buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Kiadóról kiadóra
Osiris Kiadó


2001.04.03

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

E különös szárnyas bika eredeti alakja a Louvre-ban tartja ennyire keményen magát. Korábban persze másutt, időtlen idők, vagy legalábbis néhány ezer év kihívásai ellenében. A kiadó emblémájának másik eleme, az előbbinek átjárható keretet adó háromszög szintén antik, klasszikus, tárgyszerű idomnak tekinthető. Maga Osiris, az egyiptomi istenség (akit a hellenisztikus görögök még Dionüszosszal-Bacchusszal azonosítottak) neve utalhat a szemfény erejére, vagy akár a nap körforgására, az emberi élet forgandó voltára, de a hanyatlást követő folytonos fölvirulásra, termékenyítő létezésre is. Ám valójában az ősi jelentéseken túl e könyvkiadó elnevezésében főként azt jelzi: egy szellemi vonzáskör elkötelezettjei - ha úgy tetszik, a nulláról rajtolva – a korábbiaktól igen eltérő irányba tartanak. Helyi érvénnyel és egyetemes igénnyel, igyekezettel. Gyurgyák János kiadóvezetővel Nádor Tamás beszélget.
 

– Adva van egy történelem–néprajz–szociológia szakot végzett, Oxfordot megjárt, tehát többrétűen felkészült bölcsész, aki akár válogathatott is volna a lehetőségek közül. Ön azonban – nem éppen hagyományos folyóirat-főszerkesztői vargabetű után – könyvkiadónak állt. Erre készült, vagy így alakult?

• Hagyományos bölcsésznek készültem: értelmes értelmiséginek, szakmájában otthonos entellektüelnek, tárgyában egyről kettőre, jó esetben ötről hatra jutó kutatónak. Szerencsém is erre ösztönzött: a legelső Soros-ösztöndíjasok egyikeként kijutottam az oxfordi Nuffield College-ba. Hazatérésem után az MTA Történettudományi Intézetének voltam aspiránsa, ez is szokványos irányba indíthatott volna. Nem vettek föl az akadémiai intézetbe, a sima bölcsészaraszolásról le kellett mondanom. De már 1985-től szerkesztettem a Századvég folyóiratot, 1989-től vezettem a Századvég Kiadót, 1994 januárjától pedig az Osirist. Kívülállóként érkeztem, mindkét műhely alulról szerveződött. Olyannyira self made manként tanultam a mesterséget, hogy ha a legkorábbi, általam gondozott köteteket kezembe veszem, elszörnyülködöm. Ezért is vagyok mindmáig hálás a szakmának, hogy a magamfajta hályogkovácsot hajlandó volt befogadni. (Kivált Bart Istvántól, Osztovits Leventétől, Zentai Péter Lászlótól és kitűnő kereskedőktől tanultam sokat.) Elképzelésem volt azért. Többek közt azért, mert a kilencvenes évek elején rövid ideig dolgozhattam a Blackwell kiadóban. Igazi mintát, előképet adott. Kulturális sokk-ként hatott rám, amit ők produkáltak: tudományos igénnyel, többnyire akadémikus fokon, de azért a piacra figyelve. Meghatározó élményem volt a könyvesboltjuk is, amely szintén imidzsük megrajzolásának markáns eszköze volt. Így már amatőr könyvkiadóként adódott kiadói eszményem, s lehetett valamelyes elképzelésem arról, hogy mit is szeretnék megalapozni, fölépíteni. És azt is tudtam – noha volt itt még néhány kitűnő állami könyvkiadó – például a Corvina, az Európa, a Gondolat, a Szépirodalmi (mindegyik más, kettétört vagy folytatott história) –, én mást szeretnék. Ha úgy tetszik, bizonyos értelemben a nulláról indulni.

– Köztudomású: az Osiris sokrétű tevékenységet folytat, hiszen az antropológiától a filozófiáig, a politológiától a történelemig, az Osiris klasszikusoktól a Millenniumi Könyvtárig ível kiadványaik sora. Milyen szemlélet, tárgykeret határozza meg markánsan ezt az arculatot?

• Utódvédharc is ez: mentjük a menthetőt. Elővesszük a lomtárból azt, amit korról korra – hol ezért, hol azért – oda süllyesztettek. Kiadjuk azokat a hazai és külföldi egyetemes értékeket, amelyek régóta nem jelentek meg, vagy nálunk még soha nem voltak hozzáférhetőek. És persze, publikáljuk kortársaink legfrissebb, és máris a korszerű gondolkodásban nélkülözhetetlennek vélt műveit. Válogatásunk a klasszikus értelemben vett humán és társadalomtudományi kultúra teljes spektrumát próbálja átfogni. Tehát az angolszász értelemben vett kemény társadalomtudományokat: az antropológiát, közgazdaságtant, szociológiát, politológiát, illetve az ezeknél “szoftabb” területeket: a filozófiát, pszichológiát, nyelvészetet, folklórt, jogot, irodalomelméletet, történettudományt, filmesztétikát, pedagógiát, teológiát. A humaniórákat. Ebből a körből nem is szeretnénk kilépni, nem tervezünk nyitást, mondjuk a természettudományok, vagy a medicina irányába. Ez az a szellemi keret, amely tevékenységünket egybefogja. Vagy, ha úgy tetszik, a gondolati, intellektuális pillér, amelyre támaszkodunk. Ennek híján – számos példa igazolja – az ilyen műhely, a legjobb szándékok ellenére is összeomlik. Hozzáfűzve: a könyvkiadás nem százméteres futóverseny. Akik így vélték, és visszamosolyogtak ránk, amikor mi még csak hetven méternél tartottunk, ma már sehol sincsenek. Mi eleve maratoni távra számítottunk, tudtuk, hogy 42 195 métert kell megtennünk. Ami pedig a kiadó szemléletmódját illeti (persze nem szűk politikai szemszögből), ezt liberális konzervativizmusnak lehet nevezni. Olyan tág értelemben, amelybe belefér a radikális liberális szemlélet éppúgy, mint a tradicionáliskonzervatív. Mindebben természetesen az érték, a színvonal a meghatározó. Szemléletemtől eleve távol áll a politikai elfogultságból óhatatlanul következő indoktrináció. Messze áll tőlünk a napi politikai szűkkeblűség, vagy ideológiai intolerancia.

– Tud-e jellegzetes, ezt a szemléleti liberalizmust illusztráló példákkal szolgálni?

• Csupán néhánnyal élve: Lévy-Strauss Strukturális antropológiája éppúgy kiadónk “törzskiadványai” közé tartozik, mint mondjuk Heidegger Lét és idő című fő műve, Nietzsche Így szólott Zarathustrája ugyanúgy, mint Gadamer vagy Foucault, említett liberális konzervativizmusunk nem gátja annak, hogy szerzőnk legyen Heller Ágnes vagy Vajda Mihály. Nemzetkarakterológiai műhöz pszichoanalitikai alapvetés társul az Osiris könyvtár sorozatában. Megjelentetjük Szekfű Gyulát és Ránki Györgyöt, noha a két történész közt ég és föld a szemléleti különbség. Könyvlistánkon szerepel Duray Miklós és Litván György, Debreczeni József és Ormos Mária történeti munkája. S hogy egy személyes példát is említsek: jómagam épp most fejeztem be kiadónk számára A zsidókérdés Magyarországon című eszmetörténeti könyvemet. Kiadtuk Koestlert, Radnótit, Szabó Lőrincet, Pilinszkyt, kapásból említve négy írót szépirodalmi kínálatunkból. Kossuth és Görgei levelezése, Deák Ferenc, Tisza István, Bethlen István, Teleki Pál neve jelzi: forrásértékű politikai írások közreadásában is mennél tágasabb körből igyekszünk válogatni. A Millenniumi történelem sorozatcím, gondolom, önmagáért beszél: nem kis részt forrásértékű művek tára ez, Anonymustól a Képes Krónikáig, és tovább. Millenniumi könyvtárunk százötvenedik kötete felé tart, ez szinte teljes spektrumot fog át, kivált a tizenkilencedik–huszadik század magyar szépirodalmából. Mondhatom így is: csupa klasszikus sikerkönyvet kínálunk – ez esetben valóban sokaknak. Egyetemi tankönyvek, teológiai, vallástörténeti, filmelmélet, jogi, stb. sorával bővíthetném a fenti, szinte tetszőleges listát. Gondolom, e jelzésből is kitetszik – amint említettem – válogatásunkban meghatározó az érték, a minőség.

– Kiadványaik többsége, föltehetőleg csak keveseket érdekel, illetve nem sokan engedhetik meg maguknak a könyvvásárlás – sajnos, már ezt kell mondani – luxusát. Kikre számítanak, támaszkodnak mégis? Magyarán: milyen rejtvény megfejtése révén képesek így is lábon maradni, méghozzá a biztosan álló kiadók sorában?

• A rendszerváltozással párhuzamos kulturális fölfordulásban, újraszerveződésben, mint ismeretes, igen sok kiadó alakult. Nagyok, közepesek, kicsinyek. Számosan közülük elvéreztek, átalakultak, újraszerveződtek. Kiadónknak sikerült olyan sajátos arculatot kialakítania, amely lehetővé tette, hogy majd' évtized múltán is az erősek közt maradjon. Színvonalat egyrészt a válogatás szigorúsága szavatolt, másrészt munkatársaink fölkészültsége, minősége, hiszen csupa egyetemi, kutatóintézeti szerzővel, szerkesztővel dolgozunk. Kentaur – kutató és könyvkiadó – lévén, magam is frissen (könyvekből, folyóiratokból), illetve első kézből (még cédulázó reménybeli szerzőnktől) igyekszem tájékozódni. Évente úgy kétszáz “címet” adunk ki; leszámítva az utánnyomásokat: száz-százhúsz új könyvet. Általában nyolcszáz-háromezer példányban. Manapság minden könyvkiadónak tudomásul kell vennie: ha hiányt “termel", nem segíti ki sem alapítvány, sem állam. Van, aki úgy próbálkozik, hogy bestsellert árul. Más, mondjuk, szakácskönyvet. Mi egyrészt a felsőoktatásnak nyújtunk nélkülözhetetlen köteteket, másrészt az említett sokakat vonzó klasszikus szépirodalmat publikáljuk. És tudjuk: a magyar társadalomnak – már az egész huszadik században – úgy öt százaléka igényli azt a kultúrát, amelyet mi kínálunk. S e rétegnek váltakozó része vásárol (vásárolhat) a mieinkhez hasonló könyveket valójában. Ez ugyan nem sok, de megmaradásunk, önfenntartó képességünk, stabil helyünk bizonyítja: az olvasók igénylik köteteinket. Szárnyas bikánk tehát jól érzi magát a bőrében. És úgy látszik, Osiris is figyel ránk

 
 
 

Nádor Tamás

Osiris Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu