buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 18, vasárnap
Ilona napja





















Évfordulók:
1850: Honoré de Balzac halála (Párizs)
1977: Déry Tibor halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Nyelvekben él a nemzet
Beszélgetés Serdián Miklós Györggyel, az (epl) Editio Plurilingua vezetőjével


2001.04.03

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A minőség minden nyelven minőség. Nálunk a negyvenévi vasfüggöny után az emberek egyébként is nyitottabbak a többnyelvűségre. Egy ilyesfajta könyvkiadó olyan nóvum a világpiacon, amely az ország megítélése szempontjából is pozitív dolog. Engem a dolog üzleti része érdekel legkevésbé – mondja Serdián Miklós György az Editio Plurilingua (epl) vezetője a maga nemében egyedülálló kiadó filozófiájáról és létrejöttének okairól. Az epl ugyanis több nyelven alkotó magyar szerzők, illetve magyarul is író külföldi alkotók munkáinak megjelentetésére vállalkozott. Az Editio Plurilingua voltaképpen 1991-től működik, de ténylegesen 1999-ben lépett be a hazai könyvkiadók sorába, amikor is tíz kiadványt jelentettek meg. Tavaly már húszat adtak ki, s idén ennek kétszerese szerepel terveikben. A nyelvész és író Serdián Miklós Györggyel kiadói elképzeléseit megelőzően kalandos életéről beszélgettünk.
 

– Azt szokták mondani, hogy az életben nincsenek véletlenek. Nem mindennapi sorsáról értesülve, Havannai naplóját olvasva már egyáltalában nem lepett meg, hogy éppen önnek jutott eszébe többnyelvű könyvkiadót alapítani. Eddigi negyvenhét évéből kisebb megszakításokkal csaknem negyed századot töltött idegenben.

• A hetvenes évek elején még itthon kezdtem el a jogi egyetemet, de 1974-ben elegem lett a folyamatosan ránk kényszerített megalkuvásból, és elhagytam az országot. Nem volt ez kéjutazás, a politikai emigránsok sokszor keserű kenyerét ettem egy xenophob társadalomban, és nyelvészetet tanultam odakint. Németül, angolul, eszperantóul és magyarul beszélek és írtam eddig, a franciát, spanyolt aktívan használom, és az arabtól kezdve több nyelvet passzívan ismerek. 1990-ben tértem haza.

– De nem sokáig volt itthon maradása. A precíz és hűvös Svájc után egy teljességgel más hangulatú, a szó szoros értelmében színesebb világba tette át hosszú évekre a székhelyét. Pedig Fidel Castro Kubája nem az a hely, ahova az ember tartósan vágyik.

• Hosszú volt a svájci távollét. Amikor hazajöttem, számomra itt minden idegen volt, s mivel nem voltam benne – úgymond – semmiben, kívülállónak érzetem magam. Nem igazán volt vonzó a 90-es évek Magyarországának indulatoktól túlfűtött légköre. Egy ismerősöm meghívására mentem ki turistaként Kubába először 1991 telén, és aztán rendszeresen visszajárogattam a Nagy Szigetre 1998-ig. Azóta ritkábban megyek, mert már nincs meg az a lebegő, későszocialista Kuba, a "kéjes átmenet" Kubája, amit megszerettem. Tucatszor jártam kint, lehet mondani, hogy ott éltem.

– Havannai napló című tavaly megjelent könyvében igen érzékletesen számol be Kuba későszocialista mindennapjairól, az ott szerencsét próbáló, seftelő magyarokról. Sok honfitársunk él kint?

• Nincsenek sokan, de nem is ők igazán az érdekesek, hanem azok a kubaiak, akik annak idején nálunk tanultak vagy dolgoztak. Ők azok a szakemberek – az egyszerű szövőnőtől a magasan képzett közgazdászig –, akikről a rendszerváltás óta valamennyi magyar kormány megfeledkezett. Pedig ők szívesen emlékeznek Magyarországra, a magyar emberekre.

– A naplóban filológushoz illő alapossággal követi figyelemmel a magyar sajtóban Kubáról időről-időre felbukkanó cikkeket, beszámolókat. Ezekhez fűzött kommentárjaiban nem hallgatja el, hogy sokszor felszínesnek és előítéletekkel terhesnek tartja ezeket a publikációkat. Milyen a mi mai Kuba-képünk, egyáltalában van ilyen?

• Azokban, akik jártak valaha Kubában még mindig a közhelyes Kuba-kép él: szivarral, salsával, rummal, a csinos és könnyen kapható nőkkel. De ennek a világnak szerintem már vége. A kilencvenes évek közepéig ez még valahogy megvolt, de aztán, különösen 1997-től gőzerővel rohanta le a Nagy Szigetet is a kapitalizmus. Hogy mi jellemzi ezt a Kubát? Egyfelől a politikai hatalom páni félelme a változásoktól, másrészt meg a háttérben iszonyatos erővel dübörgő kanadai, francia, német és a többi tőke mindent elsöprő menetelése. Ez utóbbi hatott a kubai életformára is: az emberek elkezdtek keményen dolgozni. Az átmenet nagyon érdekes ott, és éppen fordítottja a miénknek: ők előbb és sokkal gyorsabban fogják végrehajtani a gazdaság átalakítását, mint a politikai rendszer lebontását.

– Miért éppen idegen nyelvű könyvkiadó alapítására adta a fejét?

• Svájcban a modern nyelvészet – Saussure vagy Labov kapcsán – egyik fellegvára, én pedig ezt tanultam. Minél jobban belemerültem, annál inkább kiderült, hogy nagyon sokan vannak olyanok, akik nem csak egy nyelven írnak. Kivételesen nagy, Nobel-díjas írók is tartoznak a többnyelvűek közé. Említhetném a franciául publikáló Beckettet, vagy az életműve javát angolul papírra vető Nabokovot, a magyar származású Arthur Koestlerről nem is beszélve.

– Koestler mellett még jó néhány olyan magyar író akad, aki nem anyanyelvén adta közre műveit.

• Számtalan, csak közülük sokan már feledésbe merültek. Nem mindenki olyan erős egyéniség, mint például a Franciaországban, majd pedig Puerto Ricóban élő Fredinandy György, vagy az Írországban letelepedett Kabdebó Tamás, akik idegen környezetben is magyarul írtak. Bár Ferdinandy is első irodalmi sikereit franciául publikált novelláival aratta. Azt lehet mondani, hogy a 20. század elejéig Magyarországon is teljesen normálisnak számított a kétnyelvűség, mi több sok magyar író csak németül írt. Ha már szóba került Ferdinandy és Kabdebó neve megjegyzem, hogy mindkettőjüket az epl szerzői között van szerencsém tudni. Egyaránt tavaly jelentettük meg Ferdinandy György: Aguida, mon amour című francia nyelvű Remenyik Zsigmond fordítását, és Kabdebó Tamás Érettségi című regényét, amely egy nagyon értékes kordokumentum az ötvenes évek világáról.

– Az epl 2000 első kiadványa a Himnusz volt, magyar és angol nyelven, hiteles kottával. A második Malgot István fényképes irodalmi naplója Kambodzsáról. De kiadták egyebek mellett a világhírű orientalista, Goldziher Ignác: A buddhizmus hatása az iszlámra című tanulmányát magyarul, amit az német nyelven írt naplórészlet egészít ki. Hirtelenjében még eszembe jut egy korábban nálunk tanult kubai diák, Héctor Elías Munoz rendkívül érdekes könyve, a Santería, amit az egyik afro-kubai vallásról írt. Meglehetősen eltérő profilú művek. Mennyit hoznak ezek konyhára? Van rájuk igény a piacon?

• Egyértelműen azt tudom válaszolni, hogy igen. A Himnusz az utolsó darabig elfogyott, a felsoroltak iránt is van érdeklődés. Persze ne gondoljon senki több ezres példányszámra, hatalmas haszonra. Ezer példányban jelentetjük meg első kiadásainkat, amit aztán utánnyomunk. Törekszünk arra, hogy további kiadásainkhoz hozzá tegyünk valami pluszt, hogy ne pusztán másolata legyen az első változatnak. Makovecz Imre összegyűjtött írásainak például már a harmadik kiadását nyomjuk. A epl korántsem egy profitorientált vállalkozás. Mi teljes mértékben a saját lábunkon állunk, a megjelentetett műveket egyszemélyben választom ki, ennek megfelelően minden felelősség az enyém. Nálunk a könyv maga áll az első helyen, nem az üzlet. Némely kiadványunkra kaptunk csekély támogatást a hivatalos kuratóriumoktól is, de az anyagi hátteret általában önerőből, magánszemélyek, cégek segítségével teremtjük meg. Nálunk a könyvkiadásban sajnos még mindig tartják magukat a pártállam idején megkövesedett struktúrák. Ennek egyik következménye az írók elkényelmesedése – a mai magyar író nem ért az önmenedzseléshez, mi több ezt valahogy lealacsonyítónak is érzi. Arról nem is beszélve, hogy az föl sem merül benne, hogy esetleg ő fordítsa más nyelvre a szövegét. Másfelől nagyon kevés az olyan kiadó, amely ideológiamentesen, csak a minőséget szem előtt tartva vállalkozik egy-egy könyv megjelentetésére. Én annak a poliglott szellemiségnek a szétterjedésében hiszek – amely, ha mozgását nem is azonnal látni – mégis megvan a világban. Egy nemzetek fölött álló kiadó a tervem, amelyben a többnyelvű kiadványok épp úgy helyet kapnak, mint azok az alkotók, akik egyidejűleg, akár egy könyvön belül is több nyelven alkottak egyszerre. Nálunk, a negyvenévi vasfüggöny után amúgy is nyitottabbak az emberek a többnyelvűségre, mi pedig elérhető áron kínálunk minőségi olvasmányokat.

– Milyen könyvekkel jönnek ki a közeljövőben?

• Április 24-énn lesz Beke Pál: Méltóságkereső című könyvének bemutatója. Válaszok címmel jelentetjük meg a Makovecz Imrével az elmúlt húsz évben készítetett interjúkat. Egy francia hadifogságba került magyar fiatalember történetét írta meg Szakonyi Károly A francia tanya című kisregényében. Témaválasztása mellett azért is illik ez a könyv kiadónk profiljába, mert sok francia nyelvű betét van benne. Hamarosan a könyvesboltokban lesz Kabdebó Tamás Tízparancsolat című műve is.

 
 
 

Tódor János

EPL Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu