buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Rézfánfütyülő


2005.04.08

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A szegedi Jonathan Kiadó újabban szellemesen fogalmazza meg a célját és a hitvallását. Átkeresztelte magát Könyvmolyképzô Kiadónak. Ha erre a névre nem vigyorogja el magát a könyvesboltban csellengô, lécskázó, vagy az árak miatt végképp csak ácsingozó olvasó, az – nem is jár oda.
 

A Könyvmolyképzôn belül két sorozat indult. Az egyik a hazai és külföldi klasszikus szerzôk olyan ifjúsági regényeibôl válogat, amelyek fölött vélhetôen vagy bizonyosan nem fogott az idô. Karl May: Az Ezüst-tó kincse és a Winnetou talán manapság is megragadja a játékprogramokon és félig se mese-, kaland-, hanem inkább horrorfilmeken edzôdött tizenévesek fantáziáját. Érdekesebb vállalkozás a magyar klasszikusok újra kiadása. Fehér Klára, Nagy Katalin, Rónaszegi Miklós, Hevesi Lajos, Padisák Mihály, Dániel Anna és Csukás István kötetei kerülhettek eddig a szorgalmas könyvmolyok polcaira. És talán kerülnek is, különösen akkor, ha „éltesebb könyvmolyok” ajánlják azeket a műveket, amelyek nekik, nekünk bizony sok szép élményt, vagy még ennél is több izgalmat szereztek anno tíz, húsz, harminc évvel ezelôtt.

Egy ilyen régi nagy élmény Berkes Péter: Az öreg bánya titka című ifjúsági regénye is. Az 1970-ben megjelent történet testvérek között is harmincöt éves. A kötetbôl film is készült, ami tényleg nagy siker volt. A fülszöveg három tömör véleményt idéz mai gyerekolvasóktól: „Baromi izgalmas könyv! Nem bírtam letenni! Kétszer olvastam el egymás után.”

Berkes Péter regénye tényleg elég izgalmas. A történetben megvan minden, ami egy ilyet működtet: kaland, rejtély, izgalom, humor, csipetnyi ártatlan kamasz szerelem. Egy jópofa gyerekcsapat, aki rácsavarodik egy feladatra. Ôk ebben a regényben nyomoznak. Aztán kell egy ellenfél, egy jó alaposan gonosz felnôtt, akit, a krimiírás alapvetô törvényeit betartva, végül is a mű tetôpontján buktatnak le, vadregényes környezetben, nem csekély életveszély közepette.

Egy hatalmas viharral kezdôdik minden, ami Óbányán, e határmenti kis bányászfaluban a vakáció elsô heteinek dögunalmát feloldja. De még milyen vihar! Akkora égzengés, zuhé támad, hogy az áradat Hollán nagyapó gyümölcsös kertjét a föld alá mossa, vagyis a régóta bezárt szénbánya egyik barlangjába egyszerűen becsusszantja. Ez azért még felnôtt szemmel is eléggé nem hétköznepi esemény. Hát még Lacónak és barátainak, akik rettenetesen kiéheztek már valami normális kalandra. A csapat: Lacó és öccse, Kisvacak, aztán Pöcök, a tecnikai zseni, a Kenguru ikrek (akik úgy ugrálnak, mint a kenguruk) és a csupa szeplô szépség, Gerlinda. Aki nélkül persze a leghôsiesebb tett se ér semmit, ha nem ô látja. A vihar utáni reggel már ott is áll a gyerekcsapat az omlásnál, ahol éppen a gyümölcsös kert tulajdonosa, Hollán apó, nyugdíjas fôvájár vitatkozik a szintén nyugdíjas fôtűzmesterrel, Gosch Lipóttal. Kisvacak észrevesz egy bejáratot egy kidőlt almafa lombja mögött, ami minden bizonnyal levezet az évtized óta bezárt bányába.

Lacó és Pöcök már indulnának is befelé, ám Gosch Lipót állítaná meg ôket: „Mély ez a bánya. Mély és kegyetlen. A vágataiban egy titokzatos teremtmény bolyong. Ki ô, mi ô? – senki nem tudja. A Rém!... Igen, igen! A halott bánya réme! Elevenen emészti el azt, aki halott birodalmába téved, és földi lábbal érinti az ô földmélyi útjait. Meneküljetek innen, szerencsétlenek, amíg nem késô! És kerüljétek a helyet! A Rém les itt rátok!”

Vajon miért ijeszti meg ennyire a mindig gyanúsan morcos Lipót a két hiszékeny kissrácot? Eleinte azt gondolhatnánk, jogos féltésbôl. Aztán az egyre gyanúsabb Gosch Lipót még annál is gyanúsabb lesz... A történet lassanként felveszi a krimiszálat. A gyerekcsapathoz Lacó budapesti unokatestvére, az elsô benyomásra kibírhatatlanul jólnevelt és tökéletes Tivadar is csatlakozik.

Berkes Péter története, túl azon, hogy méltán került a Könyvmolyképzô sorozatba, még azzal a külön izgalommal is rendelkezik, hogy hangulatában szinte sodró erôvel dokumentálja a hetvenes éveket. Azt a félig-meddig agymosott világot, amelyben egy történet egyik fôhőse lehet például Pirosfej határôr tizedes, a falutól nem messze lévô, szögesdrótos határzár jóságos, ám mindenható ura, azaz elvtársa, aki elvárja még a gyerekektôl is, hogy minden gyanús mozgást – idegen személy megjelenése – neki jelentsenek. Mert valaha, nem is olyan rég, így ment ez. Úgyhogy az idôsebb könyvmoly akár rögtönzött történelem órát is tarthat, ha a fiatal könyvmoly a regényt olvasván ilyesmire rákérdez. (Berkes Péter: Az öreg bánya titka. Szônyi Gyula illusztrációval, 210 oldal, 1890 Ft)

A Könyvmolyképzô másik sorozata a Modern Könyvtár. Az ebben már megjelentek közül két könyvet adódik alkalmam ajánlani. Az egyik szerzője Kate Saunders angol írónô. A fülszöveg arról tájékoztat, hogy 25 éves koráig színésznôsködött, csak azután lett író. Hat felnôtteknek szóló regény és egy halom novella szerzôje. Jó neki, hogy Kótyagos boszorkák címmel a BBC egész estés sorozatot készített tôle. A Könyvmolyképzôben megjelent regényének címe: Cicus és a Büdös macskák háborúja. A fergeteges macskaregény, mondhatni, szintén személyes indíttatású: a szerzô e művét fiának és három macskájának ajánlja. Ezen felül a történet fôhösének neve nem más, mint Kate. Kell ennél több?

A regénybéli Kate dundi, gátlásos kamaszlány, aki sok egyéb mellett nagyon utál például balettórákra járni. Mert ha valahol, hát ott aztán tutira halálra cikizi ôt Emily, a barbi-baba alkatú ôsellenség.
Ám Kate apja, aki régész, kap egy levelet. Feladója a két esztendôvel azelôtt elhunyt professzora, akit megettek a nílusi krokodilok. A levélben Matskási professzor mellékel egy alabástromszerű követ, ami állítólag egy régen elfeledett macskaistenség, Prüszkh aranytemplomának egyik kulcsa. Két kulcs kell ahhoz, hogy a templom kapuja megnyíljék halandó előtt, a szerencsést bevezetve a mesés kincsekkel megrakott aranyterembe. A régész papa butaságnak minôsíti a levelet: szegény Matskási élete vége felé totál becsavarodott a fáraók uralkodása elé datált Prüszkh-mítoszba.

No persze, hogy a krokodiltáppá átminôsült professzor mániája nem hülyeség. Ez mindjárt aznap kiderül, amikor a papa, mint kacatot, a lányának adja a követ. Kate zsebrerakja, mert rohannia kell a balettórára. Az öltözôben az a rózsaszín dög, az Emily megint megalázza. És amíg a lányok berohannak a tornaterembe, Kate sírdogálva a kezébe veszi a követ – és egy szép, vörös macsekká változik. Innentôl aztán mint lavina, indul el a történet. Mindjárt azzal, hogy a balettanárnô kidobja a macskát az utcára, a kô és Kate ruhája pedig az öltözôben marad... Így hogy változhat majd vissza? És ha visszaváltozik is, hogy magyarázza meg az utca közepén a járókelôknek, mivégre szambázik ott tök meztelen?

Mi emberek azt hisszük, hogy eléggé pontosan ismerjük azt a várost, vagy annak legalább egy szegletét, ahol élünk. Meg hogy tudjuk, mi a szerepünk ebben a világban, különösen, ami házi kedvenceinket, a macskákat illeti. No, ez téves eszme! Például az a környék, ahol Kate él a szüleivel, meg rajtuk kívül egy-kétezer ember, egyáltalán nem az övék. No, kié? Hát a macskáké. Mi emberek csak a cicvarekok szolgái vagyunk, semmi több. Ezt az igazságot különben mindenki rég belátta, akinek valaha volt macskája. Az ember-macska viszonyban a macska a fônök. Tévedés azt hinni, hogy csak azért, mert az ember ad enni a macskának, már ô van feljebb. Ezen az alapon a lakáj is azt mondhatná, hogy a gróf az ô tulajdona...

Mármost azon a környéken két királyság is regnál. Az egyik a Tollseprű macskák királysága, akik bírják a szent grált, a nagy ereklyét: a Szent Szardíniát. Ebbôl adódóan a Tollseprűk hatalma szakrális. Velük szemben a Büdös Macskák királysága – nohát a nevükben is benne van. Ezen kívül, a régi, bezárt vasútállomás környékén élnek a kóbor macskák, akik a cicamicákat, vagyis a házi macskákat mélyen megvetik, és lenézik. A tollseprűk és a büdösök között véres háború dúl a Szent Szardinia megszerzéséért. Ebbe a történelmi helyzetbe csöppent bele Kate, midôn macskává változott. És aki ebbe beavatja, az nem más, mint a saját kedvence, egy Erik névre hallgató kövér kandúr, akinek a neve persze nem Erik, hanem Böffenet, rangja szerint pedig a Tollseprű királyság, azaz az agg IX. Partvisnyél király admirálisa. Ez már csak így van a nevekkel. Nekünk, gazdiknak, azaz komornáknak és komornyikoknak fogalmunk sincs, micsoda méltóságokat adatik meg szolgálnunk. De néha talán jobb, ha nem is sejtjük. Az ír kocsma tulajdonosa biztos a sárga földig süllyedt volna szégyenében, ha megtudja, hogy az ô házi kedvence, a Velôs nem más, mint Örökéletű Bajuszpöndör, a Szent Szardínia ereklyecsôsze, és mint ilyen, egy aljas, falánk dög, a macskaháború kirobbantója, és minden ellentétek szítója... Ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy Velôs csak közvetve tehet arról, hogy ármánykodik. A végzetes gyűlölködés mögött ugyanis nem más áll, mint Prüszkh, az elfelejtett macskaisten, aki halálra unja magát az Örök Egerészmezôk fölött lebegve. És – ezt az egyet még elárulom – hol másutt lehetne a templom másik kulcsa, mint egy „véletlen folytán” pont Velôsnél...

Aztán persze minden jóra fordul, mert megjenik a Kóbor macskák különös remetéje O’Koska...
Kate Saunders macskaregénye nem nélkülöz szatírikus felhangokat. Ám műve annyira kedves, hogy csak sokára esik le a tantusz. Saját magunkon röhögünk jó nagyokat. (Kate Saunders: Cicus és a büdös macskák háborúja. Ford.: Zsélyi Ferenc, 240 oldal, 1990 Ft)

Ha már macska, legyen egér is! És ha már Kate, akkor még egy Kate a Könyvmolyképzô modern sorozatából. Bár Kate DiCamillo: Cincin Lovag Legendája éppenséggel már klasszikusnak számít. Klasszikusnak abban az értelemben is, hogy a történet az anderseni mesefonás mesterségét követi, abból táplálkozva ad valami egészen bájosat és újat. „Kate DiCamillo – tájékoztatja az olvasót a fülszöveg – egyike a legnagyobb tiszteletnek örvendô amerikai gyermekkönyv íróknak. E kötet megírásához legjobb barátjának kisfia adta az ötletet.” Luke azt kérte tôle, írjon egy olyan mesét, ami egy olyan szokatlan hôsrôl szól, akinek szörnyen nagy fülei vannak. „És mi történik ezzel a hôssel a mesében?” – kérdezte tôle a szerzô. „Azt nem tudom, éppen ezért kérlek, hogy írd meg.” – Nos, ennél különb kihívás nem létezik. Egy magára valamit is adó író nem nyugodhat. Így született meg Cincin Lovag, a kisegér, akinek elég nagy fülei lesznek ahhoz, hogy az elsô, és legfontosabb feltétel teljesülhessen.

A regény teljes címe ez: Cincin Lovag Legendája; egy kisegér, egy hercegnô, egy kis leves és egy orsó vörös cérna története. Ezzel már-már minden fontos szereplô meg is lenne. Azért még kell hozzá néhány közönséges egér, aki Cincin másságát nem értheti, nem is tűrheti. Kell hozzá egy elég bugyuta király, aki igaz, hogy rettentô ostoba törvényeket hoz, mint például azt, hogy az egész országban betiltja a levest, de legalább érzô a szíve, és szépen gitározik. Aztán kell hozzá egy jó sötét börtön, benne egy szintén elég bugyuta, ám nem mindig érzô szívű börtönôrrel. Ô Benedek. Muszáj még hercegnô, Borsószem kisasszony ellenpontja, a nem kevésbé bugyuta Göbe baba, szerencsétlen pór leány, akit gonosz apja a kedvenc disznajáról nevezett el, és akit az anya halála után eladott egy gonosz pásztornak egy vörös kendôért, egy tyúkért és egy pofa bagóért. És végül, de nem utolsó sorban kellenek hozzá a börtön nélkülözhetetlen bentlakói: a patkányok. Nohát, a patkányoknak itt sincs valami jó sajtójuk... Közülük két óriási figurát ismerünk meg. Az egyik, minden bonyodalom okozója, Luci Feri, aki azáltal lesz különösen gonosz, hogy a fényrôl álmodozik. A másik patkány nem más, mint Botticelli Rémorzó, a patkányság teorétája, miszerint a patkánylét lényege nem más, mint más lényeknek testi-lelki szenvedést okozni.

Történik tehát, hogy Cincin lovag nyitott szemmel születik, akkorkának, mint egy bogár, viszont akkora fülekkel, mint amekkora egy kifejlett denevéré. Cincin teljességgel alkalmatlan az egérségre. A többi egerek azt még elnézik neki, hogy csetlik-botlik, álmodozik, hogy a könyvtárban nem rágcsál, hanem olvas(!), mégpedig mindig ugyanabból az egyik asztalon nyitva felejtett könyvbôl, amiben egy lovag megment egy királykisasszonyt, hogy aztán boldogan éljenek, amíg meg nem halnak. Az viszont már fôben járó vétek, hogy Cincin belészeret Borsószem hercegnôbe, hogy hagyja magát a hercegnô által megsimogatni, miközben rövidlátó királyi atya a leányának énekel és gitározik. Cincint az egerek tanácsa elé állítják, elítélik, vörös cérnát hurkolnak a nyakára, és a tömlöcbe vetik, ami egyet jelent a halállal, vagyis a patkányok által való felfalatással. Ezen a ponton indul el a bonyodalom. A történet cselekménye idônként kettô, néhol három szálon is fut, mondhatnánk, futkos, mint hátunkon a hideg, mígnem elérkezünk a történet tetôpontjához, Borsószem királylány elrablásához – és aztán megmentéséhez, amit ki más hajthatna végre, mint a rettenthetetlen Cincin Lovag.

A szerzô az esti mesékhez adagolja a regény fejezeteit, ami külön erénye. A kötetet Timothy Basil Ering illusztrálta. Képei csakugyan „lélegzetelállítóan gyönyörűek” – ahogy azt a fülszöveg ajánlja. (Kate DiCamillo: Cincin Lovag Legendája Ford. Zsélyi Ferenc, 274 oldal,
2290 Ft)

Sultz Sándor

Könyvmolyképző Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu