buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 22, csütörtök
Menyhért és Mirjam napja





















Évfordulók:
1920: Ray Bradbury születése (Waukegan)
1958: Roger Martin du Gard halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A szolgák felelősségével


2001.07.17

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Sütő András: Erdélyi változatlanságok
Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001
280 oldal, kötve, 1600 Ft

Ha kurta ajánlást lehet úgy kezdeni, mint röpke köszöntőt, akkor Sütő András új könyvét azzal indítanánk útjára, amivel ő Sinkovits Imre hetvenedik születésnapja előtt tisztelgett, remélve, nem téveszt irányt. Megüté pedig az alaphangot imígyen, egy rejtélyes kinyilatkozatással: bizony mondom nektek, ember emberrel büntetlenül nem találkozhat. S hogy miért nem, különösen, ha szellemi társ meg jó cimbora is az illető, ennek oka a köszöntésből csak sejthető, de ki nem következtethető, a könyv sűrű soraiból viszont – talán. Az a büntetés, vélhetően, hogy ember és ember túlzottan egymás hatása alá kerül. Annyira ráhangolódnak a másik véleményére, annyira befolyásolják egymást a szavaikkal, hogy mintegy magán kívüli állapotba jutva meg sem tudják különböztetni, melyik kié.
Könyvismertetések esetében az efféle akaratátvitel legbiztosabb jele, ha az ajánló összetéveszti magát a szerzővel – elereszti a füle mellett az esztétáknak, irodalomkritikusoknak, de a „nemzeti nihilizmusban panírozott poéták”-nak is szánt ornitológiai figyelmeztetést, hogy minden madár úgy énekel, ahogy a csőre áll, hozzá igazítja még a szájtartását is. Így talál változatosságra a változatlanságok számbavétele során a szófordulatokban, így leli kedvét az általános kedvetlenség jeleinek rögzítése közben a képekben, metaforákban. Még talán derül is, amikor Pusztakamarás, a szülőfalu jelene s ezáltal, persze a jövője is úgy idéződik fel, hogy megszűnt itt a gyerekhalandóság: nincs gyermek hozzá. Szemléletesnek találja, eredeti leleménynek, amiről később kiderül ugyan, hogy goethei, az eső elől tóba menekülés példázatát, mert hisz valamiképp általánosabbnak és érvényesebbnek tetszik, nagyobb méretűnek, mint a cseberből vederbe kerülésé – s míg ezen jártatja az eszét, a menekülés reménytelenségéről is elfeledkezik, s arról meg főképpen el, hogy talán a szocializmus diktatúrája lenne az eső, a mai demokrácia pedig a tó, a tízvalahány évvel korábbi romániai események, a forradalomnak is, nemzeti felkelésnek is nevezett fordulat, de valójában mindközönséges puccs, államcsíny előtti helyzet a cseber, és ami ma van, az meg a veder. Mesébe illőnek véli a kijelentést, hogy azokban a karácsony körüli időkben a romániai magyarok néhány napig „csudalátó székelyekké” lettek, és szinte nem is a keserű csalódás hangját hallja ki belőle, hanem egy csalimese szellemességét. Másutt az aforizmák, szentenciák tömör igazságaihoz élesíti az eszét, a „koldus él a sebeiből”, a „kinek ahol fáj, ottan tapogatja” ki tudja, honnan származtatható bölcsességéhez, hogy aztán majd az átírások, parafrázisok sokasága tartsa ébren a figyelmét, és tegye próbára mind fakóbb emlékezetét. Erdély utóbbi tíz esztendeje például, amely idő során a könyv cikkei, esszéi, beszélgetései születtek, az államcsínnyel összefüggésben mint „új időknek új szószegéseit” szenvedő világ említődik, mintha a háttérben Ady új dalainak hangfoszlányai hallatszanának, holott inkább a hiány beszédes itt, a nemzetiségi statútum hiánya, vagy még messzebbről, a gyulafehérvári nemzetgyűlésen 1918 decemberének legelején elhangzott ígéretek be nem tartása. A „sokoldalúan balkanizálódott Erdély” jelzős összetétele mögött már nem költő, pláne nem magyar poéta rejtőzhetik, de hogy ki vagy mi, azt talán csak egy, a szocializmus frazeológiáin fejlett egyed tudhatja. Miként azt is, hogy milyen az a „halált megvető óvatosság”, akár a Székelyföld autonómiája a harci tét, akár pedig az, amit egy kissé hosszú cím így határoz meg: a romániai magyar oktatás követelményeit a román államnak kell megoldania. A történelemnek eme fordulatát tapasztalván még az is elégedett lehetne, aki esetleg a követelmény megoldásának szófordulatát a bürokrácia bikkfa erdejében kereszttel krétázná meg, annál nagyobb igyekezettel, minél inkább megfogadná, hogy a kisebbségi magyarság a saját jogai dolgában nem maradhat „esőleső társaság”, mert hiszen emlékezetébe véshette ez a közösség: eső után netán a tó vár rá. S habár bizonyos helyzetekben az egyik kutya, a másik eb, felcserélésükre mégsem alapozható olyanfajta „új hitvallás”, mint amilyent unalmas órái helyett a megfélemlítés perceiben, elkomorult pillanataiban fogalmaz a kényszerűség vallásalapítója – valahogy ekképpen: „ott kezdődik az ember, a magyar is, ahol összetéveszti magát mindazzal, amitől megfosztották”.
A publicisztikát nem hivatásának, de kötelességének tartó Sütő András az „alapítvány-világnézet” terjedése idején sem otthon, Romániában, sem itthon, Magyarországon nem biztathatná már ama Toldi-termetű férfiú barátját, szellemi társát, Czine Mihályt azzal, hogy puszta megjelenése „eleven hullámzást keltett a szellemi és vigalmi életben” – magamaga azonban bizakodhat, hogy ha a vigalmi világban nem is, de a szellemi életben, ha az eleven, hullámokat kavar. Kisebbségpolitikai nézeteivel is, de a művészet, benne az irodalom szerepéről vallott megingathatatlanul megengedő véleményével is – mindenkor és mindenhol, a kongresszusok pulpitusán éppúgy, mint a koporsók mellett a „szolgák felelősségé”-vel szólalt meg.

Márkus Béla

Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu