buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 6, péntek
Miklós napja





















Évfordulók:
1935: Bertók László születése (Vése)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A birodalom végvidékén


2005.03.10

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az Antall-kormány egykori politikai államtitkárának könyve már első belelapozáskor igazolni látszik ama véleményt, miszerint a politikusi pályára lépő szakember ritkán jó tudós, s még ritkábban a szépírás mestere. Matolcsi György írása mégis izgalmas olvasmánynak ígérkezik, lévén a mai világ vezérlő centruma: az Amerikai Birodalom kialakulását, működését, s nem utolsó sorban annak szellemi gyökereit próbálja felvázolni. Célja nem kevesebb, mint hogy nekünk, a mindenkor vesztes kis nemzetnek meg kell ismernünk világunk mozgatórugóit (jelen esetben Amerikát), mivel enélkül nem tudunk saját sorsunk felől sem helyesen dönteni. Rá kell jöjjünk, hogy Európának nem rivalizálnia kell az Egyesült Államokkal, hanem együttműködni vele, s hazánknak fontos szerepe lehet abban, hogy Amerika és Európa közel kerüljön egymáshoz. Mindenek előtt csillapítani kell a közvélemény Amerika-ellenes érzelmeit.
 

A könyvet a sokszempontú megközelítés, az „egyfelől-másfelől” látás- és beszédmódja uralja, ami már csak azért is értékelendő, mert a jelenlegi kettéosztott, elbutított, fekete-fehérben gondolkodó Magyarországon ez kifejezetten ritkaságszámba megy. A valóságban a dolgok nem fehérek és nem feketék, így Amerikának is számos erénye és hibája van, az egyszerre a lehetőség és veszély forrása a világ és hazánk számára. Amerika részint a fejlett demokrácia, az emberi jogok hazája, a folytonos megújulás országa, ahol többször győzött a társadalmi igazságosság (pl. a századelőn fölszámolták a rablóbárók monopóliumait), s a nyilvánosság is a hatalom ellensúlyát tudja képezni, ahol a szabadság alapérték, a társadalmi gondolkodás egyik fundamentuma. Amerika ugyanakkor egy rideg arisztokratikus köztársaság, ahol a média a központosítást szolgálja (ami némileg ellentmond a nyilvánosság, mint társadalmi ellensúly képzetének), egy olyan „látható és láthatatlan birodalom, amely politikai, diplomáciai és katonai erejével, valamint kereskedelmi és pénzügyi eszközeivel jól láthatóan irányítja a világot.” Az olvasás előrehaladtával szép lassan kirajzolódik egy ellenszenves és legyőzhetetlen, már-már démoni impérium képe.

Mindez pedig az „Amerika, mint új Római Birodalom” analógiára, és az amerikai gondolkodásmód puritán-protestáns gyökereinek ismertetésére épül. A szerző nem csupán a megszokott kliséket ismétli. A toposzok kevéssé ismert tényekkel, sőt, olykor meghökkentő megállapításokkal egészülnek ki. Így többek között megtudhatjuk, hogy bár Amerika „a 20. század során már többször megmentette Nagy-Britanniát és Európa szabadságát”, ez azonban csak az érem egyik oldala, merthogy „furcsamód Németország is megmentette - ráadásul kétszer is – Amerikát a 20. században.” Különösen szellemes ama okfejtés, miszerint a polgárháborúban győztes Észak, mára legyőzetett az egykori vesztestől, az amerikai Déltől. Ugyanis a jelenlegi konzervatív hullám, az uralkodó (neo)protestáns vallási fundamentalizmus és lokálpatriotizmus, a kisebbségek, a másság iránti ellenszenv, stb. nem más, mint a déli államok szellemi győzelme az egész ország felett. Nem véletlen, hogy a jelenlegi elnök legfőbb bázisát éppen a déliek adják. Viszont fölbukkan a színvonalat jócskán leszállító összeesküvés-elméletesdi is, az ilyen jellegű irományok jellegzetes misztifikáló, a tényeket figyelmen kívül hagyó módján. Így pl. a francia forradalom a rivális brit birodalom titkosszolgálatának a műve (s nem az ország akkor már majd egy évszázada tartó gazdasági válságának és ennek nyomán a francia társadalom hosszan tartó erjedésének eredménye), az „egyébként csodálatos” 56-os forradalmat pedig nem más szervezte, mint a KGB.

Ám a könyv e hibái ellenére is a töprengő, szabadon elmélkedő mű érzését kelti. Csakhogy idővel ez az erény hátránnyá változik. Matolcsi munkája ugyanis annyira „sokszempontú”, hogy a végére jutva nem is tudjuk, voltaképpen mit is olvastunk, s főként, hogy kiknek is íródott ez a könyv. Egy szűk, szakmai közönségnek aligha, s ennek nem csak a szájbarágós, iskolásan ismételgetős, tankönyv-stílus mond ellent. Az eredeti és merész gondolatok (ill. magánvélemények) miatt az ismeretterjesztő kategóriába sem sorolható. Legvalószínűbb – s ezt az előszó is alátámasztja – hogy egy, a hazája sorsáért aggódó magyar emberhez szóló politikai röpiratot tartunk a kezünkbe. Ám ha így van, akkor a dolog még problematikusabb, mivel az explicit tartalom élesen szemben áll az implicit sugalmazással, ami inkább elbizonytalanítja az olvasót. Matolcsi könyvének alapjellemzője az ambivalencia, vagy még inkább: a kettős beszéd.

Az elemző Amerika-kritika ma a nyugati (főleg baloldali) értelmiség privilégiuma. Itt a gyarmatokon, az ún. „szélesebb olvasóközönség” az egyszerű dolgokat érti, és nem igen járatos a közéleti virágnyelvben, utalásos jelbeszédben. Ezért ha komolyan veszszük a szerző alapállását, miszerint Amerikával az együttműködést kell keresni és nem a szembenállást, akkor eleve nem ildomos Amerikai Birodalomról beszélni. Sokkal inkább a világ elsőszámú demokráciájáról. Arról, hogy Amerika a mi nagy barátunk és legyőzhetetlen szövetségesünk, jövőnk záloga, modernizációnk letéteményese, a világ békéjének és biztonságának védelmezője. Hogy a nagy és szabadságszerető amerikai néptől sok mindent kell tanulnunk: demokráciát, toleranciát, piacgazdaságot. Hogy éljen és sokáig virágozzék a magyar és az amerikai nép megbonthatatlan, soha el nem múló barátsága. Minta akad bőven, elég csak a mainstream sajtó bármely nyomtatott és elektronikus termékébe belekukkantani.

Matolcsi György: Amerikai Birodalom. A jövő forgatókönyvei
Válasz Könyvkiadó, 2390 Ft

 
 
 

Farkas Attila Márton

Válasz Könyvkiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu