buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Egy Móra óra…
Cs. Tóth János, a Móra Kiadó vezérigazgatója a Kiadó programjáról


2005.12.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A minôségi irodalom, valamint a tradíciók tisztelete jellemzi a több mint öt évtizedes múlttal rendelkezô Móra Kiadó működését. Akkor alapította jogelôdjét az egypárti állam 1950-ben, amikor már lezajlott az államosítás, tudniillik az volt az elvi szempont: „Elviszem, pont!” Így jártak a nagy magyar könyvesek a békéscsabai Tevantól a gyomai Kneren át a fôvárosi Cserépfalvi, Franklin, Révai, és még sorolhatnánk jó néhány kiadóig, nyomdáig. Az 1956-os forradalom utáni konszolidáció idején az illetékes minisztérium az ifjúsági kiadót 1957-től Móra Ferenc nevével látta el. A legkitűnôbb írók kaptak lehetôséget az akkori cenzúra keretei közt gyermekeknek szóló művek közreadására, fordítására. Ekkor jelentkezett két barátnô is írásaival, Janikovszky Éva és Szabó Magda.
 

Világszínvonalú az illusztrációs gárda is, hiszen Reich Károly, Kass János, Hincz Gyula, Réber László, Würtz Ádám mind-mind alkotókedve teljében rajzolt irodalmi művekhez vizuális kompozíciókat. Aranykor volt ez az idôszak – a hatvanas években járunk már –, mert „elsô kötetére bátran nôsülhetett a költô” – jellemezte a korszakot Határ Gyôzô. Az ezerkilencszázhetvenes és nyolcvanas években az ismeretterjesztô szerkesztôség volt a zászlóshajó, elég csak a Bölcs Bagoly vagy a Búvár Zsebkönyvek sorozatra utalni. A Galaktika folyóirat és kiadványsor kebelén belül megjelent a misztika, a futurológia mint a kultúrában „tűrt” szegmens. A magyar irodalom számára ekkor fedezi fel Kormos István a Móra szellemi műhelyében Nagy Gáspárt, Veress Miklóst, és itt megint egy hosszú sor következne. A kilencvenes évek a maga többpártiságával és ádáz piaci viszonyaival megbolygatta a Móra életét is. A részvénytársasággá, tehát magántulajdonúvá alakulás 1993-ban következett be, azóta volt mélypont (1996, amikor alig két tucat mű jelent meg), és fényes emelkedés (120 cím 2005-ben), de 2000 óta csak száz fölött van a műszám.

Nem csupán a kiadó élete változott meg az évtizedek során, hanem az olvasóközönség száma és igénye is átalakult. Már csak 94 ezer gyerek születik évente, és ez a szám tovább fog csökkenni. Korábban a televízió, manapság a számítógép, a mobiltelefon alakítja a szokásokat, a szórakozástól a tanuláson át a szabadidô eltöltéséig. A fôleg 4-16 éves korosztályt megcélzó kiadó négy téma szerint válogatja a műveket, de a külhoni és hazai írók is ugyanebben a gondolatkörben alkotnak. A „ki vagyok én”-kérdése, az elsô Tükörbenézés, amikor a gyerek tudja, hogy önmagát, és nem egy másik társát látja viszont: helykeresés ez a világban. Elsôsorban természetesen a családban keresi a felnövekvô nemzedék azt a fix pontot, amihez igazodhat. Janikovszky Éva gyermekeknek szóló művei éppen ennek a helykeresô útnak a papírra rögzítései. Karácsonyra az olvasók kézbe vehetik Már megint című kötetét, Réber László illusztrációival. A gyermek és a szülô konfliktusainak kifigurázása, megértô szeretete tapasztalható ebben a munkában. Nehezen ismeri ki magát az ember az élet dolgaiban, ha hét-, nyolc-, tíz- vagy tizenöt éves. Janikovszky Éva mindig a gyerekek segítségére van a legfôbb kérdésekben, minden könyvében eligazítja kicsit a gyerekek gondolatait – de talán a felnôttekét is. Aztán nélkülözhetetlen a nemi identitás és az ebbôl adódó szerepek felmutatása, amikor az ún. szerelmi szál jelenik meg a történetben. Már a legkisebbeknek szóló mesében is a királylány kezéért küzdenek a hôs ifjak. A kamaszkorban pedig magától értetôdôen ez a téma különös felhangot kap. A Móra Kiadó Pöttyös borítóba kötött könyveit ez élteti.

A borzongatás is kitüntetett szerepet játszik a gyermekolvasóknál. Kisebb korban a mesék, késôbb pedig ezt az érzetet külön könyvsorozatok szolgálják. Ezt bizonyítja Darren Shan tizenkét Vámpír-története. A Móra Kiadó is bizonytalan volt, bele szabad-e ilyen témába fognia, de a furcsa mesék kategóriába sorolva elindult a dolog, és a siker minden kétkedôt meggyôzött. Idén tavasszal a fiatal ír származású brit író aláírásáért hat órát álltak sorba rajongói Debrecenben, és a szerzô másfél napig dedikált Budapesten a Könyvfesztiválon.

Az északi és déli országok alkotóinál egyaránt felfedezhetô az életen túli világ, és az Istenhez fűzôdô emberi attitűd érzése. Az olaszoknál Angela Nanetti Nagyapó a cseresznyefán című műve, a svédeknél Henning Mankell – négy műve – foglalkozik ezzel a különös tárgykörrel. Ez utóbbiakat is megjelentette a kiadó, de nem a piaci siker reményében, hanem a könyvínyencek, a leendô könyvtáruk elsô műveit gyűjtô ifjaknak.

A gyermekkönyvpiacon páratlanul gazdag a kínálat. Hazai és külföldi klasszikusok és kortárs szerzôk művei színesítik a palettát. Karácsony tájékán özönlenek a könyvek a nyomdákból, és roskadoznak a polcok a boltokban. A Móra Kiadó a Téli Könyvvásárra új, korábban nem látott címszámmal jelentkezik. Míg a Tavaszi Könyvfesztiválon az ínyenceknek, a júniusi Könyvhéten az irodalombarátoknak jelentet meg köteteket, addig karácsonykor a széles publikumra gondol. Itt van például Milne Micimackója, amelyet a televíziós Nagy Könyv versenyen az elsô tizenkettôbe szavaztak az olvasók. Karinthy Frigyes örökérvényű fordításában az eredetitôl nem eltérô, de kisebb epizódokat feldolgozó öt könyvet kap a vásárló, aki gyermekének már iskolás kor elôtt, színes formátumú kötetben akarja a népszerű Pagonylakót bemutatni. A vásárlóközönséget azzal is kiszolgáljuk – talán olvasót is írhatnánk –, hogy Koltai Róbert elôadásában hangoskönyvben is közreadjuk a jeles művet. Azt reméljük, az autós családi kiránduláson jó útitárs lesz a hat korong. A Micimackó kincsestára című kötet borítóján Tigrist meg lehet simogatni. Simogasd meg! Ezzel a felirattal látta el a kiadó három új lapozgató könyvecskéit is, melyeken a kis vakond újabb kalandjait ismerhetjük meg. Mindent a szemnek, szájnak, hiszen az egy-kétévesek az érintést, az érzékelést nem annyira kezükkel vagy a szemükkel végzik, inkább a szájukkal teszik. A velúros anyag könyvre applikálását Kínában külön erre szakosodott nyomdák végzik, sôt minden kézigényes munka a világnak ezen a táján készül. A Móra Kiadó köteteinek zömét azért ez évben is a 450 éves Alföldi Nyomda gondozta, ami több mint félmillió kötetet jelent. Innen kerülnek ki azok a könyvek is, amelyek régi és új sorozatainkat éltetik.

Hat-hétéves kezdô olvasóknak szólnak a Zsiráf-könyvek, közülük a legújabb opusz Iszlai Zoltán Hóbucka és Nettó, a láthatatlan oroszlán. Rövid kalandos írás ez is, mely alkalmazkodik a nebulók kapacitásához, sôt olyan betűfokozatot használunk, amely segíti a kezdô olvasót. Az említett Pöttyösök két új műve szolgálja ki a hűséges olvasót. A reneszánszát élô könyvfolyam egyik legkedveltebb kortárs szerzôje G. Szabó Judit. Új regénye egyszerre szerelmi történet, krimi és kísértethistória. A Rózsás Letícia festmény, egy valamikori skót úrhölgyrôl készült ábrázolás, aki nem átall szellemként is betüremkedni a regény fôhôsének életébe. Tornai Helga elsô-kötetes szerzô, aki a Pöttyök mögött vérbeli lányos történetet tálal kedves ifjú hölgyolvasóinak. Akik hasonlóan a kötet iskoláslányai-hoz, esetleg férjhez akarnák adni már-már vénkisaszszonyos tanárnôjüket, aki kettôs életet él, mert a szürke iskolai szituáció után a hét végén „bombanôt” alakít – megtudhatják a receptet. Vélhetôen nem ismerik az ifjú hölgyolvasók a görög mondást: „A férfiember vagy megnôsül és boldog lesz, vagy elmegy filozófusnak!” – mondta ezt egy filozófus. A Pötytyös regények olvasói, ha felnôtt nôvé válnak, akkor is kaphatnak olyan olvasmányt, amiben a nô-férfi kapcsolat soha eléggé meg nem tárgyalt történeteit taglalják, mint Ildikó von Kürthy írásaiban. A Stern Magazin munkatársa egy újabb regénnyel színesítette a Nôk & Ők sorozatot. A Pasit vissza nem adok! egyértelműen utal a nôi praktikákat gazdagon tárgyaló könyv stílusára. Csak semmi filozófia, uraim!

Abban az esetben, ha kutatjuk a két nem kapcsolatának alakulását, nem csak azt vizsgálhatjuk, hogy már a „régi görögök” sem voltak meg a testi szenvedély nélkül, hanem a régi japánok sem! A Regék és mondák sorozatban ugyanis a távol-kelet kultúrájába, mindennapi tradícióinak történeteibe pillanthatunk be. Ezek a japán regék és mondák az európai középkor idején keltek szájhagyományra. Az ausztrál vallástudós, Royal Taylor dolgozta fel a drámát, erotikát és démonokat felsorakoztató kötetet. Nem kell azért Ázsiába kalandozni, hogy láthatatlan szörnyekkel viaskodjunk, mert az említett Darren Shan új sorozatba kezdett, melynek elsô darabja a Démonmester. Mindjárt egy tesztkérdésre keresi a választ: „mi a jobb – farkasemberré válni, vagy szembeszállni a nagy hatalmú démonmesterrel.” Ki-ki ízlése és vérmérséklete szerint választhat.

Akár az űrbôl is elvégezhetjük a kísérletet, ha a sikeres televíziós sorozat mintájára készült Mézga Aladárral indulunk különös kalandra. Romhányi József rímfaragó nyelvbravúrjait Rigó Béla szerkesztette a közismert rajzok mellé. Mézgáék múlt évi hasonló kötetét jól fogadta a közönség, íme a folytatás. A televízióban látható Nagy Könyv játékban öt Móra Kiadó által megjelentetett műrôl lehet ismeretet szerezni, bár iskolai tanulmányok során ezek a kötetek valószínű már mindenki kezében megfordultak. Fekete István Tüskevár című munkája mellett az említett Micimackón túl Szabó Magda Abigél, Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk, Saint Exupéry A kis herceg című műve is képernyôre került.

Fekete Istvánról, életútjáról, munkássága buktatóiról, alkotói módszerérôl keveset olvashat az iskolai kutató, mert annak idején a Móra Kiadónál sem jelent meg róla kötet az Így élt sorozatban. Éppen ezért irodalombarátok és könyvtárosok számára kifejezetten hézagpótló mű volt az elmúlt évben Ifj. Fekete István: Fekete István az Édesapám volt… című kötete. Az Egyesült Államokban élô író idén második kötetét adta közre édesapja levelezésébôl, a róla szóló méltatásokból, illetve beszámol a 2004-ben lezajlott göllei újratemetésrôl. Fekete István végrendeletében szülôhelyét jelölte meg végsô nyughelyének, de elsô sírhantja Budapesten volt, és az elmúlt évben hozta úgy a sors, hogy feleségével és Bogáncs kutyájával együtt örökös nyugalomra térhetett Göllén. A magyar múlt a múlt század elsô felének nehéz sorsú szegény emberérôl, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Veres Péter számos emléket állított írásaiban. Új szerzônk, Csengeri Hajdu Sándor önéletrajzi regényében is egy falusi legényke útját meséli el, aki eljut a tanári diplomáig, és országos jelentôségű feladatokat kap a kulturális munka területén. Betekintést nyerhetünk regényébôl a falusi élet mindennapjaiba, a disznóvágások, kukoricatörések és az ünnepek világába. Kendôzetlenül szól a szegénységrôl, de arról a tenniakarásról is, amivel kiemelkedik szorgalmával, tehetségével a paraszti sorban nevelkedô gyermekek közül.

A szegény ember gyerekének ma sem könynyű a tanulás, hiszen a pénz a lehetôségeket erôsen befolyásolja. Nikolaus Piper diákoknak szóló gazdaságtörténeti munkája élvezetesen mesél arról, ami a tôzsde, a pénz, a gazdaság világában zajlik évszázadok óta. Gyerekeknek szól ez a könyv, de nem véletlenül nyert Németországban számos díjat, mert a humán ismereteken felnôttek is haszonnal forgathatják. A pénzcsinálás mestersége munkával, szerencsével, beleérzôképességgel rendel-kezô emberek közül is csak keveseknek adatik meg. A könyv bemutatja azokat a történelmi alakokat – Fuggerek, Rotschildok, Colbert –, akiknek sikerült a pénz nyomába eredniük, és azt meg is találniuk.

A szerencse akkor sem baj, ha velünk van, ha a média közelébe keveredünk. Dóka Péter Hogyan lettem médiasztár? című könyve egy tizenéves kamasz szemével mutatja be ezt a világot. Az elején feltett kérdésre, hogy ki vagyok én?, egy kamasznak még inkább szüksége van. Visszaigazolást akkor kap, ha érzi, úgy van helyén az élete, ha mindenki önmagát adja, felnôtt, gyermek egyaránt. Ahhoz, hogy a médiában szerepelhessünk, még ma is szükségeltetik a beszéd. Tiszta gondolatfűzés, artikulált kiejtés sajnos egyre ritkábban hangzik el rádióban, televízióban. Nyulász Péter a legkisebbekhez szól Zsubatta! című játékos beszédfejlesztô mondókáskönyvével, hogy felnôtté válva eligazodhassunk a szavak és jelek között. Remélem, a nyájas olvasó is el tud igazodni a Móra Kiadó karácsonyra kiadott könyveinek sorában.

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu