buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 20, kedd
István napja





















Évfordulók:
1901: Salvatore Quasimodo születése (Modica)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Mikrofilológia


2001.04.21

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Péter László: Kívül a körtöltésen. Irodalmi tanulmányok
Tiszatáj könyvek, Szeged, 2000
448 oldal, fűzve, 1280 Ft

 

Péter László könyvének címe – Kívül a körtöltésen – csak az első pillanatban furcsa egy irodalmi tanulmánygyűjtemény élén. Valójában igen tartalmas: a szerző, Szeged lokálpat-riótája és kultúrhistorikusa arra utal ezzel, hogy irodalmi vonatkozásokban oly gazdag városán túlra is tekint, s a magyar és világirodalom tágabb összefüggéseiben szemlélődik. Mentséget keresni a helytörténeti kutatásra amúgy is fölösleges fáradság volna: meg sem érdemlik azok, akik „provincializmust” kiáltva mindent félresöpörnek, ami nem fővárosi.

Mintegy harminc év kutatómunkája összegződik ebben a könyvben. A műfaj többféle – van benne könyvkritika, tévedést helyesbítő vagy hiányos ismeretet kiegészítő glossza; kutatás közben véletlenszerűen megtalált adalék egy nagy író életrajzához, rokoni kapcsolataihoz; rövid megemlékezés egy évfordulón; könyvészeti adatszolgáltatás egy-egy életmű minél jobban kiteljesedő bibliográfiájához – és így tovább. Vannak összehasonlító műelemzések, tömör írói pályaképek. Összességében a könyvtári tudomány, az irodalomtörténet és a pedagógia avatott szakemberének tevékenységéről ad képet a könyv.

A legjellemzőbb műfaji megjelölés szerintem a mikrofilológia. Hihetetlen mennyiségű könyvtári kutatás, adatkeresés, -egyeztetés, -összevetés meg a velük járó levelezés, utazás, életművek tüzetes végig- és újraolvasása húzódik meg a kis terjedelmű írások mögött. A mikrofilológiában levő „mikro” szócska nem ennek a munkának az értékét vagy horderejét minősíti. Az apró adalékok sokszor egy-egy írói életmű eszmevilágára nyitnak ablakot, és tudósok szemüvegét segít megtisztítani. Ady Fölszállott a páva című daláról mindenki tudja például, hogy népdaleredetű, de arra még vajmi kevesen gondolhattak, hogy melyik népdalvariáns hathatott a műre: az, amelyben a páva kiszabadítja a rabokat, vagy amelyikben gyönge szárnya nem elegendő erre. Ady úgy helyezi a szimbolizmus világáramlatába ezt a képet, hogy tettre bátorító ígéretként, próféciaként hasson.
Egy-egy életmű részletkérdései Péter László figyelemösszpontosítása nyomán nem maradnak csupán apróságok, hanem lényegbevágó ismeretekhez vezetnek. Ilyen például az a tanulmány, amely Szabó Lőrinc verseinek erotikáját vizsgálja, olyan – ritkán emlegetett – remekművekre is ráirányítva figyelmünket, mint a Kaland, mely a magyar erotikus költészet gyöngyszeme. De olyan eszmélkedések is találhatók a kötetben, amelyek új oldalról mutatják be klasszikusainkat – ismét Szabó Lőrincre utalnék, a sokáig „kozmopolita” beállítottságú költő egyre markánsabban körvonalazódó nemzettudatára. A szerző megerősít régi hitemben, hogy e nagy költőnk nem nacionalizmusból követte el politikai melléfogásait, ellenkezőleg, a kornak a magyarságot is veszélyeztető külföldi áramlatai kísértették meg egy-egy kínos pillanatban. De azt is megmutatja Péter László, hogy a baloldali gondolatra is fogékony volt mint szenvedélyes igazságkereső, s a fehér terror felháborította.

Igen értékes a Balázs Béla-pályakép, mely a naplóíró és a filmesztéta vizsgálatából bontakozik ki előttünk. Tanulságai meszszire mutatnak: egy önmagának is nehéz természetű, de kétségtelenül zseniális ember helyzetét mutatja meg a történelem viharaiban és útvesztőiben, aki német anyanyelvű, zsidó származású művészként nagy nehezen be tudott illeszkedni a magyar kultúrába, méghozzá úgy, hogy a kor legnagyobb zenemű-veinek, Bartók remekeinek lehetett szövegírója. Aztán emigrációra kényszerült, mint később – belső indítékból – a nagy szerzőtárs maga is. És képes volt arra, hogy a filmesztétikában világraszólót alkosson. Ma már úgy érezhetjük, jelentősége meghaladja Lukács Györgyét.

Péter László ismerteti Szerdahelyi István Lukácsról írt könyvét, és megállapítja, hogy főműve, Az esztétikum sajátosságai annyi tévedést tartalmaz, hogy szinte nem lehet mit kezdeni vele (míg Balázs könyve a filmesztétika alapműve maradt). Tévedései ellenére Lukácsnak az irodalmi tanulmányai maradandóak. Nemcsak esztétikai, hanem politikai szempontból is: többségükben a demokráciáért emel szót bennük. S akiknek a magyar demokrácia fontos, azok nem fogják elvetni ezeket az írásokat valamiféle globalizmus kedvéért, ahogy antifasiszta tartalmukért is becsben tartják továbbra is őket. Péter László számomra azért is igen rokonszenves szerző, mert úgy látom, egyaránt kedves neki a magyar demokrácia és az antifasiszta gondolat. Ez és példás filológusi munkája elismerésre késztet.

Egy epés megjegyzést mégsem tagadhatok meg tőle. Hová tevé filológusi kvalitásait, midőn az Új magyar irodalmi lexikon szerkesztőjeként némelyik szócikket nyomdába küldte?

Alföldy Jenő

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu