buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Kiadóról kiadóra
Cartographia Kft.


2001.07.17

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Mezopotámiai agyagtáblák, egyiptomi tereprajzok, festmények, az alexandriai Ptolemaiosz Geographiké hüphégészisze (földrajzi kalauza), a keresztény topográfia, földrajzi, csillagászati felfedezések, a mágneses iránytű föltalálása, hajósok portolántérképe, reneszánsz fa- majd rézmetszetek, Lázár deák első magyarföld-térképe (1528), Mercator és Ortelius világábrázolásai-atlaszai (1569–70); pinaxok, orbis pictusok, tabulák, mappa mundik, ország- és föld-abroszok, Görög Demeter Magyar átlása, sokmilliónyi terepfelmérés, háromszögelés, légi fényképezés és komputeres korrigálás után egy negyvenhetedikévébe lépett állami térképkészítő cég Magyarországon.
 

Pontos, korrekt, földrajzi és kereskedelmi értelemben közelre és távolra egyaránt tekintő, piacára frissen figyelő, avuló adatait fürgén kiigazító. Jellegéből következően fölülnézeti, de egyszersmind mikroszkopikus szemlélettel rögzíti bolygónk és szűkebb környezetünk felületét, s nemegyszer gyökereit: a történetét. Papp-Váry Árpáddal,a Cartographia Kft. igazgatójával Nádor Tamás beszélget.

• Kezdjük az ön személyes karrierjével, amely nyilvánvalóan egybefonódik a magyarországi térképészet legújabb kori históriájával. Miképpen?

– Európában meglehetősen rég folyik térképészképzés, nálunk szép előzmények után – csak 1953-ban alakult ilyen egyetemi tanszék, amelyről azóta se sokat tud a tágas közvélemény. A harmadik ilyen évfolyammal kezdtem. Professzorunk, Irmédi Molnár László korábban a Honvéd Térképészeti Intézetben dolgozott, így eléggé katonásan irányított bennünket, de alapos, sokoldalú ismereteket, korrekt gondolkodást táplált hallgatóiba. Mindez gyümölcsözött is: ki maga is szakprofesszor lett, ki – akárcsak én – végül szakkutatóként térkép- és könyvkiadónál kötött ki. Jó alapot kaptunk: megtanultuk, hogy ami térben elhelyezkedik, az (többnyire) síkban miképpen ábrázolható. S az is kezdettől nyilvánvaló volt számunkra: a kartográfiához nem elegendő a puszta szakismeret, a térképész csak történeti, gazdasági, kulturális és számos egyéb ismeret birtokában végezheti megbízhatóan a munkáját. A Kartográfiai Vállalatnál „rajtoltam”, a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalában folytattam, 1991 óta vagyok a Kartográfiai Vállalat (később: Cartographiai Kft.) igazgatója. Nyolc évig alelnöke voltam a Nemzetközi Térképészeti Társulásnak (igen sikeres térképészeti világkongresszust is szerveztem Budapestre), egyetemen oktatok, könyveket s egyéb dolgozatokat publikálok. Magánemberként régi térképeket gyűjtök. Kivételes szerencsém volt főnökeimmel, most pedig elégedett lehetek kitűnő, invenciózus munkatársaimmal. Legtöbbet talán a Földügyi és Térképészeti Hivatalban tanultam – Dórától. Vagyis Radó Sándortól, akit sokan csak hajdani antifasiszta hírszerzői minőségében ismernek, holott ez irányú teljesítményét is jórészt rendkívüli geográfiai, térképészeti tudásának, szervezőkészségének köszönhette. Ő vezetett rá arra, hogy szakmánkat csak pontos honismeret és gazdag nemzetközi kitekintés, kapcsolatrendszer birtokában lehet megbízhatóan s valóban magas színvonalon művelni.

• S a Kartográfia (majd Carthographia) irányítójaként milyen szemléletet és gyakorlatot képviselt s igyekszik mindmáig érvényesíteni?

– Pályázat elnyerésével, 1991 áprilisában kerültem a cég élére. A Kartográfia akkor 1200 fővel működött, ennek kétharmada földméréssel foglalkozott, s csupán egyharmada térképkiadással. Nem volt könnyű feladatom: azzal a feladattal küldtek ide, hogy a céget privatizálni kell. Szakmai tevékenységünket – már az 1700-as évektől – nem akármilyen hagyományok előzték meg: Görög Demeter a Festetics grófék támogatásával elkészítette Magyarország megyei atlaszát, később debreceni tógátus diákok több iskolai atlaszt megjelentettek, s végül Kogutowitz Manó alapított 1890-ben, Magyar Földrajzi Intézet Rt. elnevezéssel, idővel világhírűvé vált térképkiadót. 1948-ban az intézet térképészeti részlegét egyik napról a másikra fölszámolták. Így megszűnt nálunk a térképkiadás. Illetve szovjet tanácsadók sugallatára és szovjet mintára 1954-ben két földmérési s egy térképészeti vállalatot alapítottak. Az utóbbi, a Kartográfiai Vállalat oktatási, turista és civil állami (tehát nem katonai), ha úgy tetszik, irodai feladatokat kapott. Arculatát lényegében ez a hármasság határozza meg mindmáig. 1957-ben jöttek az első diplomás térképészek, hozzájuk csatlakoztak a régi Honvéd Térképészeti Intézetből meg az egykori ofszet nyomdából kikerült régi szakemberek, s hamarosan remek dolgokat műveltek. 1962-re például egy nagy világatlaszt is kiadott a cég. A rendszerváltozással jött a privatizálás említett gondolata. Először is drasztikus átszervezésre kényszerültünk: leválasztottuk a geodétákat, de megtartottuk s az új igényekhez igazítottuk a kartográfiát. Végül sikerült elérnünk, hogy – világszerte bevált példákra s hazai előzményekre hivatkozva –, a cég állami kézben maradjon. Ma is így működünk – a korábbi létszám tizedével, külső szakértők, ha úgy tetszik: „bedolgozók” segítségével –, a tulajdonosi jogokat a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium gyakorolja.

• Tevékenységük markánsan körülhatároltnak látszik: az oktatást, az utazást, az irodai munkát kívánják segíteni; export- és importtevékenységet folytatnak, saját szaküzleteikben árusítják is kiadványaikat. Mit adnak ki és milyen megfontolásból? Miben egyeznek, miben különböznek a hasonló arculatú külföldi kollégáktól, netán konkurenciától?

– Mint említettem: kitűnő térképek készültek itt már korábban, ám mivel itthon is megfelelő piacot akartunk kialakítani és külföldön is helyt kívántunk állni, alkalmazkodnunk kellett a nyugati minőségi követelményekhez. Térképeinket, könyveinket színvonalas papírra nyomva, a nemzetközi kívánalmakhoz illő borítóval ellátva, korszerű színvilággal megjelenítve. Egyszóval elsőként a csomagoláson kellett változtatnunk. És persze módosítottuk a korábbi kiadói szemléletet: felhagytunk a termelni mindenáron jelszóval és minden kiadvány megjelentetése előtt felmértük a piacot, vagyis igyekeztünk mennél jobb kereskedőkké válni. Belföldi és külföldi (cégünknek 1968-tól volt exportjoga) piacra egyaránt eljuttattuk termékeinket. Bérmunkát vállaltunk például a méltán világhírű Falknak, Hallwagnak, de széleskörű kapcsolatokat ápolunk számos más külhoni térképkiadóval is (például: Freytag, Harper Collins/Bartholomew, Kümmerly-Frey, Mair, Michelin, Ravenstein). Importálunk európai s más kontinensbeli város- és autótérképeket, exkluzív ország- és világatlaszokat (alkalmasint CD-vel), sajátos útkönyveket, földgömböket. Hazai cégek megrendelésére is dolgozunk: például önkormányzatoknak, a repülőtéri igazgatóságnak, a MÁV-nak, önkormányzatoknak, magánvállalkozóknak (nem kis rész nyomdai kapacitásunk kihasználására). S egy különlegesség: óriásfotókat állítunk elő, plakátnyomáshoz. Fő tevékenységünk persze a hazai kereslet kielégítése térképpel, atlasszal, útikönyvvel. E kiadványainknak és szükség szerinti javított utánnyomásuknak valóban se szeri, se száma. Első helyen említendők az oktatást - annak alsó, közép és felső fokán - segítő iskolai (földrajzi, történelmi, irodalomtörténeti) és egyéb (például: Verne Gyula hősei nyomában) atlaszok. (Irodalomtörténeti atlaszunk ötletét munkatársaim fenntartással fogadták. Arra gondoltam: sok írónk születési helye, pályarajzának számos pontja Trianon következtében kikerült az anyaországból. A fiatalok így már talán nem tudják őket azonosítani. Örömünkre e sajátos munkánk nagy siker lett. Természetesen bizalmat adok remek kollégáim ötleteinek is, és rendszerint jól járunk velük.) Kiadunk továbbá régi térképeket is fakszimilében (Magyarország legrégebbi, 1528-as ábrázolása, vagyis Lázár deák munkája és Visconti 1699-es Erdély-térképe). Megjelentetünk – szintén földrajzi, történelmi – falitérképeket (Európa és Magyarország jelenét s múltjának különböző állomásait ábrázolva), s persze az oly kelendő autótérképeket. Térképpel, atlasszal, CD-vel, útikönyvvel segítjük az idehaza és a határainkon túli szűkebb-tágabb világban tájékozódni óhajtókat. Magyarország városait, sajátos tájegységeit, hegyeit-vízeit, valamint kontinensünk és messzi földek metropolisait, régióit, országait például (mindig felfrissített ábrázolásban) bizton megismerheti az útrakelő. Az úgynevezett irodai munkát is szolgálni kívánjuk – például dekorációs falitérképekkel. Sajátosságunk? Talán épp a sokoldalúság és a naprakészség, amellyel helyt állunk itthon és külföldön egyaránt.

• Nem említette az útikönyveket. Manapság számosan próbálkoznak professzionista és amatőr kiadványokkal. Mit és kiknek kínálnak önök? Átfogó bédekkereket, vagy inkább praktikus zsebkönyveket? Fordításban, vagy saját szerzőkkel?

– Amikor ezek kiadása fölmerült, zsebkönyvekre gondoltunk. Miután legtöbben viszonylag rövid ideig, turistaként tartózkodnak külföldön, elsősorban őket kívántuk tájékozódásukban segíteni: korrekt áttekintéssel, nélkülözhetetlen információkkal. Végül az angol Automobil Association kiadványait választottuk és ezeket kezdtük fordítani. Hamarosan tapasztalva: a távoli országok, városok szövege megfelelő, ám amint közeledtünk hazánkhoz, mind több, e térség igényeit kielégítő kiigazításra volt szükség (mondjuk Ausztria, Bécs, Szlovákia, Erdély esetében). Újabban már mi magunk is íratunk ilyen kis köteteket: igen sikeres például Horvátországunk, s remélhetőleg hasonlóan népszerű lesz legújabb könyvecskénk Szlovéniáról. „Utazómániás”, kitűnő helyismeretű újságírók, kiadói szerkesztők, tanárok írták-írják ezeket, harmincnál is több külföldi útikönyv után, most Magyarországról készítünk hatkötetes kis sorozatot.

• Az ember úgy képzeli: a térképész nem elégszik meg elméleti számításaival, netán a geodétával folytatott terepmunkával, hanem ő maga is – nem csupán szükséges kapcsolatai érdekében – szenvedélyes ország- és világutazó. Vagy önnek – elnézést – „csupán térkép a táj”?

– Természetesen nagyon szeretek utazni, bár sajnos, sok helyre még nem juthattam el, ahová jó lenne. Magyarországot azért – talán nem túlzás – tövire-hegyire bejártam. És számos szakember-kollégámnak szintén nemcsak munkája, de hobbija, szenvedélye is az utazás. Mert nélkülözhetetlen a személyes jelenlét. Most készül például kétkötetes atlaszunk az országos kék túra útvonaláról: ezt két kollégánk végigjárja diktafonnal (hogy a módosulásokat rögzítse önmagának), a hiányzó kék jelzés fölfestésére alkalmas ecsettel. Csak ezután következik az irodai, a térképasztali munka. Elengedhetetlen az ilyen ellenőrzés, hiszen – mint említettem – kiadványainkat folyton naprakészrre korrigáljuk. Ami pedig engem illet: bármennyire jól érzem is magam bel- vagy külföldi, esetleg családi útjaimon, a bőrömből nem tudok kibújni: ha sokadszorra járok is valahol, kezemben mindig ott a térkép. Nélküle elveszettnek érezném magam.

Nádor Tamás

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu