buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A német könyvpiac 1.
Részlet


2005.04.08

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Aki nem olvas, buta marad” – mondja a tv-nézők szemébe a ZDF Lesen! („Olvasni!” avagy „Olvass!”) című irodalmi műsorának népszerű moderátora, Elke Heidenreich. A németek azonban szorgalmasan olvasnak – legalábbis ezt sejtetik első ránézésre a statisztikai adatok.
Nagy Emília – Harald Wiester – Fehéri György tanulmánya

 

Számok, adatok
A német könyves céh 1825 óta működő szakmai szervezete, a Börsenverein által 2004-ben nyilvánosságra hozott számok szerint 2003-ban 774 millió darab könyv került piacra, s ha az országon kívül megjelenő németnyelvű könyveket is figyelembe vesszük, a német a világ harmadik legnagyobb „könyves nyelve”; a földgolyó könyvtermésének 27 %-a angolul, 13 %-a kínaiul, és 12 %-a németül lát napvilágot. A német könyvszakma éves forgalma 9,1 milliárd euró, összehasonlításképp a magyarországi számadat: 233 millió euró. Az egy lakosra eső könyvfogyasztás (pontosabban: a könyvkereskedők egy vásárlóra számított forgalma) Németországban 110 eurót, Spanyolországban 63 eurót, Magyarországon pedig 23 eurót tesz ki; az egy évben megjelenő könyvek, „címek” száma mindent (tehát még az irodalmi szövegeket tartalmazó CD-ket is) összeszámolva 81 000, vagyis naponta úgy 222 darab... A német könyvespolcokon egyre szaporodó mennyiségű magyar könyvekre gondolva különösen érdekes a fordításban megjelenő művek számadatait tanulmányozni. Minden nyolcadik könyv, s a megjelenő regények 31 %-a valamely más nyelvből fordított mű. Nem meglepő, hogy a legtöbb munkával az angolból fordítók büszkélkedhetnek, ugyanakkor szívet melengető az a tény, hogy az összes piacra kerülő könyv 0,5 %-nak magyar a „kiinduló nyelve”, s így a nyelvek versenyében az előkelő – gondoljunk a lakosság arányára! – 12. helyet foglaljuk el. Megint csak összehasonlításképpen: 2003-ban kétszer annyi magyar könyvet fordítottak le németre, mint cseh nyelvűt. És hát volt egyszer egy év, amikor még ezt a rekordot is túlszárnyaltuk: 2000-ben, a Frankfurti Könyvvásár Magyarország a fókuszban programja után, amikor a dobogó 8. – az egyébként skandináv irodalmak által birtokolt – lépcsőfokán álltunk. Szerencsére a németek számára is fontos a magyar piac: 2003-ban például 320 könyv jogát adták el német kiadók Magyarországon (ez 137-el több, mint 2002-ben). Míg a németre fordított művek nagyobb hányada szépirodalmi mű, fordított irányban a hangsúly egészen más témakörökre helyeződik: első helyen állnak a mező- és erdőgazdasági kiadványok, őket követik a háztartási tanácsadók és szakácskönyvek, a gyermek- és ifjúsági könyvek s ezután jön csak a szép- illetve „triviálirodalom”. A magyar kiadóknak eladott jogok a német szerzői jogkereskedelem 4,6 százalékát teszi ki.

Mit lehet tudni az olvasókról?
Vajon nő avagy csökken az olvasók száma az új évezred elején? Ki és mit olvas? Az információs társadalom rohamos kiépülésének idején milyen szerepet játszik a könyv az életünkben? A németek olvasási szokásairól az „Olvasás Alapítvány” (Stiftung Lesen)1993-ban és 2001-ben készített felméréseiből tájékozódhatunk; 2550 személyt kérdeztek meg, 120 esetben pedig egyórás interjút készítettek. Meglepő, hogy az „elektronikus csábítások” (DVD, számítógépes játékok stb.) ellenére az olvasott könyvek száma nőtt. Ezért elsősorban azok az olvasók a „felelősek”, akiknek az éves könyvfogyasztása 6–20 kötetig terjed – hangsúlyosan ezt a csoportot képviselik a magasabb képzettséggel rendelkező női olvasók. Ugyanakkor viszont a német olvasók nagy átlaga egyre ritkábban vesz kezébe könyvet: a megkérdezetteknek már csak 6 %-a olvas minden nap – míg 8 évvel azelőtt még 16 % mondhatta el magáról, hogy rendszeres könyvfogyasztó. Még riasztóbb, hogy 28 % soha nem olvas, a 8 %-os növekedés itt természetesen szomorúságra ad okot, hiszen ennyivel többen iktatták ki az életükből a könyveket, mint 1993-ban. Külön tanulmányt érdemelne a probléma: hogyan változott meg a korábbi NDK lakosságának viszonya az olvasáshoz, s milyen helyiértéke volt és van az egykori keleti lakosok életében a műveltségnek. Nem igazán megnyugtató az olvasási szokások változása sem. Az új évezred kezdetén egyre nő azok száma, akik a könyvekbe „beleolvasnak”, mazsolázgatnak belőlük, (a 14–19 évesek csoportjában 1993-ban 11 %, 2001-ben 31 %), s azoké is, akik párhuzamosan több könyvet olvasnak. A statisztikák arról nem szólnak, hogy ezen utóbbi jelenséget vajon egy „új felületesség” jellemzőjeként, avagy éppenhogy a szuverén olvasói magatartás egyik megnyilvánulásaként értékeljük-e.

Az örömöt, melyet a gyártott és eladott könyvek számadatait olvasva a gazdaságilag stabilizálódni látszó német könyvszakma képviselői érezhetnek, a szociológiai vizsgálatok adatai mégis csak tompítják: a pozitív trend a lakosság már olvasó részére vonatkozik, vagyis éppen úgy, mint az élet más szféráiban, az információ-gazdagok és az információ-szegények között húzódó szakadék egyre csak mélyül. Erre utal az a paradox megállapítás is, hogy akinek több ideje van, kevesebbet olvas, mint az, aki elfoglalt és időhiánnyal küzd. A lakosság 45 %-a a keveset, vagy alig olvasók közé sorolható, s azok száma, akik az elmúlt évben egyetlen könyvet sem vásároltak, 40-ről 51%-ra nőtt.

Akik olvasnak
Foglakozzunk most a szívünknek kedvesebb könyvbarátokkal. A népszerűségi lista legtetején a szépirodalmi munkák állnak, ezután következik a tényirodalom, különféle tanácsadók, majd a lista végén a tudományos könyvek, a kézikönyvek, és a lexikonok. Érdekes kérdés, hogyan is találnak a könyvek gazdára? Mi alapján keresik ki a jövendő olvasók a könyv-dzsungelből az érdeklődésüknek megfelelő műveket? A felmérések alapján a legfontosabb tájékozódási segítség a barátok, rokonok, munkatársak ítéletei és ajánlásai; de persze sokan olvasnak ajándékba kapott, tehát az ajándékozó ízlését és véleményét visszatükröző műveket is. Mindezek után következik a könyvesboltokban való lapozgatás, keresgélés. A médiák szerepe sem lebecsülendő, hiszen ezek az ajánlók, ajándékozók vagy éppen vásárlók döntéseit mindennapi jelenlétükkel befolyásolják: legerőteljesebben a televízió, ezt követik a folyóiratok, újságok, s végül a rádió. Majd minden televiziós és rádiós adónak, beleértve a gyermekekhez szólókat is, van irodalmi műsora, vagy legalábbis egy-egy műsorba beépített könyvajánló-könyvbíráló blokkja; az újságok túlnyomó zöme évente több irodalmi melléklettel is jelentkezik. És hát a legkülönbözőbb lapok legkülönbözöbb szempontokból összeállított bestsellerlistái… A könyvesboltokban böngészőknek azonban néhány szempontból új helyzettel kellett megbarátkozniuk az utóbbi években. Eltűnőben vannak a kis és meghitt hangulatú könyvesboltok szakértő tulajdonosaikkal, ahol a korábban megjelent és elfeledett könyveket is fel lehetett fedezni, egy-egy utolsó porosodó példányt meg lehetett vásárolni. A nagyobb könyvesboltok, könyváruházak a raktározási lehetőségek csökkenése és drágulása miatt elsősorban azokat a könyveket szerzik be, melyek gyorsan és biztosan el is kelnek majd. Így a lapozgatás helyett egyre nagyobb szerepet kap az internetes tájékozódás, ezt követheti azután a könyv megrendelése a könyváruházban, ami viszont, hála a fejlett számítógépes programnak és logisztikának, igen gyors, mert a keresett mű, szinte kivétel nélkül, a következő napon át is vehető. A folymatot egyébként jól jellemzi a tény, hogy 2003-ban a teljes könyvforgalom 15 %-át a boltok 0,3 %-ában bonyolították le. A könyvkereskedelem szerkezete Németországban mind a mai napig törvényi rendelkezés biztosítja a világ legsűrűbb és legsokszínűbb könyvpiacának fennmaradását. Az ország 16 tartományában összesen 4476 könyvesbolt működik, amelyek a könyvekre vonatkozó kötött áraknak köszönhetően, az ország általános gazdasági problémái ellenére is, még mindig többé kevesbé ellenállóképesek. Az egymás közötti versenyt elsősorban az egyes könyvesboltok szortimentje, vagyis gondosan összeállított kínálata, valamint a boltok külön szolgáltatásai irányítják, melyek az egyre élénkülőbb szórakozási igényeknek megfelelően nem csupán a szakszerű tanácsadásban merülnek ki, hanem egyéb vendégmarasztaló ajánlattal is (kávé, olvasósarok, gyerekfoglakoztató, programok és felolvasások stb.) várják a vásárlókat.

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu