buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 16, hétfo
Etelka és Aletta napja





















Évfordulók:
1859: Wilhelm Grimm halála
1883: Kós Károly születése (Temesvár)
1991: Vas István halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Három új tudománytörténeti munka


2002.11.19

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Magyarországon aránylag kevés tudománytörténeti szakkönyv jelenik meg a matematikatörténet, fizikatörténet, kémiatörténet, csillagászattörténet, biológiatörténet, orvostörténet témakörében, s az e szakmákban működött kiemelkedô személyiségekrôl is ritkán jelenik meg nagyobb, tudományos igényű biográfia. Éppen ezért szerencsés dolog, hogy a Magyar Tudományos Akadémia II. Osztálya jóvoltából a Magyar Tudománytörténeti Intézet és az Akadémiai Kiadó közös gondozásában több ilyen mű is napvilágot látott, s remélhetôleg e jó hagyomány folytatódik a jövôben is.
 

Az egyik kötet id. Szily Kálmán akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia egykori fôtitkárának állított emléket. Miért érdekes személyiség Szily? Elsôsorban azért, mert az elmúlt másfélszáz esztendô egyik legkiválóbb tudományszervezôje volt, s akinek sok olyan alapítást köszönhetünk, amelynek emléke máig érték, s követôinek száma sem kevés.
Id. Szily Kálmán fizikus volt, elsôsorban hôtani kérdésekkel foglalkozott, Zürichben a magyar egyetemi hallgatók egyletének egyik vezéralakja volt, idehaza Sztoczek Józsefet követôen a Műegyetem második rektora, s lényegében egyik legnagyobb hatású rektora, az univerzitás folyóiratának, a Műegyetemi Lapoknak a megindítója, a fizika oktatásának megreformálója. Úgy tűnik tehát, hogy Szily neves fizikus volt, egyetemi professzor, számos szakcikke jelent meg, szóval egy szokványos életútról van szó.
Életútja azonban ennél jóval változatosabb. Már 1866 és 68 között részt vett a Magyar Mérnök-Egylet megalapításában (amelyet késôbb az építészek tovább bôvítettek), s ennek jogutódja a Műszaki- és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, amely napjainkban is az ország egyik legnagyobb szaktudományi kamarája. Egykoron tehát e szervezet alapjait Szily segített megteremteni, segített folyóiratuk megindításában is, amely 1944-ig folyamatosan megjelent, s amelynek számos jogutóda ismeretes.
A fizikusok mellett tehát az egyetemi mérnökök és az egyetemen kívüli mérnökök is sokat köszönhettek Szilynek. Életútja azonban érdekesen alakult: 1869-ben megindította a Természettudományi Társulat folyóiratát, s ekkor már a Társulat elsô titkára, késôbb elnöke. E folyóirat azóta is havonta megjelenik, jelenleg Természet Világa néven, s ez a világ egyik legrégibb, folyamatosan megjelenô tudományos ismeretterjesztô periodikája. Megindítása id. Szily Kálmánnak köszönhetô. Az 1870-es években közreműködésével indult meg a Társulat könyvsorozata, s ennek köszönhetô, hogy Magyarországon ki merték adni Darwin műveit, s ennek köszönhetô, hogy a nem akadémikus Herman Ottó valamennyi, akadémiai szintű szakkönyve megjelenhetett. Neki köszönhetô az is, hogy id. Szinnyei József megkezdhette a magyar tudományos irodalom bibliográfiai, majd késôbb a tudósok életrajzainak feldolgozását.
A tudományos ismeretterjesztés és a bibliográfusi szakma is sokat köszönhetett Szilynek. Életútja továbbra is érdekesen alakult. 1889-ben ugyanis ôt választják meg a Magyar Tudományos Akadémia fôtitkárává, s 16 éven át ô tölti be e posztot, miközben az Akadémia elnöke Eötvös Loránd báró. Erre az idôszakra esik a Millenniumi Kiállítás, számos akadémiai gyűjtemény megalapítása, s természetesen sok nemzetközi kongresszus és értékes kiadvány. Szily indítja meg új formájában az Akadémiai Értesítôt, amely napjainkban Magyar Tudomány néven jelenik meg, 1889 óta folyamatosan, havi periodikaként, s e folyamat megindítása nem kis részben neki köszönhetô.
A tudóskörök, az Akadémia sokat köszönhet tehát Szilynek, a tudományszervezônek, s folyóirat-szerkesztônek, de életútja hamarosan újabb fordulatot vett. Javaslatára 1904-ben létrejött a Magyar Nyelvtudományi Társaság, s a következô évben megindult folyóiratuk, a Magyar Nyelv, amely azóta is folyamatosan megjelenik. Nem kis váltás ez egy fizikus és szakkönyvekkel valamint folyóiratokkal foglalkozó szakember életében, de Szilyt mindig is érdekelte a magyar tudományos szaknyelv jelene és múltja, s már a Társaság megalakulása elôtt két évvel közreadta „A magyar nyelvújítás szótára” című műve elsô kötetét, amelyet hat évre rá követett a második.
A nyelvészek, nyelvtörténészek, szótárhasználók sokat köszönhetnek tehát Szilynek, de életútja újabb fordulatot vett. 1906-tól ô volt az Akadémiai Könyvtár fôigazgatója, s emellett vezette a Magyar Nyelvtudományi Társaságot, s szerkesztette lapjukat. Bôvítette az Akadémia gyűjteményét, szószedetet írt Széchenyi műveihez, rengeteg nyelvészeti dolgozatot publikált, szóval egy igazi sokoldalú tudósról, kiváló tudományszervezôrôl van szó.
Örömünkre szolgál, hogy az 1918-as nyelvtudományi társasági megemlékezést és az 1933-as akadémiai megemlékezést követôen most elsô alkalommal jelenhetett meg róla egy nagyobb, kronologikus kötet, amelyet a tervek szerint beszédeinek, programindítóinak a kötete követ majd, nem kis részben a nevét viselô Alapítvány, valamint a TIT és az MTA jóvoltából.
*
A másik, fenti kooperációban megjelent kötet Daday András orvostörténész munkája, amelyet a szerzô önéletrajzi ihletésű áttekintése és Schultheisz Emil professzor úr orvostörténeti ajánló sorai vezetnek be. A két világháború közötti idôszak egyik legszorgalmasabb orvostörténeti gyűjtôje volt Daday András, aki nem csak a humánorvoslás, hanem az állatgyógyászat történetével is foglalkozott, s ez utóbbi témakörben értékes elôadásokat is tartott az Állatorvosi Fôiskolán.
Kiváló levéltári kutató volt, könyvének jó része kevéssé ismert kéziratok, levéltári fondok elemzése. Ír az orvosi felsôoktatás történetérôl, a közegészségügy és közélelmezés múltjáról, a bábaságról, a nemi betegségek elleni küzdelemrôl, felelevenít néhány szomorú fejezetet a magyar járványtörténetbôl, szól a védôoltások bevezetésérôl, a sebészet, szemészet és elmegyógyászat honi történetérôl, szóval az orvostudomány majd minden ágához kapcsolódnak forrásfeltáró tanulmányai.
Néhány különleges témát is feldolgozott, így Bánffy György betegségét, azt, hogy hogyan gyógyították egykoron az epilepsziát, a veszettséget és a tüdôbajt, s hogy mit tettek az ipari betegségek visszaszorítása érdekében. Elemez régi könyveket, családi kéziratokat is, s ír Balassy Péter gróf házi patikájáról, Zay Anna orvosi könyvecskéjérôl, Vay Judit gyógyító receptjeirôl, Fáy András orvosi jegyzeteirôl és egykori növény-dermatoterápiánkról. Sokat foglalkozott a fürdôügy múltjával, a budai, óbudai gyógyforrásokkal, s Balatonfüred gyógytörténetével, nyilván a kötet helytörténeti fejezeteit is szívesen fogadják az olvasók.
Napjainkban egyre több orvostörténeti munkával találkozunk, nem kis részben a Vizi E. Szilveszter elnöki irányításával működô Magyar Orvostörténeti Társaság és a Kapronczay Ká-
roly fôigazgató irányításával működô Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, valamint a Szállási Árpádhoz kötôdô debreceni orvostörténeti iskola, a Semmelweis Egyetemen és más felsôoktatási intézményekben működô, tanító orvostörténészeknek köszönhetôen. Szerencsés dolog lenne, ha minden, az egészségügy körébe tartozó felsôfokú oktatási intézményben legalább egy féléven keresztül kötelezô tárgyként szerepelne az orvostörténet, elvégre minden szakma művelôje számára fontos, hogy megismerkedjen tudománya múltjának kiemelkedô eredményeivel. Ez különösen érvényes az orvos- és gyógyszerészettörténetre.
A Galénus Kiadó gondozásában számos magyar orvosról jelent meg életrajzi összefoglaló, a Borda Antikvárium közreadta a Dörnyei Sándor által bemutatott régi orvosi disszertációk adatsorait, s ugyanô állította öszsze a magyar orvostörténeti irodalom 1715 és 1944 közötti korszakának teljes bibliográfiáját. A magyar orvostörténészek legjelesebbjeinek biobibliográfiáját önálló kötetben foglalták össze „A múlt magyar orvostörténészei” címmel, s ezeknek a létrejöttét is nagyban segítette a Magyar Tudományos Akadémia. Összefoglaló kötet jelent meg a 18. század neves orvostudósáról, Weszprémi Istvánról, s a 19. század közepén működött, világhírűvé lett orvostudósunkról, Semmelweis Ignácról. (A köteteket a budapesti Millenáris Kiállítás könyvesboltjában tekinthetik meg az érdeklôdôk, hiszen ôk vállalták, hogy valamennyi fontosabb tudománytörténeti művet az olvasók elé tárnak.)
*
Remélhetôleg még ebben az évben kikerül a sajtó alól a Bolyai Farkas életművét összegzô akadémiai kiadván. A neves erdélyi tudósról már hosszú ideje nem jelent meg nagyobb szakkönyv, így bizonyára szívesen fogadják majd a téma iránt érdeklôdôk ezt az új monográfiát.
1975-ben Szénássy Barna írt könyvet Bolyai Farkasról, 1979-ben jelent meg Dávid Lajosnak a Bolyaiakról készült kötete, Borbély Szilárd közreadta Bolyai Farkas drámáit, Benkô Samu értékes válogatást készített a Bolyai-levelekbôl, Kozma Béla kötetet állított össze Bolyai Farkas aforizmáiból, a Better és Püski Kiadó közös gondozásában elindult egy új Bolyai-sorozat, de korántsem mondhatjuk azt, hogy mindent tudunk Bolyai Farkasról, a sokoldalú erdélyi tudósról.
Kéziratainak jó része még kiadatlan, bár megjelent zeneelmélete, néhány szép tanulmány matematikájáról, de sok-sok minden lappang még a Bolyai-hagyatékban, amelybôl sok minden közreadatik most az új kiadványban. Új matematikai tanulmányával jelentkezik a neves Bolyai-kutató, Kiss Elemér, publikál a kötetben Weszely Tibor, matematikai tanulmánnyal jelentkezik Szabó Péter Gábor, a fizikatanár Bolyai Farkast Gajzágó Mária mutatja be, a Bolyai-családdal kapcsolatos genealógiai kutatásait öszszegzi Dániel Gáborné és Oláh-Gál Róbert, utóbbi még néhány fontos adatsorral járul hozzá az egyre finomodó Bolyai Farkas-kép megrajzolásához, s ezt teszi Ács Tibor is, aki az akadémiai iratokat elemzi a kötetben.
Oláh Anna hosszú ideje foglalkozik a Bolyai Farkas-kéziratok kibetűzésével, megfejtésével, kommentálásával, s ugyanô készítette el a kéziratos hagyaték elsô katalógusát is, amely elsô alkalommal e kötetben jelenik meg, akárcsak az Oláh Anna megfejtette jó néhány kézirat. Ezek igazi kuriózumok a tudományos kutatók számára.
A kötet ennek ellenére kellemes olvasmánynak ígérkezik, hiszen maga Bolyai Farkas meséli el benne életét, leveleibôl sok kedves részlet olvasható ki, számos filozófiai gondolatot rejtenek a matematikai műveihez írt bevezetôi, más olvasók számára érdekesek az erdészethez vagy a műszaki alkotásokhoz kapcsolódó eszmefuttatásai. Valóban sokoldalú tudósról van szó, akinek életművét ilyen átfogó elemzésben talán most elsô alkalommal ismerhetjük meg alaposabban, s egyben választ kapunk arra is, hogy a Bolyaiakhoz kapcsolódó sok-sok legenda majd mindegyike hamis, téves, félrevezetô, regényekbe illô történet, de ezeknek a valósághoz vajmi kevés közük van.
A Bolyai Farkasról szóló kötetet Ács Tibornak a hadmérnök Bolyai Jánosról szóló munkája követi majd, s nyilván az idei Bolyai János bicentenáriumhoz kapcsolódóan még számos értékes munka kerül ki a sajtó alól, a tudománytörténészek és e szakma iránt érdeklôdôk nem kis örömére.

Szily Kálmán emlékezete.1838–1924. 207 oldal
Daday András: Kuriózumok az orvostudomány magyarországi történetébôl. 596 old.
Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas. Sajtó alatt.
az Akadémiai Kiadó kiadványai

dr. Gazda István

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu