buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Hogyan fojtsunk meg egy elefántot?


2005.06.10

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Pierre Larousse, a világhírű enciklopédia atyja, nagyravágyó ember volt. Szótárában az emberi ismeretek öszszességét kívánta felsorolni. 1863 és 1890 között, tizenhét kötetben és 24 ezer oldalon meg is valósult a terv.

Pierre Enckell (Hogyan fojtsunk meg egy elefántot?, Tallandier Kiadó, Párizs, 2005) ebből a gazdag anyagból válogat. Az eredmény meglepő: így láttuk volna a világot alig száz évvel ezelőtt? Helytálló bölcsességekben persze nincs itt hiány. Ami azonban megdöbbent, az az előítéletek tömege, amelyeket nyíltan és jóhiszeműen felsorol Pierre Larousse.

Ne nevessük ki érte. Bizonyos fokig mindnyájan örökösei vagyunk. Nekünk is mindenre van megfellebbezhetetlen válaszunk.
*
Enckell válogatása a táplálkozással kapcsolatos tudnivalókkal indul. Megtudjuk itt, hogy télen, különösképpen farsang idején, a fagylaltnak sok halálos áldozata van az asszonyok között. A szerző azt ajánlja, hogy az írók, a kretének és a katonák, valamint mindazok, akik nagy melegben végzik munkájukat, kávét igyanak. Az orvosok írják fel továbbá a kávét mindazon országok lakóinak, ahol a kretenizmus eluralkodott.

A rabszolgák táplálása a kreténeknél jóval olcsóbb. Négyszáz kiló köles elégséges egy rabszolga egész évi eltartásához. Mivel a fakómuhar kilója alig öt fillér, egy rabszolga tápláléka az évi húsz frankot sem éri el. Potom 2000 frankból száz szenegáli etethető köleskásával egész évben.
Amerikában – ez a soron következő fejezet – a férfi a nők védtelen áldozata. Bush (George) misztikus filozófus és orientalista pedig „számunkra furcsának és gyerekesnek tűnő kérdésekben nyilvánít véleményt, amelyek azonban az Egyesült Államokban senkit sem lepnek meg”.

„Egy barátunk – közli Larousse – párizsi sétapálcával büszkélkedő indiánnal találkozott. Honnan szerezte? Megette volna a bot tulajdonosát?”

Az irodalom állapotáról. Franciaország megyei könyvtárait 3000 olvasó látogatja. Ez megyénként 33 olvasónak felel meg. Csoda-e, hogy az újságírókat leszámítva, egyetlen belga sem él az irodalomból? A dolog érthető – jegyzi meg a szócikk írója. Azóta már régen éhenhalt volna az is!
Kik a pedofilek? A kérdésre adott válaszában a „Bűn és bűnhődés” című fejezet megjegyzi, hogy „egy nehezen megmagyarázható okból kifolyólag a házasemberek nagyobb arányban szerepelnek ebben a fájdalmas statisztikában, mint a nőtlenek”.

Néhány jóhír: a párizsi hóhér lebontatta az állványzatot, amelyen eddig elhelyezték a vérpadot. Az elítéltnek ezentúl nem kell még a lépcsőkön is felkapaszkodnia. Az oktatás következtében pedig „a koponya megnövekszik, a homlokcsont kiegyenesedik, és a tekintet az erkölcs és az értelem fényében ragyog”. A kreténeket persze el kell távolítanunk, hogy az iszákosság és az önfertőzés túlkapásai elkerülhetők legyenek.

Végül egy magyar vonatkozás: „1870-ben egyetlen magyar vármegyében, Zemplinben (sic!) tizenhét olyan tanítót tartottak nyilván, aki csak olvasni tudott, és így nem is taníthatta meg írni tanítványait”.
*
Hogyan lehet egymástól megkülönböztetni egy férfit és egy nőt? – teszi fel Enckell az időszerű kérdést. „Ha összehasonlítjuk a két nem reprodukciós szerveit, szembeszökő különbséget észlelünk” – válaszol Larousse. Egy muzulmán nőt pedig könnyen felismerünk, ha tudjuk róla, hogy ezerszer inkább megmutatja kebelét mint arcvonásait.

Larousse azonban nem nőgyűlölő. „Távol áll tőlünk – állítja –, hogy az asszonyok tehetségét kétségbe vonjuk. Még kortársaink között is akad, aki méltó rá, hogy az írók és híres emberek között szerepeljenek. Ám ezek kivételek, és úgy gondoljuk, nem kívánatos, hogy a kivétel szabállyá lépjen elő.”

Közalkalmazottak, idegenek, állatok: a francia közalkalmazottak udvariatlansága az egész világon ismert. Az ausztrálok ostobák, tolvajok, bosszúállók és emberevők. És ahhoz, hogy megnyugtassunk egy dühös bikát, elég végigsimítani a homlokán.

Egészségügy. Az öröklött téboly Esquirol szerint a szegények 25 százalékát és a gazdagok három ötödét támadja meg. Az akaraterő diadala: „egy francia ápoló kijelentette, hogy az első beteget, aki köhögni fog, koplalókúrára fogja. A betegek ritkán köhögnek ez után a figyelmeztetés után.”
Dr. Demeaux közlése, hogy mióta páciensei dohányoznak, állapotuk javulást mutat. A statisztikák kimutatják, hogy az utóbbi időkben az emberi élet hosszabb, mint valaha. „Lehet, hogy más okból, de a dohányzás elterjedésével arányosan.”

Végül egy alig burkolt javaslat: „a Mucuisse-k úgy szabadulnak meg az öregektől és a betegektől, hogy egy vastag bottal erős ütést mérnek a fejükre, akkor, amikor arra a legkevésbé számít az áldozat”.
*
Szótárírónk a politikáról sem feledkezik meg. „A civilizáció mai állapotában – sóhajt fel rezignáltan– csakúgy, mint a barbárság évszázadaiban, az erősebb, és nem az arra jogosult diktálja a béke feltételeit.”

Törökország: „vigyük el Törökországba tőkénket, elveinket. Mozgassuk meg ezt a földet, élesztgessük, spekuláljunk, ha kell, az őslakosok által elhanyagolt területeken. Igyekezzünk, hogy vállalkozásaink elárasszák az országot. Ekkor, immár európai gyarmatként, Törökországnak nem lesz többé félnivalója önnön szenvedélyeitől és ambícióitól.”

„Mivel a Nap anyaga – mint ezt a spektrális analízis kimutatta – nem különbözik a Földétől, feltehetően ugyanazok az életkörülmények a Nap és a Föld felszínén. Ám ahhoz, hogy ezt bebizonyítsuk, egyetlen módszer van: elmenni és meggyőződni róla a helyszínen.”

Ami a humán tudományokat illeti: a hunok Attila visszavonulása óta a burgundiai Morvan-hegységben élnek. A morvaiak kockafejűek, apró mandulaszemük van, orruk lapos, hajuk merev, arcuk pedig csupasz, szőrtelen.

A vallásokról: minden jelentős esemény, amely vallások alapításához vezet, hallucinációkból ered. Másrészt kétségtelen, hogy a vallási közöny, amely már a keresztény népeknél is szokatlan mérteket ölt, sőt az üldözések megszűnése óta a zsidóságban is érezhető, előbb-utóbb e faj eltűnéséhez vezet.
*
Egy kis sovinizmus: „Napjainkban van egy nép, amely egyetemes szelleme és tehetsége nagyszerű sokoldalúságával az összes többitől különbözik. Ez a nép a francia”.

Sajnos a művészetekben itt is a legszánalmasabb szentimentalizmus uralkodik. „Hogy ez miből táplálkozik? A tudomány hiányosságaiból és az érzelmek gyengeségeiből egyaránt”.

Ám legyünk optimisták! „A fehér avagy kaukázusi emberfaj azt a célt tűzte ki maga elé, hogy meghódítsa, benépesítse és civilizálja a földet. Az útjába eső bennszülött népességeket ezért leigázza, majd saját színvonalára emeli. Végül elpusztítja azokat, akik ellenállnak neki.”

Azért mi csak legyünk óvatosak! „A finom és szuperfinom koton igen sérülékeny rendkívüli vékonysága miatt. Teherbíró képessége növelhető, ha kettéhajtjuk, avagy két kotont egymásba helyezünk.” Ide kívánkozik egy gyakori tévedés. „Általában azt gondoljuk, hogy minél szőrösebb a Vénusz-domb, annál szenvedélyesebbek az asszonyok. Ebben a hitünkben azonban gyakran megingat a tapasztalat.”

Végül, a szegénység átka: minél szegényebb negyedekből származik, annál büdösebb a fekália. És hogy hogyan fojtsunk meg egy elefántot? „Vizsgáljuk meg az állatokat: mind az orrukon át vesznek lélegzetet. Nem is találunk náluk sem náthát, sem tüdő- vagy torokgyulladást. Az elefánttól a madarakig, ha befogjuk az orrukat, az állatok hamarosan megfulladnak.”
*
Alig százhúsz évvel Pierre Larousse után, a művelt olvasó érdeklődése ma ismét az encilopédikus tudás felé fordul. Szépirodalom helyett egyre inkább olvasunk (ál)tudományos, ismeretterjesztő műveket.

Nem árt talán ez a kis figyelmeztetés: Balzac, Stendhal és Zola világa ma is érvényes igazságok tárháza, és Dosztojevszkij óta az emberi lélekről nem mondtak ki semmi igazán lényegeset. Tőlük Pierre Larousse nagyszótáránál sokkal többet tanulhat ma is az ember.

Egy szó mint száz: olvassunk szépirodalmat! Az Ünnepi Könyvhéten erre szeretnének buzdítani ezek a kaján jegyzetek.

Ferdinandy György

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu