buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 8, vasárnap
Mária napja





















Évfordulók:
Kr.e. 65: Quintus Horatius Flaccus születése (Venusia, ma Venusa)
1832: Bjørnstjerne Bjørnson születése (Kvikne)
1842: Csiky Gergely születése (Pankota)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Nem fölötte, csak: túl az irodalmon


2001.07.17

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Györe Balázs: Boldogkönyv
Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2001.
117 oldal, fűzve, 896 Ft

És nem fölötte, csak túl egy recenzió keretein. Egy könyvről fogok beszélni, amelyben részem van (csekélyke), még nekem is. De amúgy is csak beszélnem lehet róla. Nem az irodalomértés, nem a művészettudományok szókészletével, és nem is az Életével. Csupán a saját életem szavaival – hiszen a „saját”-ságom (énem), belátom, igencsak bizonytalan entitás. Hanem az életem, hogy élek, az, egyelőre, úgy látszik: tény. Egyszerűen szólva tehát, nem a bizonytalan énem, hanem a bizonyosnak látszó életem szavait kell megkeresnem mondandómhoz.
Györe Balázs Boldogkönyv című kötetének nincs szerzője, narrátora, metanarrátora stb. – csupán Györe Balázsa van, és Adrienne-je, Borbálája s más tulajdon- vagy köznevükön („barátok”-ként) szólított Elevenjei, akik mind-mind valóságosan: ők. „A boldogkönyv nem tréfa. Nem játék.” Mindenesetre szöveg, mely nem elsősorban történetet mond el, hanem helyzetet jelenít, megtörtént helyzetet. Több mint húsz éve Adrienne és Balázs találkoztak, egymásba szerettek (szerelemmel? „mi a szerelem?”), összeházasodtak, lányuk született. Balázs, ha nehezen is, akkor már javában írt; talán mondható: nem az írásból akart megélni, hanem az írásban éli. Adrienne a legönfeláldozóbb író-feleség-társak elszántságával támogatta ebben. „A feleségem mindig azt mondta nekem (amióta a feleségem, amióta az eszemet tudom, vagyis emberemlékezet óta), hogy ne féljek, amíg őt látom. Bízzak benne. Majd ő ápol, ha öregszem, eltart, nem enged éhen veszni. Tudom, komolyan mondta... Engem a feleségem sohasem bántott, piszkált. Mindig békén hagyott.”
Balázsnak 1989 és 1998 között hat könyve jelent meg. Karcsú prózakötetek; szépek és fontosak (számomra bizonyosan). Hogy eközben mi történt ebben az embertársulásban, közöttük, mindabból Györe előző könyve, a Krízis mond el – talán éppen annyit, amennyit muszáj és lehet. (Szentkuthy Miklós sorai jutnak eszembe, hadd idézzem fejből, pontatlanul: a szerelemben sohasem két ember kerül egymással szembe, hanem mindig Egy ember – és a Sors.) Valami baljós fordulat készülődött, mindenesetre. „Miközben én Margit néném lakásába költöztem 1997. december 27-én, a Bartók Béla úti lakásunkba beköltöztek a démonok. Akkor én nem tudtam erről. Semmit sem sejtettem 1998. március 14-ig, szombat reggelig, amikor a lányom kétségbeesett telefonja riasztott és ugrasztott ki ágyamból: kért, hogy azonnal menjek, mert baj van. A mama olyan furcsa – sírta a telefonba. Mentem. Nem tudtam még akkor, hogy a feleségem már hetek óta engem hisz szellemnek, számára én vagyok a démon. You are a ghost – mondta. Angolul beszélt hozzám...”
Adrienne „az úgynevezett Memória Klinikára” került. A Támasz összeroppant. Megfordult, alapvetően megváltozott két ember, pontosabban egy család szimbiózisának, „életgazdagságának” szerkezete. Mindennél fontosabb lett, hogy Adrienne mielőbb meggyógyuljon, hogy visszajusson képességeinek háborítatlan birtokába. „Az igazán álmos embernek, Esmé, mindig lehet némi esélye, hogy visszajut kép... hogy visszajut képességeinek há-bo-rí-tat-lan bir-to-ká-ba” (Salinger, többször idézve a könyvben). A gyógyulást elősegítendő, Györe Balázs belefogott egy boldog könyv, „boldogkönyv”, a Boldogkönyv megírásába. Ez hát ennek a történetnek a helyzete, s a helyzet története.
Hadd ismételjem, evvel a könyvvel túl vagyunk az irodalmon. Túl az úgynevezett valóságanalóg meg a fiktív-fabulatív szövegképzés stilisztikai s egyéb problémáin. Túl vagyunk Freud örömelv-tézisein (Lustprinzip), és túl a Boldogság leíró vagy lényegfirtató nyelvcséplésein. Ahol állunk,, „a szokásos élet” utolsó szakadékának szélén, onnan már csak visszafordulni, visszakiáltani lehet: most mutasd meg, Irodalom, hogy tudsz-e segíteni! Lowry, Kerouac és ti többiek: „Gyertek, Malcolm és Jack, üljetek le az ágyam szélére, és verjetek lelket belénk! Gyertek vissza!”
A Boldogkönyv tele van idézetekkel. Kapaszkodókkal! Ezek az idézetek és Idézettek nem afféle játszótársai a szövegnek. Inkább úgy mondanám, egy egzisztenciális vérátömlesztés donorjai; vagyis a lét rendjének legmagasabb helyén kell közreműködniök. Esmé valóságos álmáért és valóságos ébredéséért. Adrienne-ért és mindannyiunkért. Hogy álmatlan álmainkból, tompa létfeledtségünkből egyszer igazán megébredhessünk. Nem, nem hinném, hogy a boldogságra. Csupán saját magunkra, és arra, ami van.

Csajka Gábor Cyprián

Fekete Sas Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu