A kortárs német költők óvakodnak a rímtől, elkopottnak érzik. Ha használnak is kötött versformát, a rímmel csínján bánnak. József Attila bizonyos verseire – hadd fogalmazzak így – a kötött-kötetlen versforma jellemző. Ezekben a formákban, amelyek enyhítik a klasszikus szonett szigorát – Téli éjszaka, az Elégia, az Óda – a laza szótagszám, a rímek személyes-szeszélyes elhelyezése, a szabad ritmus bizonyos szabadságot ad a fordítónak is. Úgy gondolom, hogy épp ezeken a pontokon tudtam nemcsak sikeres, hanem eredményes is lenni.

Miért érdekes a németeknek most József Attila? Mi az oka annak a sikernek, amelyről örömmel hallunk?

- Több mint húsz évet éltem külföldön. Tudatosan törekedtem arra, hogy egy ideig csak idegen nyelven olvassak. Távol akartam kerülni anyanyelvem, magyar irodalmi tapasztalataim világától. Ki akartam jutni, majd kívülről meglátni régi kedvenceimet, és új nézőpontból felfedezni őket. Rá akartam látni arra a korpuszra, amely a magyar költészet törzsanyagát jelentette számomra. A kilencvenes évek közepén vettem elő újra a régi kedvenceket, lássuk, ki milyennek mutatkozik a hosszú száműzetés után? Mondhatom, József Attilát ugyanolyan varázslatosnak, mágikusnak, megrendítőnek találtam, mint első, kamaszkori szerelmem idején. Ő az a költőnk, aki specifikusan magyar témáin túl – Hazám, Elégia stb. – képes egyetemes szférába emelni mondandóit. Ez az a szellemi „haza a magasban” – hogy a nagy vetélytárs Illyést idézzem –, amelyben Bartók zenéjéhez hasonlóan a magyar költészet is minden ember számára érthetővé válik. Az európai jóléti államok polgárai nem ismerik az éhezést abban a konkrét formájában, ahogyan azt József Attila – talán legfőbb motívumaként – költészetébe beemelte. De igenis közismert és időszerű a hideg, könyörtelen világban élő elárvult ember vágya szépre, jóra, személyesre. Gazdag és szegény egyaránt éhezik szerelemre, értelmes munkára. Felnőtté kell válnia, kudarcokat kell elviselni mindenkinek. Ezek József Attila nagy motívumai: felnőtté válás, éhség, kudarc. Abban, ami az ember számára létfontosságú, József Attila költészete ma is idő- és korszerű. Egyetemessége mindenkit megszólít, sőt, hogy úgy mondjam, mindenkiből belülről szól. Ha a fordítás képes ezt közvetíteni, akkor nyert ügyünk van. József Attilában a németeknek nem az a fontos, hogy magyar, hanem az, hogy ember. Olyan ember, aki legmélyebb közös tapasztalatainknak ad hangot.

Milyen előzményei vannak a fordításának?

- 1960-ban megjelent az NDK-ben Stefan Hermlin és más kelet-német költők fordításában egy karcsú válogatás, de ezzel két gond is van: nyersfordításból dolgoztak, és nyelvtudás híján pontatlanul, egészében hűtlenül tolmácsolták a költőt, másrészt a megrendelő eleve a nagy magyar proletárköltőt kívánta bemutatni. Bár megtartották a kötött formát – ez helyes döntés volt –, mégis, az eredetitől idegen tónusú fordítások születtek. A mi kötetünk nagy előnye, hogy a válogatás egy fordító munkája. A kiadó rangos világirodalmi sorozatának szabályai szerint ez a kötet is kétnyelvű, tükörszerűen közli egyik oldalon a magyar, másik oldalon a német szöveget. Kecses, szinte pazarlóan gazdag a tipográfia, minden vers önálló oldalt kapott. Ma nyugaton az a szokás, hogy az idegen nyelvű líra komoly kiadásban eleve két nyelven jelenik meg. A nagy világnyelvek esetén – miközben az olvasó többnyire mindkét nyelvet érti –, jól működik ez a módszer, de a kis nyelveknél nehézkessé teszi a használatot. Arra gondolok, hogy mennyivel több verset közölhettünk volna, ha a kiadás csupán németül jelenik meg, de tudomásul vettem a sorozat törvényeit. A könyv – így, ahogy van – szép. Nagyon szép!

Több is mint egy egyszerű verses könyv.

- Valóban többre törekedtünk. Fejtő Ferenc írt egy roppant személyes hangú előszót, visszaemlékezést emlékeiről. Megemlíti, hogy 1937-ben, amikor a költőt halála hirtelen híressé tette, az egyik villanyújság Attila József költő haláláról tudósított. Ennyire nem volt ismert a neve. Dalos György utószava politikai fejlődéstörténetét foglalja össze, és ezzel a szintén személyes gondolattal zárja írását: József Attila számunkra, a száz éves évfordulón is, örökké harminckét éves marad. Tverdota György a József Attila kutató állította össze az életpályát bemutató időrendi táblázatot, ebbe illeszkedik húsz fekete-fehér fénykép a PIM archívumából.

Aus dem Ungarischen übersetzt, ausgewält und herausgegeben von Daniel Muth – olvashatjuk a címnegyedben.

- Úgy alakult, hogy felépítettem egy figurát, aki Daniel Muth álnéven a verseket fordítja. Jobban tudtam azonosulni József Attila költészetével, ha magamat eltávolítottam magamtól, ezt kívántam az idegen névadással is kifejezni. Eddig is ezen a néven közöltem fordításaimat, az álnevemhez való hűségen József Attila kedvéért sem kellett változtatnom: József Attila német sikerét olyan költő valósítsa meg, aki nem is létezik!

Orbán György

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu