buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Miért araszolunk?


2001.07.17

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Pethő László: Araszolók
Magyar Napló Kiadó, 2000,
145 oldal, fűzve, 1221 Ft

Pethő László az Araszolók címet adta a Magyar Napló Önképünk az ezredfordulón sorozatában megjelent könyvének. A könyv alcíme: A Jászság az átalakulás éveiben (1986-2000).
A könyv első részében Falurajzok (1990–1991), második felében pedig Kárpótoltak, szövetkezők, magánvállalkozók (1986–2000) címen a jászfényszarui Béke Termelőszövetkezet és néhány vállalkozó gazdálkodási folyamattörténete olvasható. Az első részben szereplő falvak – egy kivétellel – jász falvak, s a rövidebb írások is megmutatják a változás első éveiben lezajlott – elsősorban a polgármester- – választások körülményeit és indítékait. A kicsit hosszabb falurajzokban már a falvak előéletébe is bepillanthatunk, sőt a termelésük, és a megélhetésüket biztosító-nem biztosító körülményeik is feltárulnak. Ezek a magyar falvakban a legizgalmasabb évek, mert tele van a helyzet az ígéret lehetőségével, és közben soha nem volt ekkora a bizonytalanság. Pethő László könyvében jász falvakról lévén szó – ahol ismeretlen volt a nagybirtok, tehát mindenki rendelkezett a tudással földje megműveléséhez, s a boldogulni tudás képessége öntudatossá tette őket – visszatérő motívum a jász öntudatból adódó megmutatni akarás. Ezen a vidéken a falvak önállósodási törekvéseinek több sikertelen fordulója után adódott lehetőség épp ezekben az években, hogy újra önállók lehessenek. S a visszakapott önállóság megélése, s az ebből az időszakból felhalmozott új tapasztalat az, ami már nem fénytörésen át adódik, aminek alapja már a reális érzékelés. A könyv izgalmát az adja, hogy amíg első részében a falvak első lépéseit látjuk a megváltozott körülmények között, addig a második részben a termelésben lehetséges alternatívák kerülnek bemutatásra, s mindkét terület mozgatóit – az öntudatos ember, öntudatos falu – megmutatni akarása adja.
Nem beszélhetünk a falvaknak és a falusi lakosságnak, benne a paraszti-félparaszti létet vállalóknak a társadalom által felkínált lehetőségeiről. Inkább beszélhetünk arról, hogy ezek híján, s inkább csak bízva ezek egykori valós voltában, ember és falu kereste a boldogulását. S mert ezeken a területeken nem a komolyabb tőkével rendelkező, s az első pillanatban mozdulni tudó, a kockázatot is vállalni képes réteg él, haladása araszoló. Ez a réteg soha nem engedhette meg magának, hogy ne tartsa életben magát. Miután csak magára számíthatott.
Az önállósodás vállalása után a falut irányító és a faluért tenni is akaró vezetés nem rendelkezett azokkal eszközökkel és körülményekkel, amelyek akarását segíthették volna. (Elég itt utalni az önkormányzatok képtelen anyagi helyzetére, s az öröklött infrastuktúrára. Ha egy falu meg akarta tartani, vagy vissza akarta szerezni az iskoláját, minden anyagi erejét erre kellett összpontosítani, s ez sem volt elég, s mellette a csatornázás, amire ma már területi egységenként fognak össze az önkormányzatok, szintén egy-egy falu teljes anyagi lehetőségeit meríti ki évekre.)
Azt az önkizsákmányolás, ami a falusi emberre mindig is jellemző volt, most még inkább vállalnia kellett, s aki vállalta a vállalkozás kockázatát, soha nem léphetett a tettek mezejére úgy és akkor, amikor még kicsit nagyobb anyagi értelmét láthatta volna. (Elég, ha csak arra utalok, hogy a téeszből kiválásoknál milyen jól érvényesíthető taktikát lehetett alkalmazni a vállalkozni kívánókkal szemben, vagy hogy a gazdálkodáshoz elengedhetetlenül szükséges gépek megszerzésének a feltételei milyen nehezen alakultak ki, végül is hitelek realizálódásával, annak a kisebbségnek valós lehetőségeként, aki erre vállalkozni tudott.)
A jász falvak többsége, amelyek Pethő László könyvében szerepelnek, a kertészetet tudhatták olyan ágazatnak, amely segíti fennmaradásukat. A kertészet lehetőségei – melyek a könyvben jól nyomon követhetőek, termelőszövetkezeti és magánvállalkozói variációban is – jól mutatják az egész mezőgazdaság bizonytalanságait. A mezőgazdasági termelés bűvkö-
rében csak az marad meg, akinek az lett a legfontosabb, hogy a maga ura legyen. S ez a – régen paraszti – sajátság képes volt mentalitásként fennmaradni bizonyos területeken, s így a Jászságban is. (Erre mutat rá a könyv második felének hat vállalkozója, akik között a fiatal öntudatos vállalkozó is ott van. A könyv egyik erénye, hogy megszólaltatja azt a hangot, amely ma Magyarországon csak falvakban, csak az egymás szeme láttára boldogulni tudó emberek között szólal meg. Itt még – ha nagyon gyakran bérmunkával, második és harmadik gazdasággal is be van biztosítva az élet és az araszolva gyarapodás – becsülete lehet az elért eredménynek, mert amögött munka áll. Egy faluközösség által szentesítetten. S így itt lehet még az embernek – ki tudja még ezen kívül hol kereshető – méltósága.

Mátyus Alíz

Magyar Napló Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu