buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A minőség forradalmára


2001.07.17

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Németh László. A minőség forradalmára. (In memoraim).
Szerk. Monostori Imre
Nap Kiadó, Budapest, 2001
380 oldal, kötve, 2200 Ft

Tüskés Tibor: Az édenalapító
Pannónia Könyvek, Pécs, 2001.
249 oldal, fűzve, 1590 Ft

A Domokos Mátyás gondozásában megjelenő In memoriam sorozat könyvei szinte monográfia-pótló jelentőségűek, ilyen A minőség forradalmára. In memoriam Németh László is, amelyet Monostori Imre válogatott és szerkesztett. A gyűjteményes könyv képanyagából talán csak azt a Herder-díj átvételekor készült fényképet hiányolom, amelyen Németh László Kodály Zoltán mellett látható. A válogatásban sok, ma már elég nehezen hozzáférhető anyagot találunk.
Németh László 1970-ben írt, Életemről, munkáimról című összegező vallomása előhangként szerepel. Méltán került az Ember és szerep című fejezet élére Gellért Oszkár írásának részlete a Nyugat 1925-ös novellapályázatáról, benne a Kosztolányi, Osvát és Gellért által megfogalmazott értékelés teljes textusát olvashatjuk: „Életteljesség, igazság, a megírás hiánytalan művészete helyezi az összes pályaművek fölé a Horváthné meghal c. paraszttörténetet (…) Az első díjat ennek ítéljük.” Béládi Miklós kristálytiszta logikáját, veretes stílusát bizonyítja az Emberi színjátékról 1968-ban publikált értelmezése. Eléje kívánkozna B. Nagy László Egy katarzis története. Kísérlet Németh Lászlóról című úttörő jelentőségű munkájának legalább egy részlete, amely jelezné, hogy B. Nagynak már 1965-ben szándékában volt egy Németh-monográfia megírása. Örök veszteség, hogy sorscsillaga erre már nem adott lehetőséget.
Babits 1933-as írása a Tanúról kétségtelenül alulértékelés. A „Némi tisztelettel nézzük…” kitételt nem a „Polihisztor ma már aligha lehet valaki, hacsak nem bizonyos életkoron alúl…” állítás kérdőjelezi meg, hanem a költőfejedelemhez aligha illő ítélkezés: „A magas műbírálat mellé valami cselédszoba- és hátsólépcső-szagú kritika férkőzik…” Telitalálat a Babits-kritika mellé szerkesztett Komlós Aladár írás: A „Tanú”, és Grezsa Ferenc A csongori keresztúton című távlatos, remek értelmezése, Szabó Lőrinc Németh László és szerepe című vallomása, valamint Vekerdi László Tanú, Nemzedék, Szerep és ember című kiváló összegezése. A Gyászról szóló Illyés-kritika és Papp Károly empátiával megírt interpretációja alapvetően fontos, amint a Bűnről szóló Szabó Zoltán- és Domokos Mátyás-értelmezés is.
Külön fejezetbe került A harmadik oldal címen A minőség forradalma, Sznobok és parasztok, Kardos László 1934-es Jegyzetek a Németh-ügyhöz, az író elleni antiszemitizmus vádjához, Vita Zsigmond Németh László és az erdélyi magyarság című állásfoglalása, Braun Róbert és Keresztury Dezső véleménye az író romániai útirajza körüli vitában. Gaál Gábor és Vajda Endre kritikáját olvashatjuk a Kocsik szeptemberben, Kardos Lászlóét a Szerdai fogadónap és Móricz Zsigmondét A másik mester jelentőségéről. Az időrend miatt kerülhetett ide Schöpflin Aladár kritikája a VII. Gergelyről. A Kisebbségben-vita anyagából teljes terjedelmében olvasható Babits Paizzsal és dárdával című állásfoglalása és Hamvas Béla kellően máig nem értékelt, valós megoldást tartalmazó írása. Sőtér és Vas István írása után Monostori Imre A Kisebbségben-ről – négy metszetben ad tanulságos összefoglalást. A Szárszói beszédet Veres Péter hozzászólásával, és Németh válaszlevelének fogalmazványával együtt olvashatjuk.
A Földi életünkben kárhozunk el című fejezetben Kerényi és Németh levelezéséből olvashatunk ízelítőt, az Iszony fogadtatástörténetéről pedig fontos írásokat (Király István, Sőtér István, Sarkadi Imre, Gabriel Marcel). Király István, Illés Endre levele Németh Lászlóhoz korjellemző dokumentumok. A Galilei értelmezését jól segítik Illés Endre, Füzi László és Tamás Attila írásai.
A Jóügy pionírja fejezet zárja a könyvet. Nyitánya az 1956-os, méltán híres Emelkedő nemzet. Orosz László elemzi az Égető Esztert, Olasz Sándor Németh László változó regényszemléletét. Béládi Irgalom-interpretációja mellé kívánkozna Imre László és Bodnár György vonatkozó tanulmánya is. Benedek András, Vekerdi László, Grezsa Ferenc, Cs. Varga István, Görömbei András, Rónay György, Borbándi Gyula, Sükösd Mihály, Kis Pintér Imre, Tüskés Tibor, Fábián Ernő írásait Pilinszky János két levelének közlése követi.
Pilinszky vallomása önmagáért beszél: „De ha valakit szeretek a magyar irodalomban, az ma is Te vagy. (…) erkölcsben és művészetben a magam módján változatlan példaképnek tekintelek, s ezt a meggyőződésemet soha senkivel szemben egy pillanatra se árultam el. Örök hálával: János”. Érdemes egy másik Pilinszky-levélből is idézni: “Öreg fejjel is »kritikátlanul« és csodálattal tudok viszonyulni csak Hozzád. Köszönöm mindazt, amit akarva s akaratlanul életre szóló ajándékként kaptam Tőled. Örök hálával és szeretettel: János.” Sajnos, Pilinszky Ama kései című, négysoros remeklése a könyvből hiányzik.
Sándor Ivántól Az író rejtettebb birtokán esszét olvashatjuk. Csoóri Sándor Első közelítés Németh Lászlóhoz esszéjéről pedig az jut eszembe, vajon mikor lát napvilágot a második közelítés.
A gyűjteményből, a Németh László-i egyetemesség orosz irodalmi orientációja teljesen kimaradt. Gondolta volna valaki 1999-ben, amikor tisztelőinek, barátainak nagy tömegében búcsút vettünk Czine Mihálytól a Farkasréti temetőben és sírját és az egész országot fehérbe vonta a hóesés, vagy amikor posztumusz megjelent a Németh László eklézsiájában című könyve, hogy két év múlva többek között B. Nagy László, Kocsis Rózsa, Rónay László, Bata Imre, Kiss Ferenc, Imre László, Szegedi-Maszák Mihály, Kulcsár Szabó Ernő, Kiss Gy. Csaba, Bakonyi István társaságában Czine Mihály kimaradhat az In memoriam Németh László gyűjteményes könyvből?
Illyés Gyula Üdvösség vagy halál című versének intelme örökérvényű igazságként zárja a könyvet: „Vagy fölépítjük mi is azt a Templomot, / vagy népét Hadúr is szétszórja, / s a kárhozókra kőre kő / a büntető / idő botja kopog.”

A hetvenedik életévét betöltő Tüskés Tibor eredményes csűrbegyűjtést végez. Már a Jelenkor szerkesztőjeként összmagyarságban gondolkodott, példájával bátorítva a Tiszatáj-szerkesztő Ilia Mihályt is az egyetemes magyarság és irodalom tudatos vállalására. Nemrég búcsút mondott a Somogy főszerkesztői tisztének, érezhetően jobban összpontosíthat irodalomtörténeti munkásságára.
Tüskés Tibornak most Az édenalapító címen jelent meg az esszé-, regény- és drámaíró Németh Lászlóról, a magyar népi írói mozgalom eszmeteremtő és mintaadó személyiségéről szóló tanulmánygyűjteménye. A címadás az írótól származik: „én is az édenalapító, az életet boldog játékká varázsoló természetek közé tartoznék voltaképpen…” Tüskés könyvének előszavában megállapítja: a Némethet megbélyegző sanda jelzőket, „kútmérgező”, „összeférhetetlen”, „hisztérikus” éppúgy lekoptatja az idő, mint az értékelés túlzó vadhajtásait: „vallásalapító”, „üdvtan hirdetője”, „nemzetmentő”. (Sajnos, Isten malmai főképpen a megbélyegzéseket illetően igen lassan őrölnek.)
A három részre tagolt könyv legsúlyosabb, Művekről című fejezetének egyik legteljesebb tanulmánya szól Németh Széchényi élményéről és drámájáról, valamint a Galilei „peré”-ről. Fontos a hozadéka A „vallásos” nevelésről esszé keletkezéstörténetét megvilágító tanulmánynak, amelyben Németh László Kosztolányiné Gervay Augusztának írt leveleit is olvashatjuk. Korigény mutatkozik meg abban, ahogyan újraolvassa és értelmezi az életmű eszmei katedrálisának koronázó regényét, az Irgalmat. Az én katedrám, a Két nemzedék jelentőségével, Németh művelődéspolitikai írásaival behatóan foglalkozik. A Németh Ágnes által összegyűjtött, gondosan sajtó alá rendezett Németh László-levelezés (1914–1948; 1949–1975) valóban az életmű kulcsa.
A befogadás állomásai fejezetben többek között Grezsa Ferenc, Sándor Iván Németh-könyveiről és a Németh László-kultuszról szól. A Személyesen című zárófejezetben Vekerdi Lászlóról vall, Németh és Várkonyi Nándor barátságát tárja elénk, személyes dokumentumértékű leveleket publikál. Tüskés Tibor gondos számadást végez, könyve az őt barátságába fogadó Németh László iránt igazi adósságtörlesztés, kortársai számára pedig követésre méltó példa.

Cs. Varga István

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu